Felpörögtek tavaly a fizetések Kovászna megyében – a székelyföldi megye tavaly országos szinten élen járt az átlagbér-növekedés szempontjából. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint egy év alatt – 2015 decemberétől 2016 decemberéig – az egyébként mindig a rangsor végén kullogó megyében 19 százalékkal nőtt a nettó átlagbér, s a tavalyi év utolsó hónapjában elérte az 1787 lejt, ami éves szinten 285 lejes gyarapodást jelent. Az országos nettó átlagbér is nőtt, egy év alatt 11,4 százalékkal, és elérte a 2354 lejt.

A másik székelyföldi megyében, Hargita megyében nem történt pozitív elmozdulás, továbbra is a lista végén áll az átlagbér tekintetében, csak Teleorman és Beszterce-Naszód megyét előzi meg a maga nettó 1671 lejével. A statisztikai intézet adatai szerint különben tavaly decemberben Bukarestben és még öt megyében – Ilfov, Kolozs, Temes, Szeben, Brassó – haladta meg az átlagbér az 500 eurót.

A fővárosban volt a legnagyobb az átlagfizetés, elérte a 3219 lejt, Ilfov megyében átlag 2743 lejt kerestek, Kolozs megyében 2605 lejt, a Temes megyeiek 2512 lejt vittek haza. Egy szinttel lennebb találjuk Brassó megyét 2284 lejes nettó átlagbérrel, az 1800 lej és 1900 lej közötti átlagfizetésű megyék közé pedig csak Hunyad megye került be Erdélyből. Az 1700 és 1800 lejes kategóriába került be a mostani bővüléssel Kovászna megye, olyan megyékhez csatlakozva, mint Máramaros, Bihar, Krassó-Szörény, Szilágy vagy Szatmár. Elemzők szerint az adatok valamennyit csalnak, mert decemberben több alkalmazott kap év végi prémiumot.

Nem reális adatok?

Nemcsak a decemberi adatokkal van baj Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője szerint, aki azt mondja, a statisztikai adatok egyébként sem tükrözik a reális jövedelmi szintet. A szakember ugyanis azt tapasztalta, két fizetési rendszer működik, sok vállalkozás egy bért ad „papíron”, és más összeget fizet ki „zsebből”. Ezt viszont nem lehet bizonyítani, és a statisztikákban sem mutatkoznak meg a pluszpénzek – a háromszéki alkalmazottak 70-80 százaléka hivatalosan minimálbérért dolgozik. De egyébként Kelemen úgy látja, hogy a munkaerőhiány azt eredményezte, hogy a munkaadók akár fizetésemeléssel is próbálják megtartani a jól teljesítő szakembereket, olyan visszajelzések is érkeztek, hogy a megemelt fizetésekért több munkát várnak el az alkalmazók.

Gyors ütemben nő az átlagfizetés

18,4 százalékkal nőtt januárban a nettó átlagbér az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS). Ez volt a leggyorsabb ütemű gyarapodás 2008 novembere óta. A bruttó átlagbér 2017 első hónapjában 3168 lejjel, vagyis 2,7 százalékkal több, mint 2016 decemberében.
A nettó átlagbér ellenben 54 lejjel visszaesett a tavalyi év utolsó hónapjához mérten, és 2300 lej volt. A legnagyobb nettó átlagbért, 6467 lejt a dohányiparban tevékenykedők vitték haza, a legkevesebbet, átlagosan 1299 lejt a vendéglátásban dolgozók keresték.

Kérni kell a fizetésemelést

Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is nyomós oknak tartja a munkaerőhiányt, ami miatt a vállalkozások kénytelenek többet fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottaikat, vagy bővíteni szeretnék a tevékenységüket. Ugyanakkor azt mondja, a minimálbér emelése hozzájárult az átlagbér növekedéséhez, hiszen arányosan minden munkavállalónak növelni kellett a bérét. Édler különben azt tanácsolja a munkavállalóknak, hogy ha elégedetlenek a fizetésükkel, tárgyaljanak a munkaadójukkal.

„A vállalkozások célja a minél nagyobb nyereség, tehát szociális érzékenységből nem emelik a béreket, de ha a tevékenységük veszélybe kerül a munkaerőhiány miatt, akkor inkább adnak nagyobb fizetést” – mutatott rá a szakember. Másrészt – tette hozzá – az infrastruktúra fejlesztésére is szükség van, azt pedig a központi költségvetésből kell finanszírozni. „Az önkormányzatok és a vállalkozók nem tudnak autópályát építeni, vagy befejezni a repülőteret, de ha az infrastruktúra fejlődik, az átlagbér is emelkedik” – véli Édler, aki abban bízik, hogy a szépmezői ipari park beindítása további bérversenyt generál a térségben.

Hargita megye beruházókat vár

A munkaerőhiány oda vezetett, hogy a nagy gazdasági pólusok peremvidékén is növekedtek a bérek, így például a háromszéki átlagbér emelkedés Brassó munkaerő-elszívó erejével is magyarázható – fejtette ki megkeresésünkre Korodi Attila. A hargitai képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, nincs elég adat, hogy valóban értelmezni lehessen a statisztikákban megjelenő béreket, bár az egyértelmű, hogy a minimálbér-növelés jó mozgatórugónak bizonyult. A Hargita megyei átlagbér felzárkóztatása szerinte csak akkor lehetséges, ha új beruházások jelennek meg, ebben a tekintetben a városokra hárul nagyobb szerep.

A politikus rámutatott, vidéken nagy erőforrás-felhalmozás van, ez pedig nem jelenik meg a statisztikákban, és különösen nem a bérekben. Tapasztalatai szerint sok millió euró érkezik be Hargita megyébe a mezőgazdasági támogatásokból, ezek a családi jövedelmek nem jelennek meg az adatokban, a vidéki, mezőgazdasági vállalkozók még saját magukat is minimálbéren tartják, nincs versenyhelyzet, így nem emelik a béreket. Korodi Attila rámutatott, még az ingatlanpiac alakulása is azt jelzi, hogy vidéken halmoztak fel több erőforrást, a megye városaiban egyre több vidéki vásárol lakást.