Akkor lehetne növelni a gyermekeknek járó támogatás („gyerekpénz”) összegét, ha az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkező családokban nevelt fiatalkorúak nem részesülnének a szociális juttatásban – szögezte le kedden Dragoş Pîslaru munkaügyi miniszter.
2017. január 03., 23:342017. január 03., 23:34
2017. január 03., 23:482017. január 03., 23:48
„Egy államban általában azok részesülnek a szociális juttatásokban, akiknek szükségük van arra a pénzre. A gyermekpénzt úgy adják, hogy nem veszik figyelembe a család anyagi helyzetét. A paradoxon pedig az, hogy nem adják automatikusan, kérvényezni kell, és ha megnézed az igényléseket, akkor elmondható, hogy az átlagnál nagyobb jövedelemmel rendelkezők körül igen kevesen nem kérik a 84 lejes támogatást” – ismertette a helyzetet a technokrata kormány tárcavezetője.
Véleménye szerint polgári öntudatra lenne szükség, hogy akik nem szorulnak rá arra a 84 lejre, azok ne kérjék, hiszen így több jutna a valóban rászorulóknak. „De érteniük kell, hogy miért teszik, és garantálni kell, hogy az állam ezeket a 84 lejeket valóban a rászorulók között osztja szét. Ez egy olyan intézkedés, ami nem feltételez pluszpénzeket” – mutatott rá Pîslaru.
Szerinte a fűtéstámogatást sem korrekt módon ítélik meg, mivel a pénz nem azokhoz jut, akik valóban rászorulnak, hanem a közép- és felsőosztályt segítik. „Az állam több szubvenciót nyújt a nagyobb jövedelemmel rendelkezőknek, mint a szegényeknek, mivel a szegények nincsenek rácsatlakozva a távhővezetékekre, ők fával és egyéb dolgokkal fűtenek. De kinek van bátorsága ezeket a dolgokat felemlegetni választási évben?” – tette fel a kérdést Pîslaru. Elmondta, jelenleg mintegy 250 ezer személy részesül különféle állami támogatásban, számuk pedig nőni fog a kormány által tavaly elfogadott intézkedéseknek köszönhetően.
Amikor egyre több ügyfél vásárol online, a Genius szolgáltatás, amely ingyenes kiszállítást, speciális ajánlatokat biztosít több mint 10 millió termék esetén, most kiterjeszkedik 300 új városba, elérhetővé téve az online vásárlást még több ember számára.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!