
Románia 2026-ban 200–250 km új autópályának örülhet – irigykednek a bolgárok
Fotó: Gazda Árpád
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál. Románia esetében igazán szokatlan, hogy pozitív példaként emlegessék más európai uniós országban. A bulgáriai autópályagondok ugyanakkor nálunk is ismerősen csengenek.
2026. január 15., 21:302026. január 15., 21:30
A bolgár autópályák afféle történelmi műemlékek – építésük évszázadról évszázadra halad. A jelenlegi ütem mellett a már megtervezett autópályák befejezése további 30 évet vesz igénybe – állítja a Sega által idézett Jasen Isev közlekedési szakértő.
A cikk szerint szomorú példa erre a Hemus nevű sztráda.
Jelenleg mintegy 77 km áll építés alatt – főként az Ugarchin és Pavlikeni közötti térségben. További 36 kilométerre már kiadták az építési engedélyeket.
Egy másik „súlyos eset” a Struma nevű sztráda helyzete. A 21. század elején az akkori kormányzók azt ígérték, hogy az autópálya teljes egészében elkészül a 2004-es görögországi olimpiai játékokra. Ez ígéret maradt.
Az idén január elsején az eurót bevezető Bulgáriában 2025-ben mindössze 30 kilométer autópályát helyeztek üzembe. „Ha ez a tendencia fennmarad, 30 évbe telik, mire megvalósítjuk az összes már megtervezett projektet” – kommentálta Jasen Isev, az állami közútkezelő korábbi vezetője és a Közlekedési Tudományos-Műszaki Szövetség jelenlegi elnöke a Bloomberg TV-nek.
Isev szerint a késések okai sokfélék. A Hemus esetében például finanszírozási problémák merülnek fel. A Mezdra és Botevgrád közötti szakaszon földcsuszamlások és egyéb problémák jelentkeztek, ami arra utal, hogy a tervezés első fázisa nem tudta előrejelezni ezeket a gondokat. Problémás a kivitelező cégek kiválasztása is. A bolgár vállalatok nem híresek gyorsaságukról. Időnként minőségi kifogások is felmerülnek – mutatott rá a szakértő.
A bolgár Sega hírportál ezek után kitér a romániai helyzetre.
– emlékeztetnek az idén várható megvalósításokra. Azt is jelzik, hogy főként az A3-as autópálya erdélyi szakaszairól, valamint az A7-esről van szó Moldva történelmi régiójában.
Azt is megemlítik, hogy az eddigi rekord 2024-ből származik, amikor Bulgária északi szomszédja körülbelül 200 km autópályával bővítette úthálózatát. Jelenleg összesen további 750 km-re létezik megkötött kivitelezési szerződés, amelyekből mintegy 400 km-nek 2027 végéig kell elkészülnie.
A portál azt is megjegyzi, hogy a bolgár építővállalatok jó hírnévnek örvendenek külföldön, és kemény versenyben nyernek el megbízásokat – többek között Romániában isaz egyik konzorciumot választották ki az A8-as autópálya első 27 kilométerének megépítésére Târgu Neamț és Iași között.
Mint ismeretes, Bulgária sok tekintetben ugyanúgy az Európai Unió sereghajtói között „kullog”, mint Románia.
miután az ország teljesítette a valutaunióhoz való csatlakozás konvergencia-feltételeit (infláció, államháztartási hiány, adósságszint, árfolyamstabilitás stb.), és az Európai Parlament, valamint az EU Tanácsa jóváhagyta a belépést.
Romániával összehasonlítva Bulgária stabil pénzügyi helyzetének erősségei az alacsonyabb infláció és alacsonyabb államháztartási hiány; a központi költségvetési adósság aránya jóval alacsonyabb, mint Romániában, ami hozzájárult a konvergencia-kritériumok teljesítéséhez. Elemzők szerint Bulgária gazdasága kisebb, de makroökonómiailag kiegyensúlyozott: a GDP összege jóval alacsonyabb Romániáénál, de a gazdaság szerkezete és a fiskális egyensúly stabilabb képet mutat.
a teljes GDP jóval nagyobb, nagyobb ipari és szolgáltató szektorral, erősebb vállalkozói dinamizmussal és export-import aktivitással. Románia nagyobb népessége és munkaerő-tartaléka miatt hosszabb távon potenciálisan gyorsabb növekedést tud elérni, bár strukturális kihívásokkal – például beruházási hiányokkal és innovációs lemaradással – is küzd. Autópálya-építés terén azonban jelenleg példamutatóan teljesít más országok számára is.

Jelentős előrelépést érhet el Románia a közlekedési infrastruktúra terén, ha sikerül tartani az eredetileg kitűzött autópálya-építési célokat – derül ki a Profit.ro gazdasági

A Közúti Infrastruktúrát Kezelő Országos Társaság (CNAIR) 2026-ban 250 kilométer új autópálya és gyorsforgalmi út forgalomba helyezését tervezi – közölte szerdán a Facebook-oldalán Cristian Pistol.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!