Veszprémi látkép: az utóbbi években sok erdélyi telepedett át Magyarországra
Fotó: Wikipédia
,,Ez egy következmények nélküli ország, ahol mindent ellopnak” – mondogatta az utóbbi időben szomszédom magyarországi unokatestvére, akiről utólag kiderült, hogy jobban él, mint sokan közülünk Erdélyben.
2026. május 17., 15:462026. május 17., 15:46
2026. május 17., 15:512026. május 17., 15:51
Pétert különben én is régóta ismerem. Néha-néha összefutottunk Kolozsváron, amikor a rokonait jött meglátogatni, máskor Pesten, amikor ott volt az irodája. Merthogy Péter nem a fővárosban lakik, hanem Veszprémben, a királynék városában. Volt idő, amikor az Orbán-kormány idején Budapesten dolgozott. Péter ugyanis mindig is nagy jobboldalinak tartotta magát. Állítólag most is.
Ez idő alatt Veszprémben épített magának egy emeletes házat, vásárolt a Bakonyban egy kertes családi házat, majd nem sokkal később összekuporgatott egy Balaton-parti üdülőt is. Amikor pedig a lánya bejutott a pécsi jogi egyetemre, a városban egy háromszobás tömbházlakást is vett, mert – ahogy ő fogalmazott – „csak nem hagyom, hogy a lányom valami koszos bentlakásban töltsön el öt évet”. És szinte el is felejtettem említeni: a családban mindenkinek van autója, rendszeresen járnak nyaralni Görögországba vagy Montenegróba.
Nesze neked tengődés.
Amikor a szomszédom elmagyarázta neki, hogy Romániában a fizetésének felét a gáz- és villanyszámlákra, valamint a különböző megemelt adókra költi, hogy a férjét kirúgták a munkahelyéről, neki pedig csökkentették a fizetését, Péter állítólag meghökkent. Ám kisvártatva már ismét a köztudott frázisokat puffogtatta: „Mi már mindenben utolsók vagyunk, óriási nálunk a korrupció, Románia is elhúzott mellettünk, örvendhettek, hogy ti nem költöztetek ide.”
Hogy milyen az élet odaát, nyilván nem tudom. Azt viszont igen, hogy az irodámhoz közeli alapítványnál idén egyszerre három fiatal alkalmazott jelentette be: nyártól Budapestre költözik. Közben tavaly ősztől az egyik vásárhelyi ismerősöm is Pestre ment, jövő hónaptól pedig a gyerekem egyik tanára is a magyar fővárosban folytatja az életét.
Úgy tűnik, mindannyian nyomorogni akarnak egy korrupt, élhetetlen, következmények nélküli országban, ahol mindent ellopnak.
Különben nem tudom, Péter jelenleg hol dolgozik, azt sem, hogy később hol lesz állása. De főleg azt nem, hogyan változott meg ennyire annyi év alatt.
A szomszédom mindenesetre úgy fogalmazott: a választások után egy ideig nem fog beszélni vele – legalábbis politikáról. Nem azért, mintha összevesztek volna, hiszen minden évben náluk nyaralnak. Inkább azért, mert várja, mikor jut el Péter oda, hogy azt mondja: „Hát azért ezt mégsem gondoltam volna.”
Bár az is lehet, hogy ügybuzgóságáért még zsíros álláshoz jut. És akkor minden ismét egyenesbe kerül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben az Egyesült Államok a futball-világbajnokságra érkező játékosokat, bírókat és szurkolókat példátlan szigorral szűri a határain, saját utcáin továbbra is ezrek esnek erőszakos bűncselekmények áldozatául.
Miközben sokan még mindig nehezen tudják elhinni, hogy 2026-ban egy EU-tagállamban megtörténhet, hogy a falat áttörve lakoltatnak ki a hatóságok egy magyar egyházi vezetőt, olyan hangok is hallatszanak, amelyek őt teszik felelőssé a történtekért.
Rekordbírság a bankoknak, perrel fenyegető pénzintézetek, kártérítéssel hitegetett ügyfelek: a ROBOR-ügy egyszerre pénzügyi, jogi és bizalmi botrány az általunk is mohón táplált pénzéhes világunkban.
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
Pontosan egy héttel azután, hogy megvonta a politikai támogatást a Bolojan-kormánytól, felrobbantva a tíz hónappal ezelőtt összeállt koalíciót, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) folytatta politikai ámokfutását.
Mindössze két hét telt el azóta, hogy az egyik nemzetközi hitelminősítő a politikai instabilitás kockázatára – és annak kedvezőtlen mellékhatásaira – figyelmeztetett Romániával kapcsán, és a politikum tett róla, hogy ez önbeteljesítő jóslattá váljék.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás