Kupaktanács. Friedrich Merz, Volodimir Zelenszkij, Keir Starmer és Emmanuel Macron a londoni miniszterelnöki hivatal előtt, ahol Ukrajna helyzetéről tárgyaltak
Fotó: X/Keir Starmer
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
2026. június 08., 10:022026. június 08., 10:02
A londoni tárgyalásokat követő közös nyilatkozatban Volodimir Zelenszkij, Sir Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár a BBC szerint kijelentették, hogy „határozottan kiállnak Ukrajna mellett”.
A negyedik feltétel az Oroszország által a háború során okozott károk megtérítését írja elő, a vezetők pedig kijelentették, hogy az orosz vagyontárgyak addig maradnak befagyasztva, amíg Moszkva véget nem vet a háborúnak és nem nyújt kártérítést.
„Ötödször: bármely megállapodásnak biztosítania kell az európai biztonsági érdekeket. Az EU-val és a NATO-val kapcsolatos bármely tárgyaláshoz az EU és tagállamai, illetve a NATO-szövetségesek hozzájárulása szükséges” – szögezték le.
A vezetők ismételten hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államoknak részt kell vennie a folyamatban, miközben Donald Trump amerikai elnök figyelmét az Iránnal folytatott háború köti le.
Az eseményt megelőzően – mint arról beszámoltunk – Zelenszkij nyílt levelet küldött Putyinnak, amelyben közvetlen tárgyalásokra szólított fel a háború befejezése érdekében – ezt az ajánlatot az orosz vezető többször is elutasította.
A három nyugati hatalom, amely vasárnap Londonban, a Downing Street 10. szám alatt találkozott, az úgynevezett E3-csoportot alkotja, és Kijev legerősebb szövetségesei közé tartozik.
Az Egyesült Királyság és Franciaország vezeti az „eltökéltek koalíciója” nevű kezdeményezést, amelynek célja, hogy a jövőbeli békefolyamat részeként biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.
A résztvevők üdvözölték Zelenszkij Putyinnak írt levelét, és támogatták az „Ukrajna és Oroszország közötti közvetlen párbeszédre – az Egyesült Államok és Európa aktív részvételével” irányuló felhívását.
Nyilvánvaló utalásként Moszkva követelésére, hogy Ukrajna adja fel a NATO-hoz való csatlakozási törekvéseit, kijelentették, hogy
Londonba érkezése előtt az ukrán vezető „aljas” támadással vádolta Oroszországot, miután kijevi tisztviselők közölték, hogy egy drón csapódott be egy kiégett nukleáris fűtőelemeket tároló létesítménybe a csernobili atomerőmű közelében.
Sérültek nem voltak, a tüzet eloltották, és a sugárzási szint stabil maradt.
A találkozó kezdete előtt Zelenszkij a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjúban – hivatalos ukrán részről most először – megerősítette, hogy Roman Abramovics orosz milliárdos üzletember az utóbbi napokban üzeneteket közvetített közte és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
Az ukrán elnök elmondta:
Zelenszkij szerint Abramovics azt próbálta kipuhatolni, hogy Ukrajna mire lenne hajlandó a béketárgyalások érdekében.
Az ukrán elnök elmondta: az orosz elnöknek szánt fő üzeneteként egyértelművé tette az orosz üzletemberrel tartott kijevi találkozón, hogy a béke ára nem lehet a Donyec-medence átadása Oroszországnak, Ukrajna „nem adja meg ezt a győzelmet” Putyinnak.
Zelenszkij a vasárnapi Sky News-interjúban ugyanakkor kijelentette: a tűzszünet érdekében hajlandó lenne a jelenlegi frontvonalak „befagyasztására”, mivel ez a fegyvernyugvás elérésének leggyorsabb módja.
Hozzátette azonban, hogy
Az ukrán elnök szerint nehéz kiigazodni az orosz szándékokon, mivel számos jele van annak, hogy ők is véget akarnak vetni a háborúnak, majd Putyin részéről olyan jelzések érkeznek, hogy ő folytatni akarja a konfliktust.
A vasárnapi londoni csúcstalálkozó napirendjén szereplő problémák között említette, hogy Ukrajnában komoly hiány van ballisztikus rakéták elhárítására alkalmas rakétarendszerekből. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy az iráni háború miatt ezek a védelmi eszközök „nagyon lassan érkeznek” az Egyesült Államokból.
Az ukrán államfő az iráni konfliktusra utalva kijelentette: a különböző háborúk között nem szabad fontossági sorrendet felállítani, mindegyiknek minél gyorsabban véget kell vetni.
Polgármester: civileket sebesített meg ukrán dróntámadás Enerhodarban
Három civil megsebesült ukrán dróntámadások nyomán az orosz ellenőrzés alá vont zaporizzsjai atomerőmű melletti Enerhodarban – közölte vasárnap délután Makszim Puhov, a város polgármestere Telegram-csatornáján.
„Tegnap éjjel a várost az ukrán fegyveres erők heves támadása érte. Sajnos, három civil megsérült. Az összes sérültnek azonnal megadták a szükséges orvosi segítséget, közülük kettőt kórházba szállítottak” – írta Puhov.
A polgármester szerint két bankfiókban és egy lakóházban károk keletkeztek.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója a Vesztyi hírszolgálatnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az ukrán fél célja az atomerőmű személyi állományának és a város lakosságának megfélemlítése és végső kimerítése.
Szombaton egyébként szakemberek helyreállították az erőmű saját energiaellátását biztosító a Ferroszplavnaja-1 elnevezésű, 330 kilovoltos távvezeték működését. Pénteken három mérnök szenvedett sérülést a nukleáris energetikai létesítmény területén.
A hatóságok vasárnap leállították a forgalmat túlnyomórészt orosz ellenőrzés alá került Herszon megye és az elcsatolt Krím közigazgatási határán található három közúti átkelőhely egyikén. A Dzsankoj átkelő közelében, Csongar településénél ugyanis dróncsapás rongálta meg hidat. A forgalom az Armjanszk és a Perekop határátkelőhelyeken keresztül zajlik.
A délelőtti órákban felfüggesztették a forgalmat Kercsi-szorosban lévő a Krími hídon.
A RIA Novosztyi hírügynökség szerint 12 ukrán repülőgép-típusú drón támadott egy többemeletes lakóházat Herszon megyének egy a fronttól távoli – meg nem nevezett – településén. Az épület teljesen leégett.
Szocsiban lehulló drónszilánkok találtak el vasárnap egy 15 utast szállító kisbuszt. Személyi sérülés nem történt.
A vasárnapi orosz hadijelentés szerint az orosz légvédelem az elmúlt nap folyamán félezer ukrán repülőgép-típusú repülőszerkezetet lőtt le, valamint 11 irányított légibombát és egy HIMARS-rakétát.
Az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy az orosz erők a hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudtak nyomulni, és mintegy 1320 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan. A tárca a megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több járőrhajót, valamint üzemanyagraktárakat, katonai célokra használt közlekedési, energetikai és kikötői létesítményeket, nagy hatótávolságú drónok összeszerelésének és indításának helyszíneit, három harckocsit és 11 egyéb páncélozott harcjárművet.
A RIA Novosztyi hírügynökség katona forrásra hivatkozva azt írta, hogy az orosz dróntámadások megzavarták az ukrán fegyveres erők logisztikai átvonalait Harkiv és Szumi megye között, ezért kénytelenek a haditechnikát az egyik regionális központból a másikba a Poltava megyén át szállítani.
Ukrán dróncsapás ért egy személyvonatot a Krímben, vannak áldozatok
Ukrán dróncsapás érte egy Moszkva-Szimferopol útvonalon közlekedő személyvonat mozdonyát, az előzetes információk szerint egy ember életét vesztette, egy pedig megsebesült – közölte Szergej Akszjonov, az Ukrajnától elcsatolt Krím vezetője hétfőn a Max-csatornáján.
„Egy ellenséges drón által a Moszkva-Szimferopol járatú személyvonat mozdonyára mért csapás következtében előzetes adatok szerint a mozdonyvezető megsebesült, a mozdonyvezető segédje meghalt, az utasok nem sérültek meg” – írta Akszjonov.
A Krímben közlekedő összes személyvonatot evakuálták, közülük háromnak az utasait autóbusszal szállítják a régió központjába. További nyolc szerelvényt megállítottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Donald Trump elnök pénteken kijelentette, hogy azt tervezi, hogy a Hormuzi-szorosot amerikai területté nyilvánítja, miután „befejeztük Irán legyőzését”.
Nem különösebben érintette meg a Majka néven ismert rappert, dalszövegírót és műsorvezetőt, Majoros Pétert az, hogy erdélyi koncertje előtt sms-ben megfenyegették, a koncertet az ügyvédei tanácsára mondta le – ezt maga Majka nyilatkozta a Blikk-nek.
Ukrajnának csupán a tizedrésze van meg azoknak az elfogórakétáknak, amelyekre sürgősen szüksége van az Egyesült Államoktól az egyre erősödő orosz ballisztikus rakétatámadások megállításához – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a CNN-nek.
Miközben Donald Trump amerikai elnök azt állítja: az Egyesült Államok teljes mértékben ellenérzi a Hormuzi-szorost, az adatok azt mutatják, hogy csak kevés olajszállíztó hajó tudott átkelni a létfontosságú vízi útvonalon.
A NATO-tagállamok nagykövetei szerdán tanácskozást tartottak az elmúlt napokban történt lengyelországi és romániai légtérsértésekről, valamint a drónincidensekről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!