Fotó: 123RF
Romániának továbbra is az Egyesült Államok közeli szövetségesének kell maradnia, az amerikai nagykövetnek pedig továbbra is támogatnia kell a romániai korrupcióellenes harcot, Magyarország viszont már nem jelent kiemelt fenyegetést az országra a romániai polgárok többsége szerint – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató által készített felmérésből.
2018. október 29., 22:522018. október 29., 22:52
2018. október 29., 22:562018. október 29., 22:56
A cég által október közepén készített közvélemény-kutatásban arra kérdeztek rá, mely külföldi országokkal kellene a válaszadók szerint Romániának szorosabbra fűznie a kapcsolatait, és melyek azok, amelyek véleményük szerint fenyegetést jelentenek az országra.
A válaszadók nagy többsége az Egyesült Államokat jelölte meg arra a kérdésre, hogy mely országgal kellene Romániának a legszorosabb kapcsolatot kialakítania: 37 százalék jelölte meg az óceánon túli nagyhatalmat. A további sorrend: Németország (25), Franciaország (11), Kína (9), Oroszország (9), Nagy-Britannia (7).
Az erre vonatkozó kérdésre 53 százalék azt válaszolta: ezt a jelenlegi szinten kell tartani, és csupán 33 százalék mondta azt, hogy növelni kéne. 14 százalék csökkenteni kéne a romániai NATO-haderő létszámát. Annak kacspán, hogy decemberben lejár Hans Klemm amerikai nagykövet mandátuma, rákérdeztek arra, a következő nagykövetnek Klemmhez hasonlóan továbbra is támogatnia kell-e a DNA által a politikusok körében létező korrupció elleni harcot. Az elsöprő többség, 87 százalék igennel válaszolt, míg csupán 13 százalék gondolja úgy, hogy Washington diplomáciai képviselőjének távol kell tartania magát a romániai korrupcióellenes harctól.
Hasonlóképpen nagy többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak kell Románia fő stratégiai partnerének maradnia: 74 százalék válaszolt igennek erre a kérdésre, míg 26 százalék nemmel. A felmérésben külföldi politikai vezetők népszerűségére is rákérdeztek. A felsorolt politikusok közül a legtöbben, 338 százaléknyian Emmanuel Macron francia elnökről vannak jó véleménnyel, a további sorrend: Angela Merkel (37), Donald Trump (29), Jean-Claude Juncker (20), Vlagyimir Putyin (18), Orbán Viktor (17) és Igor Dodon (11).
Az európai országok közül a legtöbben – 45 százalék – úgy gondolják, Románia legfontosabb európai partnere Németország kell hogy legyen, a második helyen Franciaország áll (29 százalék), a harmadikon pedig Nagy-Britannia (16). Oroszországra csupán 7 százaléknyian voksoltak. Mindazonáltal 47 százalék úgy gondolja, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítani kell, 29 százalék szerint kell a jelenlegi szinten maradniuk, és csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Romániának még inkább el kell távolodnia Oroszországtól.
Rákérdeztek az Olt megyei Deveselu légi támaszpontján az európai NATO-rakétapajzs részeként telepített amerikai elfogórakéta-ütegek szerepére is. Eszerint a válaszadók 59 százaléka úgy véli, az pozitív hatással jár Románia számára, és csak 20 százalék szerint rosszal. 21 százalék viszont nem tudta, miről van szó. Feltették azt a kérdést is, melyik ország fenyegeti leginkább Románia érdekeit. Itt toronymagasan vezet Oroszország, 31 százalékkal, míg a második helyezett Magyarország, jelentősen lemaradva, 9 százalékkal. A válaszadók között 5 százaléknyian voltak azok, akik szerint ez az ország az Egyesült Államok, és egyaránt 4-4 százaléknyian azok, akik szerint Franciaország vagy Németország.
A felmérést október 17. és 20. között készítették, 803 fős mintán, a hibahatár 3,2 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!