
Újraszámolás. A közgazdászok a technikai recesszió miatt sötétebb képet festenek a román gazdaság idei alakulásáról
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
2026. február 13., 15:302026. február 13., 15:30
„Az Országos Statisztikai Intézet üzenete egyértelmű: a gazdaság a 2025-ös évet látható nehézségekkel zárta. A GDP – a pandémiát leszámítva – 2012 óta a legmeredekebb negyedéves visszaesést produkálta. A legfrissebb adatok felülvizsgálatából tudjuk, hogy Románia 2024 első felében recesszióba került” – áll a Valentin Tătaru, az ING Bank vezető közgazdásza és Ştefan Posea, az ING közgazdásza által kiadott, a befektetőknek szóló gyorselemzésben, amelyet a Hotnews.ro portál ismertetett.
A két közgazdász a recessziót a magánfogyasztás visszaesésének („a fő bűnösnek”) és a gyengébb magánbefektetéseknek tulajdonítja. A közberuházások megakadályozták a mélyebb recessziót – vallja a két közgazdász.

Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
„Ilyen körülmények között a 2026-ra vonatkozó korábbi, 1,4 százalékos növekedési becslésünk optimistának tűnik, annak ellenére, hogy már eleve a legtöbb becslés alsó határán volt.
– közölte az ING Bank.
A dokumentum szerzői azt is megjegyzik, hogy a fogyasztás valószínűleg alacsony szinten marad ebben az évben, mivel a reálbérek várhatóan egy ideig negatívak maradnak, ami legalább az első félévben hatással lesz a keresletre. „Azonban a beruházási ciklus csúcsa és a jelenleg tárgyalt fiskális ösztönző intézkedések várhatóan később támogatni fogják a gazdasági tevékenységet – bár a hatás nagy része valószínűleg csak 2026 végén, hangsúlyosabban 2027-ben jelentkezik majd” – állapítja meg Tătaru és Posea.
Elismerik ugyanakkor, hogy a várakozások alatti GDP-adat arra ösztönözheti a Román Nemzeti Bankot, hogy előrehozza monetáris lazítási ciklusát, de a visszaesés mértéke miatt növelheti a nyomást a kormányra is, hogy mérsékelje a fiskális konszolidáció ütemét.

Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
A BCR a friss statisztikai adatok napvilágra kerülése után a befektetőknek küldött tájékoztatójában úgy fogalmazott: ezek az adatok jóval elmaradtak a piaci várakozásoktól.
– állapították meg a gyorselemzés szerzői.
Becslésük szerint a március 6-án várható részletesebb adatok „megerősítik majd a fiskális intézkedések által alakított gyenge háztartási fogyasztást, a semleges nettó exportot és a kiábrándító beruházási teljesítményt”.

Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
Vagyis a most közzétett adatok megerősítik, hogy Románia technikai recesszióban van, miután a GDP reálértékben két egymást követő negyedévben is csökkent az előző időszakokhoz képest.
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
szóljon hozzá!