
Ambiciózus célkitűzések. Az EU-csúcson az Eus vállalkozók terheinek és az energia árának a csökkentése is szóba került
Fotó: Európai Tanács
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
2026. február 13., 08:302026. február 13., 08:30
Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését követően von der Leyen közölte: az Európai Tanács márciusi ülésére bemutat egy
A dokumentumot a bizottság mellett a két társjogalkotó, az Európai Tanács és az Európai Parlament is elfogadná.
Az elnök ismertetése szerint az intézkedéscsomag öt pillérre épül. Elsőként az adminisztratív terhek csökkentését emelte ki. Tíz úgynevezett „omnibusz” jogszabálycsomagból hármat már elfogadtak, hét még tárgyalás alatt áll. Ezek évente mintegy 15 milliárd euróval mérsékelhetik a vállalkozások terheit – mondta.
Hozzátette:
Második pillérként az egységes piac megerősítését nevezte meg.
Ennek része az úgynevezett "28. rendszer", amely lehetővé tenné, hogy a vállalkozások 48 órán belül, teljesen digitálisan, egységes szabályok szerint alapíthassanak céget az EU-ban. A cél egy mély európai tőkepiac létrehozása is a megtakarítási és befektetési unió keretében. Amennyiben júniusig nem történik elegendő előrelépés, a tagállamok megerősített együttműködés keretében is továbbléphetnek – jelezte.
Ennek érdekében áprilisban bemutatják az új fúziós iránymutatások tervezetét, valamint előkészítik az ipari gyorsítást célzó törvényt, amely stratégiai ágazatokban európai preferenciát tartalmaz majd.
Harmadik pillérként az egységes energiapiac kiépítését említette. Erősíteni kívánják az elektromos hálózatokat és a határokon átnyúló infrastruktúrát.
A piaci modell kapcsán rámutatott: tavaly a megújuló energia átlagosan 34 euróba került megawattóránként, a nukleáris 50-60 euróba, míg a földgáz 100 euróba.
Hozzátette: negyedik pillérként a bizottság elő kívánja mozdítani a digitális hálózatokra vonatkozó törvényt, valamint egy európai üzleti tárca bevezetését, amely egységes digitális azonosítást és egycsatornás ügyintézést biztosítana a vállalkozások számára az EU egész területén.
Informális találkozó. Nicușor Dan román államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök az EU-csúcson
Fotó: Európai Tanács
Végül a kereskedelemről szólva az elnök hangsúlyozta: a tagállami vezetők támogatják az újonnan megkötött megállapodások – Indonézia, a Mercosur-országok, India és Svájc – mielőbbi végrehajtását, valamint további egyezmények előmozdítását az ASEAN-országokkal, az Öbölmenti államokkal és Ausztráliával.
Antonio Costa, az uniós tagországi vezetőket tömörítő Európai Tanács elnöke arról beszélt:
Az Európai Tanács tagjainak informális, kihelyezett ülését követően Costa azt mondta: a legfontosabb, hogy a tagállami vezetők utat nyitottak konkrét intézkedések elfogadásához a gazdaság erősítésére és a versenyképesség javítására.
Egyhangú megállapodás született arról, hogy folytatni kell az uniós adminisztráció egyszerűsítését célzó program végrehajtását, valamint arról, hogy a vállalatok számára biztosítani kell a zökkenőmentes működést mind a 27 tagállamban, egyszerű és egységes működési szabályokkal – hangoztatta Costa.
Kijelentette: egyes ágazatokban, például a távközlésben, lehetővé kell tenni bizonyos fokú vállalati konszolidációt a szükséges beruházási és innovációs szint elérése érdekében. Ennek egyfajta társadalmi szerződés részének kell lennie, amely biztosítja, hogy a konszolidált vállalatok többet fektessenek be és többet innováljanak – mondta.
– mondta.
Az áramárak tekintetében Costa közölte:
Ehhez – mint kiemelte – olyan megoldásokra van szükség, amelyek a tagállamok és egyes ipari ágazatok konkrét kihívásaira összpontosítanak, szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal.
Kijelentette: Európa számára kritikus fontosságú a stratégiai iparágak védelmének megerősítése és a függőségek csökkentése.
„Feltérképezzük és azonosítjuk függőségeinket, és diverzifikációs stratégiával kezeljük azokat” – fogalmazott.
Tájékoztatása szerint a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy az EU nyitott marad a kereskedelemi együttműködésekre, valamint abban, hogy a diverzifikációra törekvő kereskedelempolitika az EU közös érdeke.
Beruházások nélkül nem erősíthető meg a versenyképesség – hívta fel a figyelmet Costa, majd úgy fogalmazott: „arra kell összpontosítanunk, miként lehet mozgósítani a magánberuházásokat”.
Hozzátette:
„Tavaly a védekezésre összpontosítottunk, idén a versenyképességre fogunk. Idei erőfeszítéseink végső célja a gazdasági növekedés, az innováció támogatása, a minőségi munkahelyek teremtése és a megfizethető energia szavatolása. A megbeszélések eredményeit most konkrét kötelezettségvállalásokká alakítjuk. Ezt követően a megvalósításra fogunk összpontosítani, és hadd legyek világos: 2026-ban Európa teljesíteni fogja ezen vállalásait” – tette hozzá a soron kívüli uniós csúcstalálkozót záró sajtótájékoztatón az Európai Tanács elnöke.
Nicușor Dan: Az Európai Bizottság több javaslatot készít elő az energiaárak csökkentésére
Az Európai Bizottság több javaslatot készít elő az energiaárak csökkentésére – jelentette ki Nicușor Dan az informális EU-csúcs utáni csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Az államfő elmondta, hogy a találkozó központi témája az Európai Unió versenyképessége volt.
„A bérekről és az emberek által fizetett árakról beszélünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ezeket kérdéseket az Európai Tanács márciusi ülésén részletesebben is megvitatják.
Nicușor Dan közölte azt is, hogy a tagállami vezetők nem akarnak protekcionista Európai Uniót, de szükségesnek tartják, hogy az EU gyorsan lépjen fel egyes gazdasági ágazatok védelmében.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
szóljon hozzá!