Hirdetés

Igazolatlanul hiányzik a pénz, de a tanárfizetés meglepően jó Romániában

oktatási rendszer és tanárfizetések OECD vizsgálata

Oktatási rendszer és tanárfizetések. Az egy tanulóra eső átlagos ráfordítás Romániában 7293 USD, Magyarországon 8953 USD, OECD-átlag 13 601 USD

Fotó: Veres Nándor

Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben. Bár a romániai pedagógusok anyagi megbecsültségében gyors áttörés történt – az általános iskolai tanárfizetés meghaladta a más területen tevékenykedő diplomások átlagbérét –, az oktatás makrogazdasági mutatói és az egyéb kockázatok továbbra is komoly kihívások elé állítják az országot. Összevetettük a legfőbb romániai és magyarországi adatokat.

Páva Adorján

2026. október 04., 19:342026. október 04., 19:34

2026. október 04., 21:042026. október 04., 21:04

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Education at a Glance 2026 (oktatási pillanatkép) című, a héten közölt éves oktatási kiadványának fókuszában a súlyosbodó tanárhiány és a pedagóguspálya csökkenő vonzereje áll, de kitérnek a tanárfizetésekre is.

A jelentés szerint egyre nehezebb szakképzett oktatókat toborozni és megtartani. A csökkenő diáklétszám ugyanakkor esélyt kínál az erőforrások célzott átcsoportosítására a leginkább hiánnyal küzdő iskolák és tantárgyak felé. Bár az iskolázottság csúcson van (legalábbis az átlag szerint), a társadalmi esélyegyenlőtlenségek megmaradtak.

Hirdetés

A fő konklúzió: a rendszereknek alkalmazkodniuk kell a kevesebb pedagógussal működő jövőhöz.

A bérek rendezése mellett sokkal hatékonyabban kell megszervezni a tanárok idejét, hogy szakértelmüket dedikáltan a tanulást érdemben támogató feladatokra fordíthassák.

oktatásfejlesztés, tanárfizetés-növelés Galéria

A 25–64 évesek csupán 19%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel Romániában, szemben a 43%-os OECD-átlaggal

Fotó: Haáz Vince

Románia és az oktatási lemaradások

Az Education at a Glance 2026 kiadványhoz különálló országismertetők is készültek. Románia csatlakozó országként (tagjelöltként), illetve kiemelt partnerországként vesz részt az OECD adatgyűjtéseiben. A Romániára vonatkozó rész áttekintést nyújt oktatási rendszerünk főbb jellemzőiről.

A kiemelt megállapítások között szerepel, hogy Romániában csökkent az egy pedagógusra jutó gyermekek aránya az iskola előtti nevelésben. 2015 és 2024 között a kora gyermekkori nevelésbe beíratott gyermekek száma 8%-kal esett vissza, miközben a pedagógusok száma mégis 8%-kal nőtt.

Az egyik súlyos probléma, hogy 2025-ben Romániában minden negyedik 25–34 év közötti fiatal csupán felső középfokúnál alacsonyabb végzettséggel rendelkezett, ami több mint kétszerese az OECD-átlagnak.

A felső középfokú végzettséggel nem rendelkező felnőttek esetében magasabb a munkanélküliség kockázata, alacsonyabb a jövedelmük, és kisebb valószínűséggel vesznek részt felnőttkori tanulási és képzési programokban. Ezek a kockázatok különösen a fiatal nők esetében kifejezettek.

Románia ugyanakkor kiemelkedik az úgynevezett STEM-területeken diplomát szerző hazai hallgatók magas arányával az OECD-átlaghoz képest. A hazai felsőoktatásban végzettek mintegy 30%-a természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) szakirányokon szerez diplomát, ami meghaladja a 23%-os OECD-átlagot.

Románia STEM-specializáció terén nyújtott erős teljesítménye éles ellentétben áll az általános felsőfokú végzettségi aránnyal, amely meglehetősen alacsony.

A 25–64 évesek csupán 19%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, szemben a 43%-os OECD-átlaggal.

A foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben nem részesülő (NEET) fiatalok és fiatal felnőttek kiemelt szakpolitikai aggodalomra adnak okot, mivel a fiatal korban tapasztalható elhúzódó inaktivitás tartós negatív hatással lehet a későbbi társadalmi-gazdasági kilátásokra. Romániában 2025-ben a 18–24 évesek 23%-a tartozott a NEET kategóriába. Összehasonlításképpen, a NEET-fiatalok átlagos aránya az OECD-országokban 13-14% volt 2025-ben.

A magasabb szintű képesítések munkaerőpiaci jelentősége a jövedelmekben is megmutatkozik.

Szinte minden OECD-országban az országos átlag alatti a keresete a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező (25–64 éves) munkavállalóknak. Romániában azok az egész évben, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók, akiknek legmagasabb iskolai végzettsége általános felső középfokú végzettség, 11%-kal keresnek kevesebbet az országos átlagnál; a szakmai felső középfokú végzettségűek 8%-kal, a felső középfokúnál alacsonyabb végzettségűek pedig 18%-kal keresnek kevesebbet.

tanártüntetés magasabb tanárfizetésért Romániában 2023-ban Galéria

A 2023-as romániai tüntetések meghozták az eredményüket, felzárkóztak a tanárfizetések

Fotó: Haáz Vince

Romániában továbbra is alacsony az oktatásba történő befektetés mértéke. Ezt tükrözik az oktatásra fordított kormányzati kiadások, amelyek megmutatják, mekkora prioritást élvez az oktatás a többi közszolgáltatáshoz képest. 2023-ban az oktatási célú kormányzati kiadások a teljes kormányzati kiadások mintegy 6,4%-át tették ki, ami globális viszonylatban is az egyik legalacsonyabb arány, és elmarad a 9,8%-os OECD-átlagtól.

A befektetés a GDP százalékában kifejezett kiadásokkal is mérhető, amely a gazdaság teljes méretéhez viszonyítja az oktatási ráfordításokat. Romániában a GDP arányában mért állami oktatási kiadások viszonylag stabilak maradtak, a 2015-ös 2,4%-ról 2023-ra 2,6%-ra nőttek.

Bár a növekedés globálisan ritkaságszámba megy, nemzetközi összehasonlításban azonban ez az arány továbbra is alacsonynak számít,

figyelembe véve a 2023-as 4,2%-os OECD-átlagot. Az OECD országaiban az egy diákra jutó állami ráfordítás az alapfoktól a felsőfokig terjedő oktatásban átlagosan 13 601 amerikai dollár volt 2023-ban, míg Romániában ez az összeg 7293 USD-t tett ki.

Tanárfizetések: máshoz viszonyítva versenyképes bér

Érdekesség, hogy Romániában a tanárok fizetése a legtöbb OECD-országhoz képest versenyképesebb a többi felsőfokú végzettségű munkavállalóéhoz viszonyítva.

2025-ben az alsó középfokú oktatásban dolgozó tanárok tényleges fizetése mintegy 5%-kal volt magasabb, mint a többi hazai diplomás munkavállaló átlagkeresete,

miközben az OECD országaiban ez az arány jellemzően alacsonyabb. Sőt a legtöbb országban az állami intézményekben dolgozó tanárok fizetése elmarad a többi felsőfokú végzettségű munkavállaló bérétől, különösen az alsóbb oktatási szinteken tanítók esetében.

Az „alsó középfok” a nemzetközi oktatási osztályozási rendszerben (ISCED 2. szint) a kötelező oktatás második szakaszát jelöli, amely az alapfokú oktatásra épül. Ez az általános iskola felső tagozatának (5., 6., 7. és 8. osztály) felel meg (románul „învățământ gimnazial”-nak is nevezik). A jelentésekben szereplő „felső középfok” – ISCED 3. szint – jelenti a hagyományos értelemben vett középiskolát, azaz a 9–12. osztályokat, a magyar szaknyelvben gimnáziumi, Erdélyben – a román învățământ liceal elnevezés után – líceuminak is nevezett képzéseket, illetve a szakközépiskolát is.

Mindez a pedagógusok bérezésének jelentős javulását tükrözi az elmúlt években. 2023-ban az alsó középfokú oktatásban tanítók fizetése még mintegy 13%-kal maradt el más diplomás munkavállalók átlagkeresetétől, ami azt mutatja, hogy

alig két év alatt a fizetési hátrány mérsékelt előnnyé alakult át Romániában.

Ahol az óvodapedagógusok is átlagosan 1%-kal kerestek többet 2025-ben, mint a többi diplomás munkavállaló.

tanárbérek táblázata más diplomások bérével összehasonlítva Galéria

Tanárfizetések más területek diplomásaival szemben. A vízszintes vonalon csupán néhány ország kerekedik felül (sötétkékkel a tanárbérek, világossal az igazgatói bérek)

Fotó: OECD/képernyőmentés

Az OECD Tanítási és Tanulási Nemzetközi Vizsgálata (TALIS) 2024 alapján az OECD-országokban átlagosan az alsó középfokú oktatásban dolgozó tanárok jelentős többsége (68,4%) elégedett a foglalkoztatási feltételeivel (a fizetéseket leszámítva). Ezzel szemben a fizetésükkel elégedett alsó középfokú oktatásban tanítók aránya átlagosan sokkal alacsonyabb, 38,7%.

Romániában viszont az alsó középfokú oktatásban dolgozó pedagógusok 81,1%-a elégedett a foglalkoztatási feltételeivel, és 57,2%-uk elégedett a fizetésével.

Pénz az oktatásra Romániában és Magyarországon

Magyarország számos tekintetben jobban áll, mint Románia. Néhány összehasonlító adat:

  • Felsőfokú végzettséggel rendelkező 25–64 évesek. Románia 19%, Magyarország 32%, OECD-átlag 43%;
  • NEET-fiatalok aránya. Románia 23%, Magyarország 14%, OECD-átlag 13%;
  • A GDP arányában mért állami oktatási kiadások (2015-2023 között). Romániában 2,4%-ról 2,6%-ra nőtt; Magyarországon 3,4-ről 3 százalékra csökkent; OECD-átlag 4,4-ről 4,2%-ra csökkent.
  • Az egy tanulóra eső átlagos ráfordítás. Romániában 7293 USD, Magyarországon 8953 USD, OECD-átlag 13 601 USD.

A fentebbi összehasonlító adatok arról tanúskodnak, hogy Magyarországon több pénzt fordítanak az oktatásra. Ugyanakkor Románia nem minden téren marad alul. Mint említettük, a legtöbb országban az állami intézményekben dolgozó tanárok fizetése alacsonyabb, mint a többi, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóé, különösen az alacsonyabb oktatási szinteken dolgozó tanárok esetében.

Ez Magyarországon is így van: az óvodapedagógusok átlagosan 30%-kal kevesebbet kerestek, mint a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló, míg

az alsó középiskolai tanárok átlagosan 27%-kal kevesebbet kerestek az anyaországban, mint a többi felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló.

Ehhez képest emlékezetes, hogy Romániában az alsó középfokú oktatásban dolgozó tanárok tényleges fizetése mintegy 5%-kal volt magasabb, mint a többi hazai diplomás munkavállaló átlagkeresete, de az óvodapedagógusok is átlagosan 1%-kal kerestek többet, mint a többi diplomás munkavállaló.

tanárfizetés Galéria

Fel van adva a lecke. Bár az általános iskolai tanárfizetés meghaladta a más területen tevékenykedő diplomások átlagbérét, számos területen fel kell zárkóznia Romániának

Fotó: Tuchiluș Alex

Mindent összevetve az OECD Education at a Glance 2026 magyarországi országjelentése kettős képet fest az anyaországi oktatási rendszerről. Bár a magyar fiatalok munkaerőpiaci kilátásai kifejezetten kedvezők – a friss diplomások munkanélküliségi rátája mindössze 3%, ami felülmúlja az 5%-os OECD-átlagot –, a felsőfokú végzettségűek 32%-os aránya itt is alulmúlja a 43%-os nemzetközi átlagot.

Az oktatás finanszírozása és a pedagógusok helyzete szintén nem túl rózsás.

Az egy diákra jutó átlagos oktatási kiadás jelentősen elmarad az OECD-átlagtól, alsó középfokon pedig a nemzetközi ráfordítás csupán alig több, mint felét éri el. A pedagóguspálya pénzügyi megbecsültsége rendkívül alacsony: az állami intézményekben tanítók fizetése szinttől függően 27-30%-kal elmarad más hazai diplomás munkavállalók átlagkeresetétől. Érdekesség ugyanakkor, hogy az anyaországi tanárok kötelező tanítási óraszáma alap- és alsó középfokon megegyezik (évi 659 óra), amivel Magyarország a ritka kivételek közé tartozik a nemzetközi mezőnyben.

Amint arról beszámoltunk, idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a nálunk sokkal jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostorozzák az oktatási rendszert, a tanárokat, a szülőket, a diákokat, a politikumot a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia, a nyugati „bezzegországok” is megsínylik a PISA-zuhanást.

korábban írtuk

A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya
A miénk már elhasalt, de vészesen ferdül bezzegországéknál is az oktatás PISA-tornya

Idehaza, Erdélyben és egész Romániában, de még a jobban álló Magyarországon is kíméletlenül ostoroznak minden érintettet a siralmas PISA-eredmények láttán – joggal. Ám a tisztánlátás kedvéért nem szabad elhallgatni, hogy a visszaesés globális tendencia.

korábban írtuk

Mostohagyerek az oktatás Romániában: kevés pénz, kevés diplomás
Mostohagyerek az oktatás Romániában: kevés pénz, kevés diplomás

Romániában az egyik legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya az OECD-tagállamok és -partnerországok között, miközben az oktatásra fordított közkiadások is jelentősen elmaradnak a szervezet átlagától.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 14., szombat

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű

Újraindították a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, így Románia egyetlen atomerőművének mindkét reaktora ismét villamos energiát termel.

Románia már nem szorul áramimportra, ismét mindkét reaktorával termel a cernavodai atomerőmű
Hirdetés
2026. november 13., péntek

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter

Románia jelenleg nem áll olyan helyzetben, hogy ismét nemzetközi felügyelet alá kerüljön vagy megállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Újra az IMF árnyéka vetül Romániára? Megszólalt a pénzügyminiszter
2026. november 13., péntek

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint

A román gazdaság 2,1 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest, az első kilenc hónapban ugyanakkor a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.

Kimászott a gödörből, de még nem állt növekedési pályára a román gazdaság az elemző szerint
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Ki hitte volna 10 évvel ezelőtt, hogy az A0-s hamarabb készül el, mint az M0-s? – tette fel a kérdést egy román gazdasági elemző, kommentlavinát kiváltva közösségi oldalán. Összevetettük az adatokat, érveket az A0 és az M0 „versenyében”.

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?
2026. november 12., csütörtök

A0 vs. M0: Bukarest valóban lekörözi Budapestet?

Hirdetés
2026. november 12., csütörtök

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció

Még kevesebbet ér a pénzünk: a szeptemberi 6,6 százalékról októberben 6,9 százalékra nőtt az éves infláció Romániában.

A benzinkúton és az albérletpiacon is elszabadultak az árak, ismét gyorsul az infláció
2026. november 11., szerda

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe

A romániai bruttó fizetések gyorsabban emelkednek, mint az európai uniós átlag, azonban az adók miatt a nettó bér tekintetében a rangsor végén kullogunk. Még Bulgáriában is többet visznek haza az alkalmazottak.

Szépen nő a bruttó fizetés, csak éppen az állam is alaposan belenyúl a zsebekbe
2026. november 11., szerda

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből

Szükséges a minimálbér emelése – jelentette ki Florin Manole munkaügyi miniszter.

Minimálbér-emeléssel kecsegtet a miniszter – a kérdés csak az, hogyan és miből
Hirdetés
2026. november 11., szerda

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat

Kelet-Közép-Európa egyik legdrágább országa lett Románia az üzemanyagárak tekintetében: a benzin literenkénti átlagára tíz lej körül mozog, a gázolajé pedig már a tizenegy lejt is meghaladja. Szakemberrel járjuk körül az árrobbanás valódi okait.

Kelet-Európa legdrágább üzemanyaga: az adók hajtják fel a romániai árakat
2026. november 10., kedd

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné meg az inflációt Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.

Az élelmiszerek áfájának csökkentésével fékezné a drágulást a mezőgazdasági miniszter
2026. november 09., hétfő

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú

Újabb vizsgálatot indított a Versenytanács a bankok versenyellenes gyakorlataival kapcsolatban – jelentette be Bogdan Chirițoiu, a versenyhivatal elnöke. Mint mondta, az a vizsgálat az úgynevezett FICO-pontszámra irányul.

Újra célkeresztbe vette a bankokat a Versenytanács: ezúttal a hitelezési gyakorlatuk miatt merült fel a gyanú
Hirdetés
Hirdetés