Bolojan nem aggódik a technikai recesszió miatt
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”. Facebook-oldalán pénteken közzétett posztjában Bolojan bírálta elődeit, mondván, hogy „merev kiadásokat” hajtottak végre és „a társadalmi és inflációs nyomások kompenzálását” támogatták.
2026. február 13., 11:012026. február 13., 11:01
Ilie Bolojan azzal érvel, hogy mióta miniszterelnökké választották, „megkezdődött az átmenet a hiányon és fogyasztáson alapuló, látszólag jólétet teremtő, de valójában romboló modelltől a beruházásokon, termelékenységen, exporton és költségvetési fegyelmen alapuló modell felé”.
„Ahhoz, hogy helyesen megértsük Románia jelenlegi gazdasági helyzetét, fontos, hogy 2024-et és 2025-öt ugyanazon folyamat részeként tekintsük” – magyarázta Bolojan a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében, amelyben kielemezte az általa atipikus évnek” nevezett 2024-es – amikor Marcel Ciolacu (PSD) volt a miniszterelnök – gazdasági adatokat.
„Magas költségvetési hiányunk volt, amely a GDP közel 8–9 százalékát tette ki, jelentős külső hiányunk volt, amely a GDP 8,2 százalékára rúgott, és mégis, a reálgazdasági növekedés alacsony, 1% alatti volt. Normális esetben egy ilyen fiskális ösztönző sokkal erőteljesebb növekedést eredményezett volna. Ez nem történt meg.
– tette fel a kérdést a miniszterelnök. Majd meg is válaszolta:
„Mert a 2024-ben elköltött pénz jelentős része a pillanatnyi fogyasztásra, a merev kiadásokra és a társadalmi és inflációs nyomások ellensúlyozására irányult, nem pedig a reálgazdasági fejlődésre. Az erős fogyasztás pedig az import növekedéséből származott.
– érvelt Bolojan. Aki azt állítja, hogy Ciolacu miniszterelnöki mandátuma alatt, 2024-ben Románia „sokat költött, de alig növekedett. A helyzet kedvezőnek tűnt, de a gazdasági egyensúlytalanságok egyre markánsabbá váltak”.
„Megkezdődött a fellendülés. A GDP körülbelül 1 százalékát kitevő korrekciót hajtottunk végre, ami jelentős erőfeszítést jelentett, és társadalmi költségekkel és elégedetlenséggel járt. Bárcsak lett volna módja elkerülni ezeket. Elméletileg egy ilyen kiigazításnak a gazdaság hirtelen lassulását kellett volna okoznia. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2025-ben a gazdasági növekedés továbbra is 0,6% körül maradt” – húzta alá Bolojan.
Következtetése szerint „2024-ben jelentős fiskális ösztönző intézkedések születtek, amelyeknek azonban csekély volt a gazdasági hatása, belső és külső egyensúlyhiányok halmozódtak fel. 2025-ben fiskális fegyelem volt, de a növekedés hasonló, amelyet a reálbefektetések és strukturális tényezők támogattak. Ez azt mutatja, hogy az alapvető probléma nem a pénz hiánya volt, hanem annak felhasználási módja” – fogalmazott a miniszterelnök. Hozzátette: a fiskális konszolidációra a stabilitás, a hitelesség és a fenntartható fejlődés érdekében van szükség.
– szögezte le a miniszterelnök.
Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest,
2025 negyedik negyedévében a bruttó hazai termék a nyers adatok szerint 0,1 százalékkal nőtt, míg a szezonalitással kiigazítva 1,6 százalékkal csökkent 2024 azonos negyedévével összehasonlítva.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Folytatódott csütörtökön a földgáz világpiaci árának a közel-keleti konfliktus után elindult áremelkedése.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás