Fogyasztani már tudunk. Az egy főre jutó egyéni fogyasztás bővülési ütemét tekintve Románia az első helyen végzett a hat vizsgált kelet-közép-európai ország rangsorában
Fotó: Orbán Orsolya
Románia legfőbb sikere a lakossági életszínvonal drasztikus emelkedése és a fogyasztásbővülés az európai uniós csatlakozás óta eltelt csaknem két évtizedben, azonban az ország továbbra is a régió leggyengébb láncszeme a jövőbeli fejlődést meghatározó szerkezeti mutatók terén. Erre világít rá a Rethink Románia vállalkozói agytröszt legújabb, a húszéves EU-s tagság mérlegét előzetesen megvonó, átfogó elemzése. Mely szerint Magyarország a régió legnagyobb vesztese.
2026. július 20., 17:562026. július 20., 17:56
A Rethink Románia tanulmánya a 2006-os bázisévtől a 2025/2026-os időszakig terjedő adatokat vizsgálja, összehasonlítva a 2007. január elsején csatlakozott Románia teljesítményét a régió öt másik, szintén a 2000-es években EU-tagállammá vált országával: Bulgáriával, Csehországgal, Lengyelországgal, Szlovákiával és Magyarországgal.
Mi az a Rethink Románia?
A Rethink Románia egy független, apolitikus agytröszt (think tank), amelyet romániai vállalkozók, cégvezetők és közpolitikai szakemberek hoztak létre. A szervezet célja Románia versenyképességének és lakossági életminőségének javítása adatvezérelt elemzések és stratégiai javaslatok révén. A kezdeményezés kiemelten foglalkozik a humántőke fejlesztésével, az oktatás reformjával, a demográfiai válság kezelésével, valamint a hosszú távú gazdasági felzárkózás elősegítésével.
A felzárkózási folyamatot elemző jelentés megállapítja, hogy Románia a felhalmozott hiányosságok ellenére az egyik legdinamikusabb fogyasztási növekedést produkálta.
Míg a csatlakozás idején, 2006/2007-ben a romániai lakossági fogyasztás az uniós átlag felét sem érte el, 2025-re megközelítette az EU-átlag 86 százalékát.
A kutatás szerint Románia további négy mutatóban vezeti a regionális mezőnyt:
Románia rengeteg utat épít az uniós forrásokból
Fotó: Haáz Vince
A vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP a csatlakozáskori 44 százalékról az EU-átlag csaknem 80 százalékára emelkedett. Ebben döntő szerepet játszottak a közösségi források:
Ebből több mint 4000 kilométernyi közutat építettek vagy korszerűsítettek, és 45 milliárd eurót fordítottak a mezőgazdaságra.
Az örömteli jóléti adatok mögött ugyanakkor súlyos szerkezeti hiányosságok húzódnak meg: Románia 14 mutatóban az utolsó (6/6) helyen áll a hat kelet-közép-európai ország rangsorában.
amelyet az elemzők a posztcsatlakozási korszak „nagy kudarcaként” jellemeznek. Románia utolsó lett a korai iskolaelhagyók arányában (6/6) és a felsőfokú végzettséggel rendelkező 30–34 éves fiatalok arányában (6/6), míg a PISA-méréseken az 5. helyre szorult.
Súlyos vészjelzés a pénzügyi helyzet romlása is. Románia államadósságának növekedési üteme a leggyorsabb volt a régióban (6/6), a mutató meghaladta a GDP 60 százalékát. Ugyancsak a legrosszabb helyezést érte el az ország az árukereskedelmi hiány abszolút értékét (6/6), valamint a külkereskedelmi volumenhez viszonyított deficitet tekintve is (6/6).
A demográfiai mutatók terén a népességfogyás üteme és a csecsemőhalandóság (2023-ban 1000 élveszületésre 5,6 haláleset jutott) terén is a lista végén (6/6) áll az ország, míg az egy főre jutó szárazföldi áruszállításban szintén utolsó.
Lejjebb eresztve. A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni
Fotó: Csató Andrea
A Rethink Románia elemzése rámutat, hogy a régió egyetlen állama sem tudta egyértelműen megnyerni a konvergenciaversenyt. Csehország őrzi vezető pozícióját a jelenlegi értékek alapján (13 mutatóból 6-ban az élen áll), de előnye csökken. Lengyelország mutatta fel a leglátványosabb relatív fejlődést (15 felzárkózási mutatóból 7-ben első), ám olyan mértékű demográfiai elöregedéssel szembesül, amely gyorsabb, mint amilyet például Japán valaha megtapasztalt.
A magyar gazdaság egyetlen vizsgált mutatóban sem tudott az élre kerülni, miközben nem kevesebb, mint 7 mutatóban a legutolsó (6/6) helyre szorult vissza.
Pedig az uniós csatlakozás pillanatában Magyarország még a régió második legfejlettebb állama volt Csehország mögött. Az elmúlt évtizedben azonban ingadozó, válságokkal kísért pályára került. A Rethink Románia megállapítása szerint Magyarország lemaradásában kulcsszerepet játszott a magas induló eladósodottság, valamint az európai uniós források elhúzódó felfüggesztése.
A Rethink Románia összefoglalója figyelmeztet: az európai léptékkel mérve képzetlen munkaerő, a gyorsan halmozódó államadósság és a krónikus külkereskedelmi hiány miatt Románia jövőbeli gazdasági fejlődése rendkívül törékeny alapokon nyugszik. Ha az ország nem hajt végre mélyreható belső reformokat az oktatásban és az államháztartásban, a felzárkózási lendület hamar kifulladhat.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!