Közel 10%-os infláció és mindössze 4%-os reál nettóbér-növekedés mellett természetes, hogy a vásárlóerő csökken, kevesebbet ér a pénz
Fotó: Olti Angyalka
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, az elmúlt hónapok fogyasztáscsökkenése, valamint a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
2025. december 13., 15:272025. december 13., 15:27
„Egy 2025-ös 6%-os csökkenés után 2026-ban további mintegy 3%-os visszaesésre számítunk” – mondta Adrian Codirlașu, a pénzügyi és befektetési szakembereket tömörítő CFA Románia elnöke. A fogyasztás drasztikus visszaesése komolyan elgondolkodtatta a gazdasági elemzőket. Azt állítják, hogy 2025 év vége a technikai recesszió jegyében fog zárulni.
– jelentette ki az Economica.net portál által idézett Adrian Codirlașu. Szerinte a 2025 utolsó hónapjaira vonatkozó adatok egyértelműen azt mutatják, hogy technikai recesszióba lépünk. Az augusztusi 4%-os, a szeptemberi 3%-os és az októberi 4,6%-os fogyasztáscsökkenést követően Románia gazdasága megerősítette, hogy technikai recesszióba kerül. (A technikai recesszió egy szűk, statisztikai értelemben használt fogalom, amely azt jelenti, hogy egy gazdaság két egymást követő negyedévben negatív GDP-növekedést mutat.)
„Ezért gondolom, hogy a magas infláció, amennyiben nem sikerül ellenőrzés alá vonni a költségvetési hiány csökkentésével, továbbra is a romániaiak vásárlóerejének csökkenéséhez fog vezetni” – figyelmeztetett Adrian Codirlașu.
Szerinte a romániai lakosság vásárlóereje 2025-ben mintegy 6%-kal csökkent, és helyi adók jövő évi emelése után a vásárlóerő további 3%-kal csökkenhet. Mindezekhez hozzájárul az infláció, amely 2026-ban is meghaladja majd a nettó bérek növekedési ütemét.
„Jelenleg kizárólag a fiskális politika képes meghatározni ezeket a folyamatokat” – hangsúlyozta Codirlașu. Hozzátette, hogy a Román Nemzeti Bank kamatpolitikáját és a pénzpiacon meglévő likviditási többletet illetően egyelőre nem várható szemléletváltás, de amennyiben az infláció – természetesen a költségvetési hiány csökkentésének segítségével – igazolja, hogy csökkenő pályára áll, akkor az év második felében csökkenthetik a jegybanki alapkamatot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!