Nagyra tör. A New York Times értesülései szerint Putyin Ukrajna mellett Moldovát is újra Moszkva befolyása alá vonná
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times egy, Oroszország moldovai tevékenységét vizsgáló átfogó riportjában.
2026. augusztus 16., 19:312026. augusztus 16., 19:31
Az amerikai lap által idézett nyugati hírszerzési tisztségviselők szerint Ukrajna után a Moldovai Köztársaság jelenti Putyin következő stratégiai prioritását.
A NYT forrásai szerint Moszkva először Ukrajna alávetését, majd ezt követően a Moldovai Köztársaság feletti ellenőrzés megszerzését tűzte ki célul.
Az oknyomozó cikk rávilágít azoknak a műveleteknek a mértékére, amelyeket Oroszország hajtott végre a 2025. szeptemberi moldovai parlamenti választások befolyásolása és az Európa-barát kormány hatalomban maradásának megakadályozása érdekében.
A tevékenységek között állítólag szerepeltek dezinformációs kampányok, kibertámadások, szavazatvásárlás, helyi hálózatok finanszírozása, valamint egyes személyek felkészítése a választási időszak alatti zavargások kirobbantására.
A művelet egyik eleme a cikk szerint moldovai ortodox papokat is érintett.
A NYT szerint Oroszországba vitték őket, és a Promszvjazbank nevű orosz bank által kibocsátott bankkártyákat kaptak.
Az akciónak állítólag volt egy paramilitáris eleme is.
2025 nyarán Szerbiában szerveztek egy tábort, ahol a résztvevőket – akik többségükben moldovai állampolgárok voltak – fegyverek használatára, a rendőrségi kordonok áttörésre és épületek felgyújtására képezték ki.
A résztvevők állítólag fejenként 400 dollárt kaptak a három-négy napos tanfolyamokért, az oktatók pedig kapcsolatban álltak az orosz katonai hírszerző szolgálattal, a GRU-val.
Hasonló táborok működtek Boszniában és Moszkva közelében is.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
A moldovai ügyészek állítása szerint több mint 100 fiatal vett részt a Moldovai Köztársaságból az oroszországi kiképzésen, ahol többek között megtanulták gyújtóanyagok és rögtönzött robbanószerkezetek gyártását és használatát, valamint a robbanóanyagok szállítására vagy tűzokozásra alkalmas drónok kezelését.
Ezzel párhuzamosan a moldovai kiberbiztonsági szakértők nyugati szövetségesek támogatásával megpróbálták visszaverni az állami infrastruktúrát célzó kibertámadásokat.
Maia Sandu elnök Európa-barát pártjának végül sikerült megőriznie parlamenti többségét.
„A csatát megnyertük, de a háborút nem” – nyilatkozta a NYT-nek Mihai Lupaşcu, a Moldovai Köztársaság Kiberbiztonsági Ügynökségének igazgatója.
Stanislav Secrieru elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy
A NYT megjegyezte ugyanakkor, hogy a Putyin által kitűzött stratégiai célokra vonatkozó információk két ország tisztségviselőitől származnak, akik ismerik a 2025 végi találkozót, vagyis nem egy hivatalos, a Kreml által nyilvánosságra hozott dokumentumról van szó.
Moszkva többször is visszautasította a moldovai választásokba való beavatkozással kapcsolatos vádakat.
Az elmúlt öt évben, 2021–2026 között, Oroszország Európával szembeni fellépése a hagyományos katonai fenyegetéstől egyre inkább a hibrid hadviselés felé bővült. A legfontosabb fordulópont a 2022. február 24-i teljes körű ukrajnai invázió volt, amely alapvetően átalakította Európa biztonsági környezetét. Az EU szerint Oroszország azóta szabotázst, kibertámadásokat, kritikus infrastruktúra elleni akciókat, információs befolyásolást és választási beavatkozást is alkalmaz.
Főbb lépések
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
A készülő új alkotmányról és a választójogi törvényről is beszélt egyebek mellett Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
Többek között Románia is szerepelt azon, szabotázsakciókra szakosodott hálózat célkeresztjében, amelyet egy Oroszországban letelepedett kubai tánctanár irányított.
Egyes vélemények szerint az ukrajnai háború eszkalációját jelentheti, hogy Oroszország vasárnap a lengyel határ közelében támadott meg egy vonatot.
A függetlenségi népszavazások előkészítéséről tárgyal hétfőn Cardiffban Skócia, Észak-Írország és Wales miniszterelnöke.
„Vége az újkommunistákkal szembeni türelmi időnek. Felvesszük a kesztyűt és harcolunk!” – szögezte le Orbán Viktor szombaton késő este a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!