
Ilie Bolojan szerint Románia nehéz gazdasági helyzetben van, és nem kizárt, hogy adóemelésekre lesz szükség
Fotó: Presidency.ro
Románia nehéz gazdasági helyzetben van, ezért sürgős intézkedésekre van szükség, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig vállalja, hogy része lesz annak a kormánynak, amely meghozza ezeket az intézkedéseket – jelentette ki Ilie Bolojan, a PNL potenciális kormányfőként emlegetett ügyvivő elnöke a Nicușor Dan államelnökkel a Cotroceni-palotában folytatott szerdai konzultációt követően.
2025. május 28., 14:302025. május 28., 14:30
„Bonyolult gazdasági helyzetben vagyunk, amelyben a hiány mély, megközelíti a tavalyi szintet, ezt viszont nem tudjuk sokáig ilyen formában cipelni” – fejtette ki a Nicușor Dan hétfői beiktatásáig az ügyvivő elnöki feladatokat ellátó Bihar megyei politikus.
A liberálisok vezetője a deficit mellett azt is hangsúlyozta, hogy Romániának az államadósság gyorsuló növekedésével is szembe kell néznie.
– mondta Bolojan, hozzátéve, hogy ráadásul az európai alapok felhasználása sem hatékony, ami problémákat okoz a befektetések terén.

A költségvetési hiány egy „üszkösödés” a román gazdaság testén – fogalmazott kedden Daniel Dăianu, aki szerint illúzió, hogy a deficitet csupán a kiadások lefaragásával mérsékelni lehet, ezért szerinte bizonyos adóemelések nem kerülhetők el.
„Hajlandóak leszünk támogatni egy olyan komplex intézkedéscsomagot, amely nem borítja fel a gazdaságot: az állam működtetésével járó terhek csökkentése, a hatékonyság hiányának visszaszorítása, ahol lehet csökkenteni a létszámot, (…) minden olyan kiadás megszüntetése, amely nem indokolható, decentralizáció, bürokráciamentesítés, hogy ugyanolyan jó szolgáltatásokat nyújtsunk, de sokkal kevesebb kiadással. A második összetevő a költségvetési bevételek növelése.
– sorolta Ilie Bolojan.
Hozzátette: az alakuló kormánynak újra kell tárgyalnia az országos helyreállítási tervet (PNRR), mivel vannak olyan összetevői, amelyeket Románia már nem tud lezárni, de sürgősen teljesíteni kell a még befutható mérföldköveket is, hogy le lehessen hívni a PNRR keretében rendelkezésre álló újabb összegeket.

A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Nem ez amúgy az első alkalom, hogy Ilie Bolojan arról beszél, hogy adóemelések jöhetnek az elszabadult költségvetési hiány visszaszorítása érdekében.
Nagy a hiányunk, tavaly körülbelül 9 százalékos volt. Ahhoz, hogy fedezni tudjuk az ország bevételei és a sokkal magasabb kiadásaink közötti szakadékot, kölcsönöket kell felvennünk, és gyakorlatilag hetente körülbelül 1 milliárd eurót veszünk fel, ami miatt Románia adóssága az elmúlt években elég gyorsan nőtt. (…) A válság súlyosbodása tulajdonképpen azt a kockázatot jelenti, hogy ha nem csökkentjük az állami kiadásokat, hogy hatékonyabb államunk legyen,
– nyilatkozta például május 13-án is a Rock Fm műsorában.

Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Mint ismeretes,
Nicușor Dan ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy két-három héten belül megalakul az új kormány. Ismét hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi kormány nem tudná garantálni a gazdasági stabilitást és kiszámíthatóságot, ehhez stabil parlamenti többségre van szükség, ezért szeretné, hogy mind a négy Európa-barát párt tagja legyen a jövendőbeli kabinetnek.
Mint ismeretes, korábban
Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja a megmérettetés második fordulóját követően lapunknak kifejtette: nem lát könnyű kiutat a jelenlegi helyzetből, amelyet főként a tavalyi választási szuperév kampányadakozásainak „köszönhetünk”, emiatt az adóemelést sem zárja ki.

Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Jelentős mértékben szigorodnak a növényvédő szerek használatára vonatkozó szabályok Romániában. A zöldségtermesztők ugyanakkor azt állítják, hogy többségük tevékenysége már most is megfelel az előírásoknak.
Ortodox húsvétkor mintegy 70%-os kihasználtságra számítanak a romániai szállodákban – jelentették ki az Utazási Irodák Országos Szövetségének (ANAT) képviselői.
A címkegyártással foglalkozó amerikai–kanadai CCL Avery felvásárolja a Hargita megyében bejegyzett autóalkatrészeket gyártó ALT Technologies Transylvania SRL-t – írja a Profit.ro a román Versenytanács közleménye alapján.
Az első negyedévben 128 419 személygépkocsit gyártottak Romániában – írja az Economedia.ro az ágazati vállalatokat tömörítő ACAROM közleménye alapján. Az idei termelés 5,4 százalékkal marad el a tavalyitól.
Az idei év első két hónapjában 4,76 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 15,6 százalékkal, azaz 878,6 millió euróval kisebb, mint 2025 ugyanezen időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön.
szóljon hozzá!