Fogyasztani már tudunk. Az egy főre jutó egyéni fogyasztás bővülési ütemét tekintve Románia az első helyen végzett a hat vizsgált kelet-közép-európai ország rangsorában
Fotó: Orbán Orsolya
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme a jövőbeli fejlődést meghatározó szerkezeti mutatók terén. Erre világít rá a Rethink Románia vállalkozói agytröszt legújabb, a húszéves EU-s tagság mérlegét előzetesen megvonó, átfogó elemzése. Mely szerint Magyarország a régió legnagyobb vesztese.
2026. július 20., 17:562026. július 20., 17:56
A Rethink Románia tanulmánya a 2006-os bázisévtől a 2025/2026-os időszakig terjedő adatokat vizsgálja, összehasonlítva a 2007. január elsején csatlakozott Románia teljesítményét a régió öt másik, szintén a 2000-es években EU-tagállammá vált országával: Bulgáriával, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal.
Mi az a Rethink Románia?
A Rethink Románia egy független, apolitikus agytröszt (think tank), amelyet romániai vállalkozók, cégvezetők és közpolitikai szakemberek hoztak létre. A szervezet célja Románia versenyképességének és lakossági életminőségének javítása adatvezérelt elemzések és stratégiai javaslatok révén. A kezdeményezés kiemelten foglalkozik a humántőke fejlesztésével, az oktatás reformjával, a demográfiai válság kezelésével, valamint a hosszú távú gazdasági felzárkózás elősegítésével.
A felzárkózási folyamatot elemző jelentés megállapítja, hogy Románia a felhalmozott hiányosságok ellenére az egyik legdinamikusabb fogyasztási növekedést produkálta.
Míg a csatlakozás idején, 2006/2007-ben a romániai lakossági fogyasztás az uniós átlag felét sem érte el, 2025-re megközelítette az EU-átlag 86 százalékát.
A kutatás szerint Románia további négy mutatóban vezeti a regionális mezőnyt:
Románia rengeteg utat épít az uniós forrásokból
Fotó: Haáz Vince
A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP a csatlakozáskori 44 százalékról az EU-átlag csaknem 80 százalékára emelkedett. Ebben döntő szerepet játszottak a közösségi források:
Ebből több mint 4000 kilométernyi közutat építettek vagy korszerűsítettek, és 45 milliárd eurót fordítottak a mezőgazdaságra.
Az örömteli jóléti adatok mögött ugyanakkor súlyos szerkezeti hiányosságok húzódnak meg: Románia 14 mutatóban az utolsó (6/6) helyen áll a hat kelet-közép-európai ország rangsorában.
amelyet az elemzők a posztcsatlakozási korszak „nagy kudarcaként” jellemeznek. Románia utolsó lett a korai iskolaelhagyók arányában (6/6) és a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 éves fiatalok arányában (6/6), míg a PISA-méréseken az 5. helyre szorult.
Súlyos vészjelzés a pénzügyi helyzet romlása is. Románia államadósságának növekedési üteme a leggyorsabb volt a régióban (6/6), a mutató meghaladta a GDP 60 százalékát. Ugyancsak a legrosszabb helyezést érte el az ország az árukereskedelmi hiány abszolút értékét (6/6), valamint a külkereskedelmi volumenhez viszonyított deficitet tekintve is (6/6).
A demográfiai mutatók terén a népességfogyás üteme és a csecsemőhalandóság (2023-ban 1000 élveszületésre 5,6 haláleset jutott) terén is a lista végén (6/6) áll az ország, míg az egy főre jutó szárazföldi áruszállításban szintén utolsó.
Lejjebb eresztve. A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni
Fotó: Csató Andrea
A Rethink Románia elemzése rámutat, hogy a régió egyetlen állama sem tudta egyértelműen megnyerni a konvergenciaversenyt. Csehország őrzi vezető pozícióját a jelenlegi értékek alapján (13 mutatóból 6-ban az élen áll), de előnye csökken. Lengyelország mutatta fel a leglátványosabb relatív fejlődést (15 felzárkózási mutatóból 7-ben első), ám olyan mértékű demográfiai elöregedéssel szembesül, amely gyorsabb, mint amilyet például Japán valaha megtapasztalt.
A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni, miközben nem kevesebb, mint 7 mutatóban a legutolsó (6/6) helyre szorult vissza.
Pedig az uniós csatlakozás pillanatában Magyarország még a régió második legfejlettebb állama volt Csehország mögött. Az elmúlt évtizedben azonban ingadozó, válságokkal kísért pályára került. A Rethink Románia megállapítása szerint Magyarország lemaradásában kulcsszerepet játszott a magas induló eladósodottság, valamint az európai uniós források elhúzódó felfüggesztése.
A Rethink Románia összefoglalója figyelmeztet: az európai léptékkel mérve képzetlen munkaerő, a gyorsan halmozódó államadósság és a krónikus külkereskedelmi hiány miatt Románia jövőbeli gazdasági fejlődése rendkívül törékeny alapokon nyugszik. Ha az ország nem hajt végre mélyreható belső reformokat az oktatásban és az államháztartásban, a felzárkózási lendület hamar kifulladhat.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!