Szinte egzisztenciális kérdés románoknak és magyaroknak egyaránt Nicușor Dan győzelme az Erdélyi Magyar Szövetség szerint

a múlt év végi, utólag az alkotmánybíróság által megsemmisített első fordulóban egyszerre küldte el a népharag a két valamikori nagy – mostanra közepessé zsugorodott és a szétesés veszélyével szembenéző – fősodratú párt jelöltjét, hogy aztán ugyanazt tegye az immár közös koalíciós jelölttel, ezúton üzenve, hogy elég volt.

– Donald Trump hatalomra kerülésével az Egyesült Államokban Európa-szerte megerősödtek a radikális pártok, amelyek alternatívát akarnak kínálni a mai migrációs, gazdasági és szociális gondokra. Mennyire illik bele ebbe a trendbe az, ami most Romániában történik?

– Az európai radikális – a liberális demokráciát idejétmúltnak tartó – pártok nem Donald Trump újbóli hatalomra kerülésével erősödtek meg, ez a folyamat már jó egy évtizede tart. Trump győzelme az Amerikai Egyesült Államokban csak önbizalmat és reményt adott ezeknek a pártoknak, hogy nem lehetetlen az áttörés, a hatalomátvétel. Romániában az AUR megerősödése mögött inkább az előző kérdésnél vázolt okok a meghatározóak: egyre nagyobb azoknak a társadalmi csoportoknak az aránya és mérete, amelyek politikai képviselet nélkül maradtak és ezáltal kiszolgáltatottak a rendszertagadó demagógiát egyre hangosabban és agresszívebben gyakorló szélsőséges alakulatoknak. Az más kérdés, hogy

Az ideológiai megfontolásokon túl ezzel magyarázhatóak bizonyos támogató állásfoglalások. És akkor még nem beszéltünk az AUR és szatellitjei esetében arról a magyarellenességről, amely politikai identitásuk szerves része.

– Mi lehet az oka a kormánykoalíció államfőjelöltje kudarcának? Amikor az Erdélyi Magyar Szövetség Nicușor Dan támogatása mellett döntött, mi késztette erre az államfőválasztás első fordulója előtt?

– A kormánykoalíció vezetői – sajnálatos módon köztük a jelölési folyamatban aktív szerepet vállaló RMDSZ képviselői – nem értették meg kellő mértékben a választópolgárok nagyon határozott üzenetét: elegük van a saját kicsinyes pártpolitikai érdekeikkel elfoglalt politikai elitcsoportokból, radikális változást akarnak. Főleg ezzel volt magyarázható egy gyakorlatilag ismeretlen független jelölt győzelme a novemberi első fordulóban.

A felfokozott bizalmi válságban csak egy pártok feletti, köztiszteletet és széles konszenzust élvező személyiség jelölése tudta volna megállítani a szélsőségesen radikális és rendszertagadó csoportok jelöltjét. Crin Antonescu minden igyekezete ellenére alkalmatlan volt erre a feladatra. Ennek felismerése vezette az Erdélyi Magyar Szövetség vezetőit arra a döntésre, hogy a fenti elvárásoknak leginkább megfelelő jelöltet támogassa a bukaresti főpolgármester személyében. Ráadásul Nicușor Dan az önkormányzati szférából érkezett, az önkormányzatok és a helyi autonómia megerősítésében érdekelt, ez pedig fontos érték- és érdekazonosság az erdélyi magyarok és a főpolgármester között. És az sem mellékes, hogy ellentétben a többi esélyes jelölttel, magyarellenes múlttal sem rendelkezett. Örülök, hogy ellentétben a kormánykoalíció vezetőivel, nemcsak mi, hanem a választópolgárok is őt tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy megkisérelje megállítani „Arturo Ui” hatalomra kerülését, amely valószínűleg a mindeddig politikai konszenzust élvező euroatlanti országstratégia végét is jelentené.

Ami a kérdés második részét illeti, kampányban nemigen lehet értelmes párbeszédet folytatni, még kevésbé annak utolsó méterein. Ilyenkor nekünk magyaroknak saját jelölt hiányában azt a jelöltet kell támogatni, amelyik közelebb áll a magyar közösség értékeihez és érdekeihez. És most jóval könnyebb választani, mint az előző hasonló esetekben.

– Meglátása szerint milyen veszélyek leselkedhetnek a romániai magyar közösségre az AUR jelöltjének győzelme esetén?

– Az AUR magyarellenességben fogant politikai alakulat, az idegengyűlölet identitásának szerves része, nemigen látom azt, hogy ezen változtatni tudna. A népi bölcsesség ezt úgy mondja, hogy „kutyából nem lesz szalonna”. Ezen túl pedig az egységes és homogén nemzetállam-építés sokkal inkább prioritás az AUR programjában, mint a Romániát eddig kormányzó pártok esetében, amelyek ezen százéves nemzetstratégiai célkitűzést többször képesek voltak hátrébb szorítani az euroatlani integrációs igyekezetben.

Mivel az AUR valószínűleg képtelen kormányzásra, válságkezelésre és problémamegoldásra, a magyar közösség jogainak megnyirbálása pedig jóval egyszerűbb, mint hatékony gazdaságpolitika, adósságkezelés vagy oktatási reform kimunkálása és gyakorlatba ültetése, ezért valószínűleg kreativitását leginkább magyarellenes intézkedésekben fogja megmutatni.

– Az erdélyi magyar szavazók eddig minden román államfőben csalódtak, ezért sokan tartózkodnak attól, hogy újra rászavazzanak egy olyan román jelöltre, akiről keveset lehet tudni, hogyan viszonyul majd a magyar közösség igényeihez. Milyen érveket hoz fel Nicușor Dan mellett, ami arra késztetné a magyar közösséget, hogy tömegesen menjenek el szavazni?

– Az erdélyi magyar választópolgároknak eddig a romániai államelnök-választás második fordulójában mindig a kisebbik rosszra kellett szavazni. Jelen esetben semmilyen dilemmával nem állunk szemben: az ország, a többségi nemzet és a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek egyértelmű érdeke Románia nyugati hovatartozásának megőrzése és szervesülése mind gazdasági és biztonságpolitikai, mind pedig a többség-kisebbség viszonyának normalizálása szempontjából. A Nicușor Dan által megjelenített opció győzelme nem csak a demokratikus berendezkedés szempontjából fontos, hanem szinte egzisztenciális kérdés románoknak és magyaroknak egyaránt. Tehát ez a választás nem csak a román társadalom ügye, hanem a miénk, magyaroké is. Ennek tudatában kell hozzáállni a május 18-i második fordulóhoz is.

A sikerhez viszont szükség van mindenkire, a politikai szervezetek hálózatára, az egyházi közösségek és a civil társadalmi háló együttműködésére. Az egyházi elöljárók felelősségteljes példája követendő az egész erdélyi magyar közösség számára.

– Az erdélyi magyar autonómiatörekvések hosszú ideje parkolópályán állnak, egy vérszegényre sikeredett kisebbségi törvényt sem lehetett elfogadtatni a törvényhozásban. Lát-e esélyt arra, hogy ez belátható időn belül megváltozzon?

– Az erdélyi magyar közjogi autonómia-törekvések legveszélyesebb ellensége nem a román társadalom vagy annak politikai elitje, bár kétségtelen, hogy eddig nem sok hajlandóságot mutattak még az érdemi vitára sem. Az igazi veszély azonban a saját közösségünk reményvesztettsége és az ebből eredő közöny, amelytől már csak egy lépés a lemondás. Pedig nemzetpolitikai közhely, hogy csak az cél vesződik el végleg, amiről magunk mondunk le. Most ez a választás közvetlenül nem az autonómiáról szól, hanem talán arról, hogy esélyt adjunk egy olyan politikai berendezkedés újjászületésének és kibontakozásának, amelyben az értelmes párbeszéd a normalitás része és nem ritka kivétel vagy kiveszőben levő gyakorlat.

Míg ennél jobbat nem találunk ki, nem adhatjuk fel. Legfeljebb a hozzá vezető újabb és újabb utakat kell megtalálnunk, olyanokat is, amelyen még el sem indultunk vagy amelyek valamilyen okból eddig járhatatlannak bizonyultak, de van esély járhatóvá tenni. A témagazda felelősségét felvállaló Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szakértői műhelyeiben ezen dolgozunk, de a magyar politikai szervezetek munkamegosztáson alapuló összefogása elengedhetetlen feltétel a továbblépéshez.

A Nicușor Dan nevéhez köthető alternatíva választási győzelme vasárnap nem elégséges feltétele az autonómia-program sikerének, de szükséges feltétel a továbblépéshez.

korábban írtuk

A csodaváró Románia

Gyerekeknek szóló meséhez hasonlított a választás napján megkérdezett szavazópolgárok válasza arról, hogy milyen Romániát szeretnének. Az azonban egyáltalán nem meseszerű, hogy jó döntés helyett a többség a hétfejű sárkányt hozta ki győztesnek.

korábban írtuk

Nicușor Dan a Krónikának: a közigazgatási átszervezés a magyar közösség képviselőivel történő egyeztetéssel történhet

Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.