Választás: vasárnap eldől, zsinórban ötödször is a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt vagy hatalomváltás következik

A szavazólapon öt párt neve szerepel, sorrendben a Kétfarkú Kutya Párt, a Tisza Párt, a Mi Hazánk, a Demokratikus Koalíciós és a 2010 óta megszakítás nélkül kormányzó, az azóta megtartott országgyűlési választásokon mindannyiszor kétharmados többséggel diadalmaskodó Fidesz-KDNP párszövetség. A korábbi megmérettetésekkel ellentétben az ellenzéki pártok nem fogtak össze egymással és nem is koordináltan állítottak jelölteket – kivéve néhány választókerületet, ahol az úgynevezett „óellenzék” egyes, esélytelen jelöltjei visszaléptek, a Tisza Párt javára.

(Már ha az esélylatolgatásokat készpénznek lehet venni, hiszen a közvélemény-kutatók is részt vesznek a kampányban, a politikai szimpátiáik alapján közlik adataikat, így nehéz valós képet alkotni az állásról).

Magyar Péter Varga Judit korábbi igazságügy-miniszter volt férje, aki azt követően jelentkezett be kihívóként, hogy Novák Katalin köztársasági elnöknek, valamint Varga Juditnak 2024 februárjában le kellett mondania, miután botrányhoz vezetett, hogy előbbi kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofília támogatása miatt elítélt volt igazgatójának, utóbbi pedig miniszterként ellenjegyezte a döntést.

A már korábban létező Tisza Párt átvételével az ellenzéki kihívói szerep intézményessé vált, amit az is megerősített, hogy – legalábbis a felmérések szerint – az addigi ellenzéki pártok sikertelensége miatt a kiábrándult szavazóik tömegesen álltak be mögé. Ezzel a Tiszának az ellenzéket sikerült leváltania – most pedig kormányváltásra készül. A Tiszát a Fidesszel ellenséges viszonyban levő Európai Néppárt azonnal soraiba fogadta, és az Európai Bizottság is komoly hátszelet biztosít számára a magyar kormánnyal szemben.

Mindezek alapján elvileg jobboldalinak mondja magát, ugyanakkor egyrészt maga a néppárt is balra sodródott az elmúlt években, másrészt

Hozzájuk csatlakoztak olyanok is, akik jobboldalinak mondják magukat, de valamiért kiábrándultak a kormányoldalból. Vélhetően ezen, meglehetősen heterogén választói bázis megtartásának szándéka áll amögött, hogy a párt nemigen beszél a nyilvánosság előtt gazdasági és szociális terveiről, nehogy akár a baloldaliakat riassza el túl jobboldalinak tűnő programpontokkal, akár a kormánypártokból kiábrándult, magukat jobboldalinak tartókat túlságosan baloldali vagy liberális ígéretekkel.

A régi pártok közül a Demokratikus Koalíció vállalta az indulást, amelyet az alapító Gyurcsány Ferenc volt felesége, Dobrev Klára irányít. Az alakulat baloldalinak hirdeti magát, ugyanakkor legfőbb programpontja és kampánytémája nem gazdasági vagy szociális kötődésű, hanem a külhoni magyarok választójogtól való megfosztására irányul. A párt szerint ugyanis aki nem Magyarországon él és adózik, annak nincs joga beleszólni az ország sorsának alakulásába.

A DK parlamentbe jutása ugyanakkor bizonytalan – nem úgy, mint a Mi Hazánké. A balliberális oldal felé nyitó Jobbik eredeti irányvonalát és szellemiségét képviselő politikusok pártját a közvélemény-kutatások szinte egybehangzóan bejutásra esélyesként emlegetik, így a nemzeti radikális hang jó eséllyel a következő Országgyűlésben is megmarad. Mindeközben a párt egyes szimpatizánsai a kormányoldal felé is nyitnának – ezt tükrözi a kampány, amelyben arra buzdítják a Mi Hazánk szavazóit, hogy voksoljanak a párt listájára, de az egyéni jelöltek közül a kormányoldal jelöltjeit támogassák.

Hasonló kapcsolat nehezen képzelhető el a Kétfarkú Kutya Párt esetében. Amely igazából viccpártként indult, de azóta is maga mögött tudhat annyi szimpatizánst, hogy megkapaszkodjon a közéletben – kapja is az ívet rendesen azok részéről, akik szerint a kormányváltás érdekében minden, a balliberális tábort megosztó kispártnak – így a Kutyapárt mellett a DK-nak is – félre kellene állnia a Tisza útjából.

A Fidesz-KDNP négy kétharmados győzelem után most úgy vág neki a választásnak, hogy hasonló sikert vélhetően nem remél, de azért abszolút többséget szeretne szerezni.

A kormányoldal szerint nyugati titkosszolgálatok az oknyomozó újságíróként tevékenykedő Panyi Szabolcs segítségével próbálják megbuktatni a kormányt azáltal, hogy utóbbi – amint az egy nyilvánosságra került hangfelvételből kiderült – megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát, amit azok így lehallgathattak. Többek között Szijjártó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott beszélgetéseit is, amelyből lejárató céllal nyilvánosságra is hoztak néhányat.

Emellett azzal vádolják Kijevet, hogy a kormány bukását előidézendő szándékosan nem indítja újra az olajellátást a Barátság-vezetéken, miközben az ukrán kormány azt állítja: egy januári orosz támadás után még mindig tart a javítás.

Az idei választási összecsapás az előzmények alapján minden eddiginél izgalmasabbnak és szorosabbnak ígérkezik – Orbán Viktor miniszterelnök egy, a külhoni magyarokhoz intézett üzenetében arról beszélt, hogy akár egyetlen szavazaton is múlhat, merre fordul Magyarország. Ezzel arra utalt, hogy

Hogy ez így lesz-e, valóban szoros eredmény várható, vagy ismét újrázhat a kormányoldal, esetleg tizenhat év után kormányváltás lesz, az vasárnap este hét óra után derül majd ki.