
A sepsiszentgyörgyi vállalkozók mindössze egynegyede él a lehetőséggel, hogy visszaigényelheti ingatlanadója egy részét. Édler András, az önkormányzat de minimis programját lebonyolító Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy véli, a program ennek ellenére sikeres, hiszen minden évben ki kellett egészíteni az erre a célra szánt 500 ezer lejes keretet, de nem érti, hogy a cégvezetők többsége miért nem igényli vissza a pénzt.
2017. március 09., 17:052017. március 09., 17:05
Amint arról korábban írtunk, az immár négy éve működő de minimis program keretében a Sepsiszentgyörgyön bejegyzett, a városban ingatlannal rendelkező kis- és közepes vállalkozásoknak adják vissza az ingatlan- és területadó legkevesebb 33 százalékát. A programmal a helyi vállalkozóknak kedveznek, a máshol bejegyzett, multinacionális cégek nem pályázhatnak.
Édler azt mondja, hiányérzete van, miután Sepsiszentgyörgyön mintegy 400 cég felel meg a kiírás feltételeinek, ám minden évben kevesebb mint száz vállalkozás igényli vissza adója egy részét. Mint részletezte, a pályázók között olyan cég is van, amely a 100 lejt is érdemesnek tartotta visszaigényelni. A másik végletet a nagy gyárépületek tulajdonosai jelentik, akik 150-200 ezer lejt kaphatnak vissza. Olyan vállalkozókról is tudnak ugyanakkor, akik tudatosan nem élnek a lehetőséggel, a városkasszában hagyják a befizetett adólejeiket, ezzel is támogatják a város fejlesztését, az önkormányzat törekvéseit.
A kamara elnöke rámutatott, idén még inkább megéri pályázni, mert egy tavaly elfogadott törvény értelmében a vállalkozásoknak háromévente kötelezően újra kell értékelniük az ingatlanjaikat. Ennek következtében a város Brassó felőli kijáratánál a gyárnegyed épületeinek könyvelési értéke megnégyszereződött, így a tulajdonosok idén nagyobb adót fizetnek, de több pénzt is pályázhatnak vissza.
A program március végén indul, a tervek szerint pedig már nem a négy évvel ezelőtt megemelt adókülönbözet alapján számolják ki a visszaigényelhető összeget, hanem egységesen 33 százalékban határozzák meg. Ez az arány a 66 százalékot is elérheti azoknál a cégeknél, melyek átlag feletti fizetést biztosítanak az alkalmazottaiknak. A visszaigényelt pénzt a cég fejlesztésére lehet fordítani.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
szóljon hozzá!