Nagyra tör. A New York Times értesülései szerint Putyin Ukrajna mellett Moldovát is újra Moszkva befolyása alá vonná
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times egy, Oroszország moldovai tevékenységét vizsgáló átfogó riportjában.
2026. augusztus 16., 19:312026. augusztus 16., 19:31
Az amerikai lap által idézett nyugati hírszerzési tisztségviselők szerint Ukrajna után a Moldovai Köztársaság jelenti Putyin következő stratégiai prioritását.
A NYT forrásai szerint Moszkva először Ukrajna alávetését, majd ezt követően a Moldovai Köztársaság feletti ellenőrzés megszerzését tűzte ki célul.
Az oknyomozó cikk rávilágít azoknak a műveleteknek a mértékére, amelyeket Oroszország hajtott végre a 2025. szeptemberi moldovai parlamenti választások befolyásolása és az Európa-barát kormány hatalomban maradásának megakadályozása érdekében.
A tevékenységek között állítólag szerepeltek dezinformációs kampányok, kibertámadások, szavazatvásárlás, helyi hálózatok finanszírozása, valamint egyes személyek felkészítése a választási időszak alatti zavargások kirobbantására.
A művelet egyik eleme a cikk szerint moldovai ortodox papokat is érintett.
A NYT szerint Oroszországba vitték őket, és a Promszvjazbank nevű orosz bank által kibocsátott bankkártyákat kaptak.
Az akciónak állítólag volt egy paramilitáris eleme is.
2025 nyarán Szerbiában szerveztek egy tábort, ahol a résztvevőket – akik többségükben moldovai állampolgárok voltak – fegyverek használatára, a rendőrségi kordonok áttörésre és épületek felgyújtására képezték ki.
A résztvevők állítólag fejenként 400 dollárt kaptak a három-négy napos tanfolyamokért, az oktatók pedig kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val.
Hasonló táborok működtek Boszniában és Moszkva közelében is.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A moldovai ügyészek állítása szerint több mint 100 fiatal vett részt a Moldovai Köztársaságból az oroszországi kiképzésen, ahol többek között megtanulták gyújtóanyagok és rögtönzött robbanószerkezetek gyártását és használatát, valamint a robbanóanyagok szállítására vagy tűzokozásra alkalmas drónok kezelését.
Ezzel párhuzamosan a moldovai kiberbiztonsági szakértők nyugati szövetségesek támogatásával megpróbálták visszaverni az állami infrastruktúrát célzó kibertámadásokat.
Maia Sandu elnök Európa-barát pártjának végül sikerült megőriznie parlamenti többségét.
„A csatát megnyertük, de a háborút nem” – nyilatkozta a NYT-nek Mihai Lupaşcu, a Moldovai Köztársaság Kiberbiztonsági Ügynökségének igazgatója.
Stanislav Secrieru elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy
A NYT megjegyezte ugyanakkor, hogy a Putyin által kitűzött stratégiai célokra vonatkozó információk két ország tisztségviselőitől származnak, akik ismerik a 2025 végi találkozót, vagyis nem egy hivatalos, a Kreml által nyilvánosságra hozott dokumentumról van szó.
Moszkva többször is visszautasította a moldovai választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádakat.
Az elmúlt öt évben, 2021–2026 között, Oroszország Európával szembeni fellépése a hagyományos katonai fenyegetéstől egyre inkább a hibrid hadviselés felé bővült. A legfontosabb fordulópont a 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai invázió volt, amely alapvetően átalakította Európa biztonsági környezetét. Az EU szerint Oroszország azóta szabotázst, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúra elleni akciókat, információs befolyásolást és választási beavatkozást is alkalmaz.
Főbb lépések
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kigyulladt egy stratégiai jelentőségűnek tartott szaúd-arábiai olajvezeték, miután ismeretlen drónok támadták meg.
Bármilyen jellegű európai csapatok Ukrajnába vezénylése Oroszország elleni háborút jelentene – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken.
Tagadja a bukaresti orosz nagykövetség, hogy kém lenne az az orosz állampolgár, akit a hét elején tartóztattak le szabotázsakcióra való készülődés gyanúja miatt.
Ukrajnának konkrét lépéseket kell tennie a kárpátaljai magyarság jogainak biztosítása érdekében ahhoz, hogy további uniós csatlakozási klaszterek megnyitását támogassák – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban, sajtótájékoztatón.
Románia fegyvert szállított Ukrajnának az ukrán-moldovai határon található Sztarakazacse átkelőn keresztül, amelyet szerdára virradóra bombázott le az orosz hadsereg – állította az orosz TASZSZ hírügynökség.
Jócskán meghaladja a vízummentességi programba (Visa Waiver) való bekerüléshez szükséges arányt az elutasított román vízumkérelmek száma – derül ki egy friss amerikai jelentésből.
Kis híján eltalálta a chișinăui repülőtérről való felszállás közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök repülőgépét az a feltételezhetően orosz Sahid-típusú drón, amely kedden megsértette a moldovai és román légteret – közölte a Kyiv Independent.
Az Egyesült Államok a háború további elhúzódására számít Ukrajnában, ezért arra szólította az országot támogató európai kormányokat, hogy fokozzák a katonai támogatást.
Szeptemberben ismét – hibahatáron belül – csökkent a Tisza Párt támogatottsága, miközben kismértékben nőtt a Fidesz, nagyobb mértékben a pártnélküliek tábora – állapította meg az Europion felmérése, amelynek eredményét szerdán közölték az MTI-vel.
Bűnözői és vállalkozói múlttal is rendelkezett Oroszországban az az orosz állampolgár, akit kedd este kémkedés gyanúja miatt 30 napra előzetes letartóztatásba helyeztek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!