Fotó: 123RF
Romániának továbbra is az Egyesült Államok közeli szövetségesének kell maradnia, az amerikai nagykövetnek pedig továbbra is támogatnia kell a romániai korrupcióellenes harcot, Magyarország viszont már nem jelent kiemelt fenyegetést az országra a romániai polgárok többsége szerint – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató által készített felmérésből.
2018. október 29., 22:522018. október 29., 22:52
2018. október 29., 22:562018. október 29., 22:56
A cég által október közepén készített közvélemény-kutatásban arra kérdeztek rá, mely külföldi országokkal kellene a válaszadók szerint Romániának szorosabbra fűznie a kapcsolatait, és melyek azok, amelyek véleményük szerint fenyegetést jelentenek az országra.
A válaszadók nagy többsége az Egyesült Államokat jelölte meg arra a kérdésre, hogy mely országgal kellene Romániának a legszorosabb kapcsolatot kialakítania: 37 százalék jelölte meg az óceánon túli nagyhatalmat. A további sorrend: Németország (25), Franciaország (11), Kína (9), Oroszország (9), Nagy-Britannia (7).
Az erre vonatkozó kérdésre 53 százalék azt válaszolta: ezt a jelenlegi szinten kell tartani, és csupán 33 százalék mondta azt, hogy növelni kéne. 14 százalék csökkenteni kéne a romániai NATO-haderő létszámát. Annak kacspán, hogy decemberben lejár Hans Klemm amerikai nagykövet mandátuma, rákérdeztek arra, a következő nagykövetnek Klemmhez hasonlóan továbbra is támogatnia kell-e a DNA által a politikusok körében létező korrupció elleni harcot. Az elsöprő többség, 87 százalék igennel válaszolt, míg csupán 13 százalék gondolja úgy, hogy Washington diplomáciai képviselőjének távol kell tartania magát a romániai korrupcióellenes harctól.
Hasonlóképpen nagy többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak kell Románia fő stratégiai partnerének maradnia: 74 százalék válaszolt igennek erre a kérdésre, míg 26 százalék nemmel. A felmérésben külföldi politikai vezetők népszerűségére is rákérdeztek. A felsorolt politikusok közül a legtöbben, 338 százaléknyian Emmanuel Macron francia elnökről vannak jó véleménnyel, a további sorrend: Angela Merkel (37), Donald Trump (29), Jean-Claude Juncker (20), Vlagyimir Putyin (18), Orbán Viktor (17) és Igor Dodon (11).
Az európai országok közül a legtöbben – 45 százalék – úgy gondolják, Románia legfontosabb európai partnere Németország kell hogy legyen, a második helyen Franciaország áll (29 százalék), a harmadikon pedig Nagy-Britannia (16). Oroszországra csupán 7 százaléknyian voksoltak. Mindazonáltal 47 százalék úgy gondolja, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítani kell, 29 százalék szerint kell a jelenlegi szinten maradniuk, és csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Romániának még inkább el kell távolodnia Oroszországtól.
Rákérdeztek az Olt megyei Deveselu légi támaszpontján az európai NATO-rakétapajzs részeként telepített amerikai elfogórakéta-ütegek szerepére is. Eszerint a válaszadók 59 százaléka úgy véli, az pozitív hatással jár Románia számára, és csak 20 százalék szerint rosszal. 21 százalék viszont nem tudta, miről van szó. Feltették azt a kérdést is, melyik ország fenyegeti leginkább Románia érdekeit. Itt toronymagasan vezet Oroszország, 31 százalékkal, míg a második helyezett Magyarország, jelentősen lemaradva, 9 százalékkal. A válaszadók között 5 százaléknyian voltak azok, akik szerint ez az ország az Egyesült Államok, és egyaránt 4-4 százaléknyian azok, akik szerint Franciaország vagy Németország.
A felmérést október 17. és 20. között készítették, 803 fős mintán, a hibahatár 3,2 százalékos.
Hat ember meghalt, tíz másik pedig megsebesült, miután az orosz erők szombaton a kora reggeli órákban támadást indítottak a Harkivi terület ellen – közölte Ihor Tyerehov, Harkiv város polgármestere a Telegramon.
Az izraeli hadsereg (IDF) elbocsátott két magas rangú tisztet, és megrovásban részesítette egy vezető parancsnokát, miközben elismerte, hogy a Gázai övezetben egy segélykonvojt ért dróncsapás során számos hibát követett el.
A tajvani földrengés halálos áldozatainak száma tizenkettőre nőtt péntekre. A hatóságok földcsuszamlás és sziklaomlás kockázata mellett folytatják a mentési munkát a romok közt – közölték hivatalosan.
A NATO hírszerzési adatai arra utalnak, hogy Oroszország a közeljövőben valószínűleg nem indít nagyszabású offenzívát – jelentette csütörtökön a European Pravda egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselőre hivatkozva.
Három újabb gyanúsítottat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni terrortámadás ügyében csütörtökön Moszkvában, Jekatyerinburgban és Omszkban.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!