
Drágulásban a kávé a bajnok, de számos termék ára nőni fog a közeljövőben
Fotó: Orbán Orsolya
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már egyre nehezebb tovább halasztani a drágítást.
2026. október 03., 14:122026. október 03., 14:12
Az élelmiszerek ára októberben 4–8 százalékkal emelkedhet, elsősorban az üzemanyag-, energia- és egyéb termelési költségek növekedése miatt. A legnagyobb áremelkedés a tejtermékeknél várható: a sajt esetében akár 8 százalékos is lehet a drágulás, míg a húsipari termékek ára 3–4 százalékkal emelkedhet – kongatja meg a vészharangot a News.ro elemzése, amelyben iparági szereplők mondják el, miért nem tudják tartani az eddigi árakat. Piaci becslések szerint
Feliciu Paraschiv, a Romániai Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének (ANCMMR) alelnöke a hírportál megkeresésére közölte:
Ez a jelenség különösen szeptember óta figyelhető meg, amikor a kakaó és a kávé ára is jelentősen emelkedett. Legutóbb két, a román piacon jelen lévő nagy tejipari gyártó tájékoztatta a szövetséget, hogy október 1-jétől emelik termékeik árát, de hasonló jelzések érkeztek a húsiparból is, ahol a félkészételek területén bejelentették az árak változását.
A tejtermékeket is érinti az októberi dráguláshullám
Fotó: Orbán Orsolya
„Ha két nagy hazai gyártó és két hazai feldolgozó – akik együtt talán a tejtermékpiac felét képviselik – emeli az árait, az egyértelműen azt jelenti, hogy valami történt a tejtermék-piacon. Emelkedett egy ár – ez lehet a gázolajárnak a szállításra gyakorolt hatása vagy valami hasonló –, és fokozatosan mindenki drágítani fog.
Észrevettük, hogy október 1-jétől két gyártó, szalámi- és húsáru-feldolgozó is figyelmeztetett minket. Nem nagy összegekkel, 3–4 százalékkal, kategóriától függően” – mutatott rá Feliciu Paraschiv.
Szavai szerint az elmúlt évben az élelmiszerárak átlagosan körülbelül 5 százalékkal emelkedtek, a kávé esetében pedig 20 százalékos drágulást regisztráltak, és tovább fog drágulni.
„Minden gyártó megpróbálta alacsonyan tartani az árakat és felhasználni a kakaókészleteket, de ez már nem fog sikerülni. A csokoládé esetében áremelési figyelmeztetéseket kaptunk, amelyek főként novembertől lesznek érezhetőek, amikor megnő az eladás” – vetítette előre a kkv-szövetség alelnöke.

A romániai fogyasztók mindössze 26 százaléka állítja, hogy kényelmes anyagi helyzetben van, vagyis képes kifizetni a havi számláit, és marad pénze megtakarításra, nyaralásra, szabadidős tevékenységekre, valamint egészségügyi és wellness-kiadásokra.
Az élelmiszeriparban az üzemanyagok, valamint a villamos energia és a gáz drágulása jelentős hatással van, mivel ezek a költségek a termékek előállítási költségeinek 10–12 százalékát teszik ki – indokolta az áremelések szükségességét Dragoş Frumosu, az Élelmiszeripari Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hónapok áremelkedései, valamint a következő időszakra várható drágulások egyre inkább megmutatkoznak majd a polcokon.
a kormány által az utóbbi időben hozott intézkedések – például az áfaemelés – nyomán bekövetkezett áremelkedés miatt. Bármilyen mértékű értékesítési visszaesés a termelés csökkentéséhez vezet. Úgy vélem, hogy szeptemberhez képest októberben az árak 5–6 százalékkal lesznek magasabbak, míg az év elejéhez viszonyítva átlagosan 10–15 százalékos emelkedésről beszélünk” – nyilatkozta Dragoş Frumosu.
A tejiparban a tej alapanyag, az üzemanyag, az energia és a csomagolóanyagok drágulása miatt elkerülhetetlennek tartják az áremelést, amely az év végéig legalább 8 százalékos lehet.
A drágulás a húspultokban is meglátszik
Fotó: Rostás Szabolcs
A húsiparban szintén jelentősen megugrottak a költségek: a gáz és a villany mellett a műanyag csomagolások drágulása is terheli a termelőket. Egy családi vállalkozás képviselője szerint a gáz ára már mintegy 60 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit, és a hidegebb hónapokban ez tovább nőhet, akár meg is duplázódhat. A cég ezért szintén az áremelés lehetőségét mérlegeli, bár annak mértékéről még nem döntöttek. A vállalkozók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az árazásnál a fogyasztók csökkenő vásárlóerejét és a kereslet alakulását is figyelembe kell venniük.

Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
„Az infláció sajnos minden jel szerint idén ősszel ismét emelkedni fog az energia- és gázárak növekedése, valamint az üzemanyagok jelentős drágulása miatt” – értékelt Adrian Negrescu gazdasági elemző. Szerinte az újabb inflációs hullám jelentősen érezteti majd hatását az árakban, elsősorban a szolgáltatások terén, ahol az áremelkedés meghaladhatja a 15–20 százalékot.
Az élelmiszerek esetében mérsékeltebb, 4–5 százalékos drágulásra számít, míg a nem élelmiszeripari termékek – a ruházati cikkektől és lábbeliktől az elektronikai termékekig és háztartási gépekig – 7–10 százalékkal kerülhetnek többe.
mivel a termékek jelentős része importból származik. Az elemző úgy véli, hogy a politikai feszültségek miatt az euró árfolyama tovább emelkedhet, ami újabb nyomást helyezhet az árakra.
A szakértő szerint az infláció a következő 6–12 hónapban hullámzóan alakulhat, vagyis az emelkedő időszakokat csökkenők követhetik, és fordítva. Az áremelkedési folyamatokra ugyanakkor a nemzetközi kamatemelések is hatással lehetnek, miközben egy esetleges adósságválság kockázata is egyre inkább megjelenik a láthatáron.
„Az áremelések olyanok, mint egy gumiszalag: ha túl erősen húzod, elszakad” – fogalmazott az elemző, arra utalva, hogy a túlzott drágítás végül eladhatatlan termékekhez vezethet. Ez különösen az élelmiszerek esetében jelenthet komoly korlátot, mivel ezen a területen érezhető a legerőteljesebben a vásárlóerő csökkenése.

A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint a romániai infláció augusztusban látványosan lassult: az éves inflációs ráta a júliusi 8,16 százalékról 6,17 százalékra mérséklődött. Ez azonban korántsem jelentette azt, hogy az árak csökkentek volna, csupán azt, hogy lassabb ütemben drágultak. Az élelmiszerek ára egy év alatt 2,62 százalékkal nőtt, miközben egyes alapvető termékek – például a kávé, a tojás és a tej – jóval nagyobb drágulást mutattak. A legnagyobb árnyomást eközben az üzemanyagok jelentették: a gázolaj 34,61, a benzin pedig 25,49 százalékkal került többe, mint egy évvel korábban.
Az Európai Unióban augusztusban is Romániában volt a legmagasabb az éves infláció, 6,3 százalékos harmonizált mutatóval, miközben az uniós átlag 3,2 százalék volt. Így miközben az inflációs mutató kedvezőbb képet kezdett mutatni, a korábbi drágulások hatása továbbra is ott maradt a bolti árakon és a háztartások kiadásaiban. Most pedig az élelmiszeripari szereplők újabb áremelései azt jelzik, hogy a vásárlók pénztárcája számára a lassuló infláció egyelőre nem feltétlenül jelent könnyebbséget.

Miközben továbbra is az Európai Unió legmagasabb inflációjával „büszkélkedhet”, egy 93 országot górcső alá vevő elemzés szerint világviszonylatban is az előkelőnek cseppet sem mondható 24. helyet foglalja el a román inflációs ráta.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a jelenlegi 260 lejről akár 360 lejre nőhet az átlagosnak mondható, havi 200 kWh-t fogyasztó háztartások számlája az Intelligens Energia Egyesület (AEI) legfrissebb becslései szerint.
A képviselőház szerdán döntő házként elfogadta azt a törvényt, amely háztartásonként évi 50 literről 200 literre emeli a saját fogyasztásra készített hagyományos alkoholos italok jövedékiadó-mentes mennyiségét.
A kilométerarányos útdíjrendszer (TollRo) bevezetése az előzetes számítások szerint mintegy 10–25 százalékkal emelheti a belföldi fuvarozás díját – állítják a fuvarozók képviselői.
Bár korábban bírálta Románia hitelezőit, George Simion, az AUR elnöke most más hangnemet ütött meg, és igyekezett megnyugtatni mindenkit, hogy ha pártja hatalomra kerül, minden nemzetközi pénzügyi kötelezettségének eleget tesz.
Az idei második negyedévben 10 204 lej volt egy romániai háztartás havi átlagjövedelme, 8 százalékkal több, mint az előző három hónapban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kezdeti döcögés után úgy tűnik, hogy beindult végre az október elsején élesített TollRo online útdíjfizetési rendszer – legalábbis a CNAIR kedd esti bejelentése szerint sikerült orvosolniuk a kezdetben felmerül technikai hibákat.
Ha a konkrét építési munkálatok nem is, az előkészítő tevékenységek már októberben elkészülhetnek a Nagyváradot Araddal összekötő, DEx16-os jelzésű gyorsforgalmi út tervezett nyomvonalán.
A Moldovát Romániával összekötő nagyfeszültségű távvezetéket Trump Liberty Line-nak fogják nevezni – jelentette be az Egyesült Államok chișinăui nagykövetsége.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
szóljon hozzá!