Fotó: 123RF
Romániának továbbra is az Egyesült Államok közeli szövetségesének kell maradnia, az amerikai nagykövetnek pedig továbbra is támogatnia kell a romániai korrupcióellenes harcot, Magyarország viszont már nem jelent kiemelt fenyegetést az országra a romániai polgárok többsége szerint – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató által készített felmérésből.
2018. október 29., 22:522018. október 29., 22:52
2018. október 29., 22:562018. október 29., 22:56
A cég által október közepén készített közvélemény-kutatásban arra kérdeztek rá, mely külföldi országokkal kellene a válaszadók szerint Romániának szorosabbra fűznie a kapcsolatait, és melyek azok, amelyek véleményük szerint fenyegetést jelentenek az országra.
A válaszadók nagy többsége az Egyesült Államokat jelölte meg arra a kérdésre, hogy mely országgal kellene Romániának a legszorosabb kapcsolatot kialakítania: 37 százalék jelölte meg az óceánon túli nagyhatalmat. A további sorrend: Németország (25), Franciaország (11), Kína (9), Oroszország (9), Nagy-Britannia (7).
Az erre vonatkozó kérdésre 53 százalék azt válaszolta: ezt a jelenlegi szinten kell tartani, és csupán 33 százalék mondta azt, hogy növelni kéne. 14 százalék csökkenteni kéne a romániai NATO-haderő létszámát. Annak kacspán, hogy decemberben lejár Hans Klemm amerikai nagykövet mandátuma, rákérdeztek arra, a következő nagykövetnek Klemmhez hasonlóan továbbra is támogatnia kell-e a DNA által a politikusok körében létező korrupció elleni harcot. Az elsöprő többség, 87 százalék igennel válaszolt, míg csupán 13 százalék gondolja úgy, hogy Washington diplomáciai képviselőjének távol kell tartania magát a romániai korrupcióellenes harctól.
Hasonlóképpen nagy többség gondolja úgy, hogy az Egyesült Államoknak kell Románia fő stratégiai partnerének maradnia: 74 százalék válaszolt igennek erre a kérdésre, míg 26 százalék nemmel. A felmérésben külföldi politikai vezetők népszerűségére is rákérdeztek. A felsorolt politikusok közül a legtöbben, 338 százaléknyian Emmanuel Macron francia elnökről vannak jó véleménnyel, a további sorrend: Angela Merkel (37), Donald Trump (29), Jean-Claude Juncker (20), Vlagyimir Putyin (18), Orbán Viktor (17) és Igor Dodon (11).
Az európai országok közül a legtöbben – 45 százalék – úgy gondolják, Románia legfontosabb európai partnere Németország kell hogy legyen, a második helyen Franciaország áll (29 százalék), a harmadikon pedig Nagy-Britannia (16). Oroszországra csupán 7 százaléknyian voksoltak. Mindazonáltal 47 százalék úgy gondolja, az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokat javítani kell, 29 százalék szerint kell a jelenlegi szinten maradniuk, és csak 23 százalék gondolja úgy, hogy Romániának még inkább el kell távolodnia Oroszországtól.
Rákérdeztek az Olt megyei Deveselu légi támaszpontján az európai NATO-rakétapajzs részeként telepített amerikai elfogórakéta-ütegek szerepére is. Eszerint a válaszadók 59 százaléka úgy véli, az pozitív hatással jár Románia számára, és csak 20 százalék szerint rosszal. 21 százalék viszont nem tudta, miről van szó. Feltették azt a kérdést is, melyik ország fenyegeti leginkább Románia érdekeit. Itt toronymagasan vezet Oroszország, 31 százalékkal, míg a második helyezett Magyarország, jelentősen lemaradva, 9 százalékkal. A válaszadók között 5 százaléknyian voltak azok, akik szerint ez az ország az Egyesült Államok, és egyaránt 4-4 százaléknyian azok, akik szerint Franciaország vagy Németország.
A felmérést október 17. és 20. között készítették, 803 fős mintán, a hibahatár 3,2 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!