
Teher. A posta vezérigazgatója átadná a nyugdíjak kézbesítését
Fotó: Gecse Noémi
A nyugdíjak és a szociális segélyek kézbesítése terhet jelent a Román Posta számára – jelentette ki Valentin Ștefan vezérigazgató.
2025. december 05., 16:552025. december 05., 16:55
A posta első embere erről egy sajtótájékoztatón beszélt, amelyen azt javasolta, hogy a szolgáltatásra írjanak ki nyílt pályázatot. Ștefan kifejtette, hogy a Román Posta havonta körülbelül 60 millió lejt kap az államtól ezekért a szerződésekért. Ennek a pénznek azonban jelentős részét a kifizetésekhez szükséges készpénz beszerzésére fordítják. Megemlítette, hogy
Ez jelentős logisztikai és működési költségekkel jár. Ezek közé tartoznak a feldolgozó központok, a széfek és a törvény által előírt biztonsági intézkedések végrehajtása. Az igazgató elárulta, hogy a Román Posta csak a kapott pénzeszközök körülbelül 70 százalékát tartja meg. A fennmaradó összeg az államhoz, a bankokhoz vagy a készpénzszolgáltatókhoz kerül.
Valentin Ștefan azt javasolta, hogy a nyugdíjak kifizetésére vonatkozó szolgáltatásra írjanak ki nyilvános pályázatot. Szerinte ez az intézkedés ösztönözné a különböző szolgáltatók közötti versenyt, és segítene a szolgáltatás valós értékének megállapításában. Véleménye szerint egy ilyen megközelítés lehetővé tenné a Román Posta számára, hogy más tevékenységekre összpontosítson, különösen azokra, amelyek nyereséget generálnak, és mentesítik a postát egy olyan felelősség alól, amelyet jelenleg aránytalannak tartanak.
Bár a nyugdíjak kifizetése a cég tevékenységének fontos része, egyben jelentős pénzügyi terhet is jelent, ami magyarázza a szolgáltatás kiszervezésére irányuló szándékot.
Mint arról beszámoltunk, korábban
Hangsúlyozta, senkit nem kényszerítenek arra, hogy nyugdíját kizárólag kártyán kapja, de szeretné elősegíteni „e természetes jelenség felgyorsítását”. Elmondta, hogy jelenleg a nyugdíjasok kevéssel több mint a fele kapja a nyugdíját kártyán, kisebb hányaduk pedig készpénzben, az arány 2 600 000 a 2 300 000-hez.
– tette hozzá. „Ez a különbség egyébként jelentős az állami kiadások csökkentése szempontjából is” – jelezte Manole.

Petre Florin Manole munkaügyi miniszter szeretné, ha minél több nyugdíjas amellett döntene, hogy bankkártyára kapja a nyugdíját.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
szóljon hozzá!