Fényes kilátások. A Szeben megyei Mikeszászán mintegy 200 napelemes rendszert telepítettek
Fotó: Primaria-micasasa.ro
Egy erdélyi településen nem elégedtek meg annyival a napelemesek, hogy csak a hálózatot vagy egymást szidják, ha a déli csúcsban sorra leálltak az inverterek, a feleslegért pedig aprópénzt ad a szolgáltató: ehelyett megvalósították az ország első bejegyzett energiaközösségét. A Szeben megyei Mikeszászán a prosumerek immár közvetlenül a szomszédjaiknak adják át az olcsó áramot – mindenki nyer a lakossági-önkormányzati összefogásnak, illetve a technológiai fejlesztést megvalósító startupnak köszönhetően. Alább bemutatjuk az úttörő, Erdély-szerte másolható energiaközösség példáját.
2026. szeptember 03., 18:542026. szeptember 03., 18:54
Országszerte példátlan, példamutató közösségi energetikai megvalósítással büszkélkedik egy erdélyi falu: a Szeben megyei Mikeszásza községben megalakult Románia első energiaközössége. Az úttörő, hivatalosan is bejegyzett modell lényege a zöldenergia helyi megosztása.
A több mint kétszáz napelemes háztartást felvonultató, Nagy-Küküllő menti településen a prosumerek nem a túlterhelt országos hálózatra bízzák a felesleget, hanem – okosórák és egy digitális platform segítségével – közvetlenül a szomszédoknak, helyi műhelyeknek és a községnek adhatják át.
A Mikeszászán megvalósított modell – mely 20 taggal indult, de év végéig valamennyi napelemes háztartást beintegrálnák – azt bizonyítja, hogy a korszerűtlen, túlzsúfolt villamos hálózat és a prosumer-bizonytalanság közösségi és technológiai szervezéssel áthidalható probléma.
Az 1700 főt számláló, csaknem színromán községben – legutóbb 17-en vallották magukat magyarnak – az elmúlt években rengeteg háztartás vált áramtermelő-fogyasztóvá a napelemes rendszerek beszerzését támogató Zöld ház programok segítségével. Emiatt csúcsidőben a helyi hálózat túltelítődött, a feszültség megugrott, az inverterek sorra lekapcsoltak, az elszámolatlan vagy fillérekért átvett túltermelés pedig elillant a távoli hálózatba.
A kistermelők jobb áron értékesítenek, a a napelem nélküli lakók olcsóbb áramhoz jutnak az energiaközösségnek köszönhetően (képünk illusztráció)
Fotó: Pexels.com
Az érintett lakosokkal együttműködő helyi önkormányzat (Adrian Suciu polgármester vezetésével) egy adott ponton nem a folyamatos panaszmegfogalmazást és -továbbítást választotta, hanem hathatós megoldások után nézett:
A lehetőségek feltérképezés után, 2025 májusában lakossági fórumot tartottak a kultúrházban. Közérthetően ismertették a lakókkal a modellt: ahelyett, hogy mindenki egyedül küzdene az áramszolgáltatóval, a falun belül osszák meg az energiát, hogy mindenki jól járjon.
A lakossági támogatás meglett, és miközben zajlott a technikai megvalósítás előkészítése, megteremtették a jogi formát is. Nem klasszikus Kft.-t vagy egyszerű egyesületet, hanem energiaszövetkezetet (Societate Cooperativă) alapítottak, melynek elnöke Paul Marcel Bărbat helyi lakos lett.
A szövetkezetbe négy kategória léphet be azonos jogokkal:
A projekt nem igényel új, párhuzamos fizikai vezetékhálózatot, hanem a meglévő állami rendszert használja intelligens felügyelet mellett. Ami egyeseknek újdonság volt: az okos mérőórák. Minden belépő tagnál ellenőrizték vagy felszereltették az okosórát, amely negyedórás ciklusokban továbbítja a fogyasztási és betáplálási adatokat.
Közben létrehoztak egy szoftveres aggregációs platformot. Az Inowattio nevű startup felhőalapú rendszere valós időben futtatja az algoritmusokat:
A REPowerEU-n keresztül 1,4 millió euró érkezett a faluba
Fotó: Pexels.com
A rendszer gazdasági logikája a helyi előnyök optimalizálására épül:
Az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) 2026 augusztusában hivatalosan bejegyezte a Micăsasa COOP-ot a Nemzeti Energiaközösségek Nyilvántartásába (Registrul Național al Comunităților de Energie). Ezzel a Szeben megyei szövetkezet lett Románia első törvényesen működő állampolgári energiaközössége, megnyitva az utat a peer-to-peer (P2P) energiaszámlázás és a belső energiaelosztás előtt.
A közösség jelenleg a háztartási akkumulátorok kapacitására támaszkodik, de a következő lépés egy központi energiatároló hub létesítése: pályázati forrásból egy nagy kapacitású, közösségi ipari akkumulátortelep telepítése a falu szélére. Ez képes elnyelni a teljes falu déli napenergiacsúcsát, és az esti-éjszakai órákban visszatáplálni azt a lakásokba és a közvilágításba, elérve a szinte teljes, 24 órás helyi energiaszuverenitást.
A Mikeszászán létrejött modell egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közösségi energiaátállás nem igényel megfizethetetlen helyi tőkebefektetést:
A projekt egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült. A finanszírozás négy pillére:
1. Családi napelemek-akkumulátorok: állami és uniós lakossági támogatások
A rendszerek gerincét a Környezetvédelmi Alap Zöld ház programja (AFM Casa Verde) alapozta meg, minimális lakossági önrész mellett.
A lefedettséget az országos helyreállítási alap (PNRR) REPowerEU komponensének szociális energetikai kerete egészítette ki: az önkormányzat közreműködésével
amelyből a sérülékeny háztartások (62 ház) napelemeket, a meglévő termelők pedig ingyenes akkumulátoros tárolókat kaptak. A REPowerEU-n keresztül összesen 114 háztartás részesült közvetlen energetikai fejlesztésben.
2. Digitális infrastruktúra és P2P szoftver: startup magánberuházás
A negyedórás méréseket aggregáló, felhőalapú platformot és az algoritmusokat a nagyszebeni startup fejlesztette ki saját kutatás-fejlesztési forrásokból és magántőkéből. A cég számára a falu kísérleti terepként szolgált a hatósági ANRE-engedély megszerzéséhez, így a tesztidőszakban a lakosságnak és az önkormányzatnak nem kellett szoftverhasználati díjat fizetnie.
3. Hálózati mérőórák: elosztói digitalizáció
A kétirányú, távleolvasásra alkalmas okos villanyórák (smart meters) felszerelése a területileg illetékes elosztó (DEER) törvényi kötelezettsége és saját beruházása, így nem terhelte a lakosok pénztárcáját.
4. Önkormányzati szerepvállalás: menedzseri szerep
A községháza költségvetéséből nem vontak el saját forrásokat látványberuházásokra. Az önkormányzat menedzserként lépett fel: összefogta a lakossági dossziékat a pályázatokhoz, biztosította a jogi és logisztikai hátteret, a jövőbeli központi akkumulátortelep létesítését pedig a Modernizációs Alap kiírásaiból készíti elő.
Az energiaközösség projektje egy többlépcsős, állami, uniós és magánfejlesztési forrásokat összehangoló finanszírozási stratégiára épült
Fotó: Pexels.com
1. A politikai és civil akarat találkozása: nem elég a lakossági lelkesedés; az önkormányzat koordináló, hitelesítő és helyi infrastruktúrát biztosító szerepe elengedhetetlen.
2. Technológiai partner nélkül nem megy: a jogi háttér és a digitális okosmérés (aggregációs platform) bonyolult mérnöki-informatikai feladat, amelyhez dedikált technológiai szolgáltatóra van szükség.
3. Közösségi kommunikáció: a lakossággal meg kell értetni, hogy az energiaszövetkezet nem régi típusú kollektíva, hanem egy közös pénzügyi és ellátásbiztonsági megtakarítási társulás.
Az energiaközösségek létrehozása nem egyedi, tagállami kísérlet, hanem az Európai Unió hivatalos energiastratégiájának alappillére. A szabályozás lényege az energiatermelés decentralizálása. Az EU elvei szerint
A tagállamok – így Románia is – kötelesek támogató jogi hátteret, egyszerűsített engedélyezést és átlátható hálózati hozzáférést biztosítani.
Nyugat-Európában a helyi energiaszövetkezetek már nem kísérleti projektek, hanem a villamosenergia-hálózat és az ellátásbiztonság fontos pillérei.
Az osztrák jogi modell közvetlen hálózati díjkedvezménnyel ösztönzi a helyi árammegosztást. Ha a megtermelt villamos energia ugyanazon a helyi transzformátorkörzeten belül cserél gazdát két háztartás között, jelentősen alacsonyabb rendszerhasználati díjat kell fizetni. Országszerte több ezer bejegyzett közösség működik.
Németországban polgári energiaszövetkezetek (Bürgerenergie) jöttek létre. Több mint ezer lakossági szövetkezet működik, ahol a polgárok közös tulajdonban tartanak szél- és napelemparkokat. A megtermelt haszon helyben marad, és ebből finanszírozzák a modern, közösségi akkumulátortelepeket is.
Spanyolországban kollektív megosztott önfogyasztás működik: a városi társasházak és falusi utcák közösen telepítenek napelemeket és tárolókat, amelyek kapacitását intelligens mérőszoftverek osztják el a lakások valós idejű fogyasztása szerint.
Az energiaközösségek Európa-szerte, és most már Romániában is megoldást kínálnak a mindenki számára előnyös közösségi energiatermelésre, -tárolásra és -fogyasztásra, mely a mai bizonytalan és drága világban megnyugtató alternatívát kínálhat az erdélyi háztartások számára is.
Az idei napelemes Zöld ház program kizárólag akkumulátorok beszerzését fogja finanszírozni. Végre egy-két részletet is elárultak a várva várt lakosságtámogató kiírásról – ezeknek azonban nem örülhetnek a szerényebb költségvetésű prosumerek.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hét közepén még 23–24 Celsius-fokig emelkedhet a hőmérséklet Erdélyben, a hétvégére azonban véget ér az októberi meleg: eső, záporok és jelentős lehűlés érkezik.
A Beszterce-Naszód megyei Teke Magyar utcájában egykor a helyi magyarság derékhada élt, ma talán tízen ha maradtak. A község egykor három nemzet – szászok, magyarok és románok – otthona volt, mára a szász közösség eltűnt, és a magyarság is rohamosan fogy.
Ezért tényleg megérte: a romániai pártok ismét bebizonyították, hogy képtelenek kompromisszumra jutni egymással, így továbbra sincs működőképes kormánya az országnak – de legalább tovább nőtt az AUR kormánytényezővé válásának lehetősége.
Ritkán görgetem magam előtt a közösségi média videóit, különben belehajszolnám magam egy végeláthatatlan semmittevésbe. Nemrég mégis megakadt a szemem egy különleges képen, pontosabban egy hosszú videóanyag kimerevített képén, ami Erdélyt ábrázolta.
Hűvös hajnalokkal, de sok napsütéssel és 20 fok körüli délutáni hőmérsékletekkel köszönt be október Erdélyben. A HungaroMet következő hét napra szóló előrejelzése alapján számottevő csapadékra egyelőre nem kell számítani.
Egyszerre fest valós és kínos képet a szuverén román állam sebezhetőségéről a leleplezés, miszerint az Ilie Bolojan vezette kormány tavaszi bukásához az Egyesült Államok is hozzájárulhatott. De az összkép a teljes román politikumot szemlélve lesújtó.
Nem múzeumi anyagként, hanem ma is élő, szerethető és megszólító kultúraként szeretné bemutatni az operett és a magyar zenés színpad örökségét a Hat élet, hat sors című új kolozsvári programsorozat, amely szeptember 27-én kezdődik Kolozsváron.
Világszerte már 1,17 milliárd embert érint valamilyen mentális zavar, és Erdélyben is egyre többen kérnek segítséget. Vajda Ildikó pszichiáter szerint különösen aggasztó, hogy mind több fiatal és serdülő kerül rendelőbe.
Hiába nőttek a romániai fizetések, ez nem hozta magával automatikusan a vásárlóerő növekedését is, az infláció ugyanis többet „vett ki” a zsebünkből – ez a munkaerőpiacot vizsgáló tanulmány egyik legfontosabb következtetése.
Egyre több partiumi, sőt erdélyi kertben érik be a füge (Ficus carica), sőt akadnak helyek, ahol a indián banán vagy datolyaszilva is megterem.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!