Magyar irodalom kategóriában Visky András író, drámaíró nyerte el a Prima Primissima Díjat
Fotó: Balogh Zoltán/MTI
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
2025. december 06., 11:552025. december 06., 11:55
A korábban már bejelentett Prima díjasok közül magyar építészet kategóriában Kertész András Tibor építészmérnök, egyetemi tanár; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Pataki Klára gyógypedagógus; magyar sport kategóriában Biros Péter olimpiai bajnok vízilabdázó; magyar tudomány kategóriában Gósy Mária nyelvész, fonetikus kapta a Prima Primissima elismerést.
Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Fábián Éva népiének-tanár, énekes, mesemondó előadóművész; magyar ismeretterjesztés és média kategóriában Szám Katalin újságíró;
magyar képző- és iparművészet kategóriában Gaál József festő-, grafikus- és szobrászművész, az MKE egyetemi docense nyerte el a Prima Primissima Díjat.
Az ugyancsak 20 millió forinttal járó Közönségdíjat a Cantemus kóruscsalád kapta.
A huszonkét éve alapított díj átadó ünnepségén Csányi Péter, az OTP Bank Nyrt. vezérigazgatója köszöntötte a meghívottakat.
– mondta.
Ebben az évben is csaknem 900 jelölés érkezett a rangos elismerésre, ami világosan jelzi, hogy mennyi tehetség, szorgalom és elhivatottság él ebben az országban – tette hozzá.
„Tavaly jelentősen megemeltük a díjazás összegét, és ezzel nem csupán a díj presztízsét erősítettük, hanem azt is kifejeztük, hogy az erkölcsi elismerés mellett a méltó anyagi megbecsülés is fontos számunkra” – mutatott rá Csányi Péter.
– hangsúlyozta Csányi Péter a gálaesten, amelyen jelen volt Lévai Anikó, a kormányfő felesége, Pintér Sándor belügyminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Freund Tamás, az MTA elnöke, valamint Áder János és Schmitt Pál volt köztársasági elnök is.
Mint Csányi Péter fogalmazott, a kategóriánkénti három Prima-díjazott mind egyformán győztes, ami közös mindannyiukban, az a tehetség, a szorgalom és az ebből eredő teljesítmény.
Az elismerés nemcsak a díjazottakat illeti, hanem azokat is, akik támogatták, segítették őket – mondta.
Az idei év különösen büszkévé tehet bennünket, magyarokat, hiszen a magyar irodalom a világ figyelmének középpontjába került, miután a 2012-es Prima Primissima díjas Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjat kap – hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy 2023-ban a tudományban Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjai mutatták meg, hogy a magyar tudás világszinten is meghatározó, most a magyar irodalom emelkedett ugyanarra a rangra.
– hangsúlyozta köszöntőjében Csányi Péter.
A pénteki gálaesten többek között az előző évek Prima és Prima Primissima díjasai, valamint korábbi Megyei Prima díjasok léptek fel.
A 2003-ban alapított díj célja, hogy megőrizze a magyar értelmiség szellemi eredményeit, hogy elősegítse a hazai tudomány, művészet, kultúra és sport fejlődését egy hatalomtól és politikától független kitüntető cím adományozásával, amelynek megkérdőjelezhetetlen értéke van a közvélemény szemében. A díjat gondozó alapítványhoz érkező jelölésekből minden évben kategóriánként három, összesen 30 nevet választ ki a hattagú kuratórium.
A Prima Primissima Közönségdíjjal járó 20 millió forint felajánlója a Prima Primissima alapító Demján Sándor özvegye, Demján Sándorné Lídia.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!