„Világszerte bonyolult rendszerek működnek jól, nem ártana azokat górcső alá venni”
Fotó: Pixabay.com
Egyelőre nem tudni, mikor lesz kedvezményes diákhitel Romániában. Szeptember elején ugyan lezárult az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság Fektess a tanulásba! (Investește în tine) kormányprogramja alkalmazási módszertanának közvitája, ám a dokumentum továbbra is várat magára.
2018. szeptember 14., 16:402018. szeptember 14., 16:40
Pedig a 2018/50-es sürgősségi kormányrendelet már júniusban megjelent, a módszertan nélkül azonban alkalmazhatatlan, a bankok sem tudják, mire számíthatnak, bár a lebonyolítást rájuk bíznák. A Krónika által megszólaltatott szakemberek szerint a szándék vitathatatlanul jó, ám a program sikere az alkalmazáson áll vagy bukik. Amint arról korábban írtunk,
A 16 és 26 év közöttiek legtöbb 40 ezer lejes hitelt vehetnek fel, a 26 és 55 év közöttiek legtöbb 35 ezer lejes kölcsönt kaphatnak. A pénzt a tanulási, művelődési, sporttevékenységeikhez kapcsolódó költségeikre, egészségügyi kiadásaikra, de lakásvásárlásra és felújításra is fordíthatják. A kamatokat és a banki jutalékokat az állam fedezi, a hitel igényléséhez nincs szükség állandó jövedelemre, ám adóstársra (codebitor) igen. A hitel értékének 80 százalékát a Kis- és Középvállalkozások Országos Garanciaalapja (FNGCIMM) és a Román Ellenbiztosítási Alap (FRC) szavatolja.
hiszen a kormány erre az évre 600 millió lejes keretet szabott meg az állami garanciára, és 5 millió lejt a kamat- és jutaléktámogatásra.
Ebben a formában a javasolt rendszer nem a világon alkalmazott „fő csapásvonal” irányát követi – szögezte le érdeklődésünkre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint hangsúlyozta, az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Nyugat-Európában, de Magyarországon is nagy múltja van a diákhitelek odaítélésének, ám ezzel az erre szakosodott diákhitel-intézetek foglalkoznak.
„Romániában ezt a bankszektorra bíznák, ám nem valószínű, hogy ez a bankoknak való feladat” – szögezte le a pénzügyi szakértő.
Diósi László hangsúlyozta, ha megjelenik a módszertan, megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy részt vesznek-e a programban. Rámutatott, első olvasatra a kormányrendeletből hiányzik a minőség szavatolására való törekvés.
„A diákhiteleket világszerte arra használják, hogy segítsék a kormány stratégiáit, nem támogatnak egyformán mindenkit, leszögezik, hogy milyen szakmákat, mesterségeket tartanak fontosnak, melyik oktatási intézmények diákjai kaphatnak ilyen jellegű állami támogatást. Sok országban azt is megvizsgálják, a tanulmányai elvégzése után hol helyezkedik el a kedvezményezett, például ha külföldre megy, vissza kell fizetnie az állam által finanszírozott kamat összegét is. Sok múlik tehát az alkalmazási módszertanon” – összegzett Diósi László.
A meglevő problémák felületi kezelése ez a rendelet a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (Makosz) elnöke, Bukur Tamás szerint. Mint diákszervezeti elnök azt tapasztalta, hogy sokan az anyagi nehézségek miatt nem tudják folytatni a tanulmányaikat, de erre az lenne a megoldás, ha a tanulmányi eredményekhez kötött szociális ösztöndíjak összegét legalább a minimálbér szintjére emelné a kormány, hogy egy fiatal valóban meg tudjon élni ebből a támogatásból. „Romániában nagyon alacsony szinten van a pénzügyi kultúra, sokan fel sem fogják, mit jelent a hitel, hogy azt majd vissza kell fizetni, és nem szerencsés, ha egy fiatal már eladósodottan kezdi az életet, különösen, ha nem is érti pontosan, mekkora felelősséggel jár egy ilyen hitel törlesztése” – szögezte le Bukur Tamás.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
szóljon hozzá!