
Ilie Șerbănescu szerint az Európai Unió mindent elvett Romániától
Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az saját érdekeit védi – állítja Ilie Șerbănescu román közgazdász, politikai elemző. Szerinte az Európai Unió egyfajta gyarmattá alakította Romániát.
2018. október 26., 15:262018. október 26., 15:26
„Mindent elvett Romániától az Unió, az országnak ma már nincs nemzeti gazdasága” – nyilatkozta a Krónikának Ilie Șerbănescu, aki a kilencvenes évek közepén rövid ideig reformügyi miniszter is volt. Mint mondta, az ország két különálló gazdaságnak ad otthont, s ebből az egyik – amelyet a külföldi tőke alakít – kézben tartja a stratégiai ágazatokat, beleértve az altalaji forrásokat, a bankokat, az energiaelosztást, a még megmaradt ipart, az információs technológiát, azaz mindent, ami számít.
– fogalmazott a bukaresti közgazdász.
Példaként említette, hogy a külföldi tőke évente legalább 35–40 milliárd eurónyi adózás előtti profitot utal a származási országába, s ebből semmi nem kerül vissza a román gazdaságba, azaz elveszett.
„A románok által ellopott pénzekből azért marad valamennyi a gazdaságban, míg a külföldiek által ellopott pénzeknek helyrehozhatatlanul, visszafordíthatatlanul búcsút inthetünk” – mondta az elemző, aki szerint igazi érdekvédelemről nem lehet beszélni egyetlen román politikai erő részéről sem. Kiemelte: a kiszolgáltatott helyzet nyilvánvaló hatással van a politikára is. „A kapitalizmusban azé a döntési jog, akié a tulajdon, s ez így is van rendjén, ez a normális. Az adminisztrálást persze meghagyták Romániának. Így van kit hibáztatni, nem a tulajdonos vállalja a felelősséget” – mondta az elemző, hozzátéve:
Mondja ezt az a Macron, aki – miközben az illiberalizmus ellen harcol – milliárdokat fordít közpénzekből francia állami vagy magánkézben lévő vállalatok megmentésére.
Épp Románia kiszolgáltatott helyzete miatt nem gondolja úgy Ilie Șerbănescu, hogy az ország csatlakozhat a visegrádiak által új irányt szabó kelet-közép-európai együttműködéshez. Azt ugyanakkor méltatlannak, igazságtalannak tartja, hogy Brüsszelben Magyarországot és Lengyelországot azért vádolják illiberalizmussal, mert az érdekeit védi. „Míg az összes kelet-európai gazdaságot elfoglalják a nyugati nagyvállalatok a liberalizmus nevében, addig Németország és Franciaország szigorú korlátozásokat tervez annak érdekében, hogy a stratégiai ágazatok ne kerüljenek a kínai vállalkozók kezébe. Akkor ez most liberalizmus vagy illiberalizmus?” – tette fel a költői kérdést Șerbănescu , aki szerint az EU vezetői folytatnák a kétsebességes unió építését, s Kelet-Európa minden szempontból a második kategóriába tartozik. „Akik ezt nem fogadják el, azokat illiberálisnak nevezik” – hangsúlyozta lapunknak a volt miniszter.
Ilie Șerbănescu arra emlékeztetett, hogy amikor Romániában csak felvetették kormányzati szinten a nyugati cégeket hátrányosan érintő adóváltoztatásokat, Brüsszel azonnal hadüzenetet hirdetett a bukaresti „illiberálisok” ellen. A Romániát érintő uniós kritikákról szólva Ilie Șerbănescu elmondta, egy figyelmeztetésről van szó, hogy még véletlenül se kövessék Bukarestben Magyarországot és Lengyelországot.
Dragoș Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter hétfő este bejelentette, hogy Brüsszelben lezárult a negyedik, összesen 2,62 milliárd eurós összegre vonatkozó kifizetési kérelem elemzése.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
1 hozzászólás