„Talán a legbüszkébb arra vagyok, hogy a Magyar Tudományos Akadémia öt területi bizottsága mellett van egy hatodik, az államhatárokon kívül, ez a kolozsvári területi bizottság, amelyet a magyar költségvetés finanszíroz, és amelynek feladat, hogy összefogja az Erdélyben élő valamennyi tudóst és művészt” – magyarázta a neves szakember.

Vizi E. Szilveszter arra is kitért: az intézmény „ragasztóanyagként” kapcsolja össze az erdélyi tudomány képviselőit az anyaország tudósaival, művészeivel, értelmiségeivel. Hozzátette: az agyműködés kutatása kapcsán arra is büszke, hogy számos gyógyszert fejlesztettek már ki, amelyek a különböző idegrendszeri és pszichiátria betegségek gyógyítására használnak, ezen a továbbiakban is dolgozni fog.

Az akadémikus elmondása szerint az erdélyi magyarságért is folyamatosan küzd, támogatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrejöttét, illetve a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem sikereiért is igyekszik tenni. A Bethlen Gábor Alap kuratóriumának elnökeként azt tartja fontosnak, hogy a kisebbségben, illetve a diaszpórában élő magyarok egyházait, iskoláit, óvodáit támogassák. „Ez az anyaország kötelessége” – szögezte le a tudós.

Az EMKE szombati kolozsvári gáláján összesen tíz díjat osztottak ki, amelyekkel a kimagasló közéleti teljesítményt nyújtó erdélyi tudósok, közösségszervezők és művészek tevékenységét is elismerték. A Marosvásárhelytől nem messze található Szentgericén szolgáló Balázs Sándor unitárius lelkész a Romániai Falugondnokságok Szövetségének megszervezéséért és működtetéséért vehette át az EMKE díját. Kinda István sepsiszentgyörgyi néprajzkutató, főmuzeológus rendszeres terepkutatásaiért, módszeres örökségfeltáró és múzeumszervező munkásságának elismeréseként kapott díjat.

Essig József fotóművész, szerkesztő-operatőr a kultúra és a civil kezdeményezések területén nyújtott szerteágazó tevékenységéért tüntették ki. Benedek Árpád néptáncoktató a nagyváradi gyermek- és ifjúsági táncházmozgalom megszervezésével érdemelte ki a kitüntetést, míg Marius Tabacu az erdélyi magyar kultúra minőségi román tolmácsolásáért, a széleskörű magyar–román kultúracsere elősegítésében vállalt kiemelkedő munkásságáért kapott díjat. Elismerésben részesült Nagy Péter, aki „közügynek és szívügyének tekinti a nyomdászatot, a szakmai utánpótlást, múltunk és jelenünk dokumentálását”. Kopacz Katalin Máriát a magyar könyvtárügy szolgálatában kifejtett érdekképviseleti, közösségépítő és szervezői tevékenységéért, Kállay Miklós Tünde zenetanárt, karnagyot az erdélyi magyar kórusmozgalomban, a magyar közösség érdekében kifejtett több évtizedes, kiemelkedő művészi és kiváló, önzetlen oktatói tevékenységéért tüntették ki.

Nagy Miklós Kund a teljesítményt elismerő, a törekvést méltató mértéktartó, higgadt és bíztató szavaiért, a szellemi értékteremtés melletti évtizedes síkra szállásért, Gergely Zoltán szobrászművész pedig az erdélyi magyar közösség érdekében kifejtett, a hagyományokat a legmodernebb művészi törekvésekkel ötvöző, kiváló alkotómunkája elismeréseként vehette át az EMKE erdélyi Oscarnak is nevezett díját. Az EMKE ugyanakkor tiszteletbeli tagságot adományozott Beder Tibor nyugalmazott pedagógus, volt Hargita megyei főtanfelügyelő részére a szervezet alelnökeként végzett odaadó közművelődési és a civil szerveződést elősegítő tevékenységéért.