Elöregedett a romániai autópark. Adót vetnének ki a szennyezőkre
Fotó: László Ildikó
Sofőrök millióinak kell mélyebben a zsebükbe nyúlniuk, ha a kormány valóban kivet egy új típusú adót a szennyező járművekre. Márpedig nagyon kevés a valószínűsége, hogy ne lépjék meg, miután a bukaresti illetékesek az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalták, hogy adót vetnek ki a szennyező járművekre, és amennyiben nem teszik meg, elúszhat a Románia rendelkezésére álló európai uniós források egy része. Marcel Boloș, a beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint az adónak „elég nagy hatása lesz, több mint 8 millió közlekedési eszközről van szó”. Összegyűjtöttük, mit is lehet eddig tudni a belebegtetett adóról.
2025. február 11., 14:022025. február 11., 14:02
2025. február 11., 14:062025. február 11., 14:06
Több millió romániai autóvezetőt érinthet a környezetszennyező gépkocsikra kivetett új gépjárműadó, amely az országos helyreállítási terv 4. kifizetési kérelmében szerepel. A mérföldkő magában foglalja az adóreformot és a régi, nagy károsanyag-kibocsátású autókra kivetett külön szennyezési adót, amely várhatóan 2026. január 1-jén lépne hatályba. Ez a 4. kifizetési kérelem amúgy 2,7 milliárd euró értékű, és ha Románia nem teljesíti az elfogadott mérföldköveket, az 300–600 millió euró uniós forrásba kerülhet.
A román kormánynak júliusig kell döntenie az új környezetszennyezési adóról, amely a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint nem olyan lenne, mint a Tăriceanu-kormány által kivetett, a köznyelvben regadóként meghonosult regisztrációs díj, amelyet csak a használt autó megvásárlásakor kellett egyszeri alkalommal lepengetni. Ehelyett
az összeget pedig várhatóan a járművek szennyezőanyag-kibocsátása – kiemelten a széndioxid-kibocsátása – határozná meg és esetleg attól függne, hogy az adott jármű milyen Euro-normáknak felel meg.
Az új adó célja, hogy elvegye a kedvét az embereknek a szennyező autók megvásárlásától.
abban, hogy régebbi autót vásároljon vagy birtokoljon, függetlenül attól, hol vásárolja, hanem aszerint adóztatja meg, hogy mennyire környezetszennyező a jármű” – nyilatkozta a Profit.ro-nak a Dacia által a kormányhoz benyújtott javaslatot ismerő, meg nem nevezett személy, utalva arra, hogy a Tăriceanu-kormány által bevezetett gépjárműadót háromszor módosították, és környezetvédelmi adóvá alakították, de mindhiába, az államnak végül vissza kellett fizetnie a begyűjtött pénzt.
Lépéskényszerben a kormány. Elúszhatnak a PNRR keretében lehívható pénzek, ha nem vetik ki az új adót a szennyező autókra
Fotó: Veres Nándor
Amint arról korábban írtunk, Mihai Bordeanu, a Dacia ügyvezető igazgatója is beszélt ugyanakkor január végén arról, hogy közös tanulmányt készítettek a Price Waterhouse Coopers tanácsadó céggel, amely azt javasolja, hogy a jelenség megfékezése érdekében adóztassák meg a régi autók vásárlását és birtoklását. Mint hangsúlyozta,
A gépjárművezetői engedélyeket kibocsátó és járműbejegyzési hivatal (DRPCIV) adatai szerint 2024 végén Romániában 3,037 millió, 20 évnél idősebb autó volt, ami a legnagyobb arányt jelenti a forgalomba levő autók körében.
„A Price Waterhouse Coopersszel már majdnem két éve készíttetünk egy tanulmányt, amelyet minden évben frissítünk, abban a reményben, hogy a kormánnyal folytatott tárgyalások során megállapodásra jutunk. Valójában azt javasoljuk, hogy adóztassuk meg a régi, környezetszennyező autók vásárlását és birtoklását. Egy ilyen intézkedés 100 százalékban megfelel az európai törvényeknek, sok országban van hasonló” – fejtette ki Mihai Bordeanu.
„Az egyetlen dolog, ami hiányzik, és ezt a korábbi, sőt a jelenlegi miniszter is elismerte, az a politikai döntés. Mert ez egy politikai döntés, nem pedig matematikai. A politika azt mondja, nézzük meg, ez egy extra adó. Még addig sem jutottunk, hogy egyáltalán szóba kerüljön az összeg” – avatta be hallgatóságát a Dacia-vezér.
Nem tetszik a Dacia vezetőjének, hogy tavaly tovább nőtt a 20 évesnél öregebb autók aránya a romániai utakon, ezért az új személygépkocsik támogatását célzó roncsautóprogramok mellé kéri a környezetszennyező „csotrogányok” különadóját.
A legtöbb uniós országban különböző kibocsátásalapú adóztatási rendszerek vannak érvényben, kezdve a vásárláskor kivetett fogyasztásalapú adókkal (mint Ausztriában) és az éves adókkal.
A Profit.ro összeállítása szerint Belgiumban a vásárlók mind a vásárláskor fizetnek, akár 2500 eurót, ha az autó kibocsátása meghaladja a 146 g/km értéket, mind pedig a jármű birtokában, a 122 g/km feletti kibocsátás után.
Finnországban a CO2-alapú adó éves, és a kibocsátási szinttől függően 53 és 654 euró között mozog. Franciaországban a bonus-malus rendszer van érvényben, amely a 190 g/km-es küszöbérték túllépése esetén évi 160 euró többletadót ró ki az autókra, valamint egy olyan adókomponenst, amely 21 és 50 g/km közötti minden gramm CO2 után 1 euróval, illetve 270 g/km felett minden gramm után 29 euróval növeli az adót. A 21 gramm/km alatti autók mentesek.
Németországban az éves adóhoz a motor hengerűrtartalma alapján hozzáadódik egy CO2-komponens, amely 95 grammnál több CO2-grammtól kezdve minden gramm CO2 után 2 eurót tesz ki. Ez azt jelenti, hogy egy 145 gramm/km kibocsátású autó, mint például a régi Duster 1.3 TCe 150 4WD 1.3 TCe 150 4WD, évi 100 euró CO2-alapú adókomponenst kap.
Írországban eközben egy éves adórendszer van érvényben, amely 120 eurónál kezdődik a nulla gramm CO2-kibocsátású, azaz elektromos autók esetében, és 2350 euróig emelkedik a 226 gramm/km feletti motorok esetében. Olaszország csak a vásárláskor adóztatja meg az autókat, egy bonus-malus rendszerrel, ami a 250 gramm CO2/km feletti autók esetében akár 2500 eurós egyszeri kifizetést is jelent. Lettország évi 12 euróval adóztatja a tiszta (51–95 gramm CO2/km közötti) autókat, de az adó évi 756 euróra emelkedik a 95 gramm feletti autók esetében.
Ne csodálkozzunk, ha sok a dugó és nincs parkolóhely: folyamatosan nő a forgalomba íratott gépkocsik, illetve az új sofőrök száma is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Lukoil benzinkutak 2026 áprilisáig jogszerűen működhetnek, fizethetik az alkalmazottak bérét és beszerezhetik készleteiket – közölte csütörtökön Oana Țoiu külügyminiszter.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség 2025. december 22-ig fogadja a 2026-ra vonatkozó, a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj jövedéki adójának csökkentésére irányuló állami támogatási rendszerhez kapcsolódó jóváhagyási kérelmeket.
Az idei harmadik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,06 százalékkal nőtt, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,82 százalékkal csökkent.
Erdély helyszín is bekerülhet Donald Trump amerikai elnök és családja ingatlanportfóliójába: az értesülések és bennfentesek tájékoztatása szerint Kolozsváron készülnek jelentős ingatlanberuházásra.
Hatszáznál több romániai dolgozóját bocsátja el a német autóipari vállalat, az Aumovio. Erdélyi üzemek is érintettek.
Románia újonnan kiépítendő nukleáris kapacitása 80 százalékát „elszívhatja” az a mesterségesintelligencia-gyár, amelynek megvalósítását nemrég jelentette be az Európai Bizottság, a bukaresti kormány pedig memorandummal „alapozta meg” az AI-gyárat.
A lakossági gázár legalább 5%-kal drágulhat 2026 áprilisától, amikor – a jelenlegi állás szerint – kivezetik az árplafonrendszert – jelentette ki szerdán Laurenţiu Urluescu, a Romániai Energiaszolgáltatók Szövetségének (AFEER) elnöke.
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás