A beruházás első szakasza lehetővé tenné, hogy Romániából 2019 végétől évi 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehessen szállítani Magyarországra
Jövő év végéig adottak lehetnek a feltételek a Magyarországot és Romániát összekötő gázszállítási folyosó működéséhez – mondta lapunknak Kaderják Péter, a magyar kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Szakértők szerint a magyar hatóságokat pragmatikus viszonyulás, Romániát viszont sokáig bizonytalanság jellemezte a térség egyik legkiemelkedőbb energetikai együttműködését illetően.
2018. október 21., 19:222018. október 21., 19:22
Új forrásból, Románia felől érkezhet hamarosan földgáz Magyarországra a Bulgáriából és Romániából induló, és a tervek szerint Ausztriáig érő gázvezeték révén. A folyosó célja, hogy változatosabbá tegye Kelet-Közép-Európa gázellátási forrásait, és növelje az Európai Unió energetikai biztonságát. A közeljövőben csak a román–magyar szakaszon látható konkrét előrelépés, ez a tény pedig kiváltotta az osztrák fél nemtetszését. A magyar és a román együttműködők szerint viszont nem veszélyeztetett az 550 kilométeres terv.
Kaderják Péter budapesti államtitkár a Krónika érdeklődésére elmondta, a Magyarországot és Romániát összekötő szállítási folyosó fejlesztése teljes mértékben összhangban áll az Európai Uniónak az egységes belső gázpiac kialakításával és a határkeresztezési pontok kétirányúsítására vonatkozó céljaival.
– fogalmazott a magyar kormány energiaügyekért és klímapolitikáért felelős illetékese.
A beruházás első, jelenleg megvalósítás alatt álló szakasza lehetővé teszi, hogy Romániából 2019 végétől évi 1,75 milliárd köbméternyi gázt lehessen szállítani Magyarországra. A határkeresztező vezeték Románia irányában 2010 óta képes ekkora mennyiség kiszállítására. A projekt második fázisában az érintett szállítási rendszerüzemeltetők a határkeresztező vezeték szállítóképességét mindkét szállítási irányban évi 4,4 milliárd köbméterre tervezik emelni 2022 végére. Kaderják Péter kiemelte,
Az államtitkár tájékoztatása szerint a tervezett román–magyar gázvezeték-fejlesztési projekt első fázisának magyarországi munkálatai a megfelelő ütemben és rendben zajlanak. Az előzetes tervek szerint és engedélyek birtokában Csanádpalotán már zajlik a két 4,5 MW-os kompresszorgépegység áttelepítésével létrejövő új kompresszorállomás kivitelezése. Az FGSZ Földgázszállító Zrt. rendelkezik mindazon feltételekkel, melyekkel a jövőben várhatóan növekvő román–magyar földgázszállításhoz szükséges magyar oldali fejlesztések határidőn belül végrehajthatók. Az üzembe lépés így a tervezett időzítésnek megfelelően 2019 negyedik negyedévére várhatóan megtörténik. A romániai gázszállítási rendszer-üzemeltető, a Transgaz júniusban kezdte meg a bolgár–román–magyar–osztrák (BRUA) gázfolyosó romániai szakaszának építését.
A BRUA az egyetlen olyan kézzelfogható nemzetközi (regionális) vetületű projekt, amelynek Románia is részese – hangsúlyozta lapunknak Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke. „Ma elmondható, hogy ez a terv megvalósíthat egy térségbeli együttműködést Bulgária és Magyarország összekötésének megteremtésével úgy, hogy új gázforráshoz is hozzáférést teremt. Ugyanakkor azoknak az új regionális mozgásoknak a fényében, amelyek Kelet-Európában érzékelhetők, a BRUA projekt veszíthet abból a geopolitikai fontosságából, amelyet indításakor gondoltak” – tette hozzá az energiakérdésekben jártas elemző.
Lapunk megkérdezte a román szakértőt, milyen kihatással lehet a magyar–román államközi kapcsolatokra a közös gázvezeték. Dumitru Chisăliță arra emlékeztetett, hogy egy hosszú folyamatról van szó a projektet illetően, s közben a két ország közötti viszony olykor kifejezetten jó volt, néha pedig a teljes lehűlés jellemezte azt. A BRUA összességében szoros geyüttműködést teremthetett volna Románia és Magyarország között. „Az utóbbi években tapasztalt hozzáállás, a magyar hatóságok pragmatikus viszonyulása, illetve a Románia részéről érzékelhető bizonytalanság azt eredményezte, hogy ma nincs egy közös elképzelés a BRUA gázvezetékről, s ebből fakadóan a kétoldalú kapcsolatok is az épp csak elfogadható szinten állnak” – hangsúlyozta a szakértő.
Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója az új gázfolyosóról elmondta:
„Már pusztán ez a tény, hogy Magyarország nem csupán Oroszországból importálná a szénhidrogént, kedvezőbb tárgyalási feltételeket biztosít számára a Gazprommal. Ugyanakkor Oroszországnak sem kell különösebben aggódni, mert hosszú távon megmarad fő energiaforrásnak, bár az árak és a szállítandó mennyiség alakulásában nagyobb lesz a beleszólásunk” – tette hozzá az erdélyi származású elemző.
Amint az a szeptember 16–18-án, Bukarestben lezajlott Három Tenger Kezdeményezés konferenciáján is elhangzott, Románia elkötelezte magát a fekete-tengeri gáz kitermelése és exportja mellett, ami azért is fontos, mert még a cseppfolyós gáz (LNG) amerikai behozatala előtt segíti térségünk energiafüggetlenségét.
Barabás T. János arra emlékeztetett, hogy a BRUA uniós és amerikai érdek is, nem csupán regionális célkitűzés. Az LNG gáz behozatalához megépültek már Lengyelországban és Litvániában a megfelelő kikötők, és várható, hogy a horvátországi Krk szigetén is létrejön egy ilyen terminál. „Ezeket a kikötőket vezetékekkel kell még összekötni, és az is fontos, hogy az LNG gáz ára versenyképesebb legyen. A BRUA ez utóbbiak megvalósulásáig segítené Magyarországot. A BRUA tehát térségünk biztonságát erősíti jelentősen, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt években több szomszéd államban telenként gázfogyasztási korlátozások voltak, amelyek komoly politikai feszültségekkel jártak együtt. A BRUA a térség együttműködésének jó példája lenne, közelítené érdekeinket, jelezné sorsközösségünket” – nyomatékosította a szakértő.
Barabás T. János szerint a BRUA a két állam természetes és racionális együttműködésén alapul. Hozzátette, a román kormányzat még dolgozik azon, hogy a kitermelés adó- és egyéb feltételeit tisztázza. „Voltak olyan sajtóvádak, hogy ha a BRUA nem épül meg az ausztriai Baumgartenig, akkor Magyarország előnybe kerülhet az ár alakításában. De a fentebb említett bukaresti konferencián hangzott el az is az EU részéről, hogy támogatják a Magyarország és Szlovákia közötti meglévő gátvezetékek bővítését, vagyis a meglévő nagy kapacitású szlovák–osztrák vezetéken a román gáz akadálytalanul mehetne tovább Ausztria felé, és más irányokba is” – emelte ki a szakértő, aki úgy látja, hogy régiónk energiaelosztó központja (energia hub) továbbra is Bécs környékén lesz, itt van a legsűrűbb vezetékhálózat, és az ÖMV fontos kőalajfinomítója is.
A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli, Közép-Európa, és az Európai Unió érdekeit szolgálja a projekt, de megfelel az Egyesült Államok céljainak is, sőt hosszú távon Oroszországnak is kedvez, mert az összeurópai exportja nem fog csökkenni, s ha erősödik biztonságunk, és gazdasági teljesítményünk, akkor hasznosabb partnerek lehetünk Moszkva számára is. „Ebben a zavaros világban néha elfelejtjük azt, hogy ha a szomszédnak jobban megy, gyarapodik, akkor az nekünk is jó. A kitűnő magyar–román gazdasági kapcsolatok nemcsak a két félnek rendkívül fontosak, de erősítik térségünket is. A kétoldalú kereskedelem tavaly meghaladta a 8 milliárd eurót, növekednek a kölcsönös befektetések is, ami azt jelenti, hogy a két ország üzletemberei megbíznak egymásban. Minden fejlődésnek ez kell az alapja legyen. Gondoljunk csak arra, hogy a Balkán problémáinak az egyik oka az, hogy az ott lévő államoknak alig van gazdasági kapcsolatuk egymással, nem bíznak meg a másikban. A világon bármely államnak, ha boldogulni akar, előbb a térségében kell megkeresnie partnereit” – összegzett lapunknak Barabás T. János.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!