
Bözöd madártávlatból: két torony és takaros porták a völgyben
Fotó: Haáz Vince
Legendák földjének nevezték, ahol a hiedelmek és mesék egybefonódnak. A határban halomsírok vannak, a rendezett portákon állatokat tartanak és szalmakalapot készítenek. A jeles író, Bözödi György emlékét szülőháza őrzi. Az Erdőszentgyörgyhöz tartozó Bözödön jártunk.
2025. július 10., 10:542025. július 10., 10:54
2025. július 10., 10:572025. július 10., 10:57
Bözöd tizenegy kilométerre fekszik Erdőszentgyörgytől, a kis völgyben levő településre ma már aszfaltút vezet. Régebb hozzátartozott Bözödújfalu is, amit a kommunista rendszerben elárasztottak, helyén egy víztározó van, partján nyaralókkal. Sokan a tavat is tévesen bözödi tónak nevezik, holott az elárazott település után Bözödújfalusi tó a rendes neve.
Bözöd első írásos említése 1566-ból való, de a falu jóval korábban állhatott már. Két templomtorony magasodik ki a házak közül, a református a régebbi, feljegyzések szerint késő középkori, a tornyát 1821-ben építették.
Ottjártunkkor unitárius tábort tartottak, az asszonyok az aznapi ebédet főzték, a kisebb-nagyobb gyermekek foglalkozásokon vettek részt, énekeltek, labdáztak, felszabadultan játszódtak. Fazakas Levente helyi unitárius lelkésztől megtudtuk, hogy jelenleg 23 gyerek vesz részt az unitárius táborban. Igaz, hogy 15 éve még 57-en voltak, de a szervezők örvendenek annak is, hogy manapság ennyi csillogó szemű gyermek eljön a táborba. Legtöbbjüket édesanyjuk kísért el: nemcsak a gyermekeknek, hanem a felnőtteknek is kijár a találkozás, a beszélgetés öröme.
Jolán néni ma is készít kalapokat, de csak rendelésre helyieknek
Fotó: Haáz Vince
A lelkész 25 éve szolgál a településen, ahol érkezésekor 397 unitárius egyháztag volt, ma már 222-en vannak. Kérdésünkre, hogyan látja a gyülekezet, a közösség jövőét, Fazakas Levente azt mondta: öt éve pesszimistább volt, de mivel azóta nem csökkent a lélekszám, bizakodva néz a jövő felé. Az itthon maradt családokban három-négy gyerek is van, helyben óvoda, iskola működik. Igaz, az V-VIII. osztályok összevontak, de sokan tovább tanulnak, egyetemre mennek.
„Amikor ide kerültem, volt a szomszédban egy idős tanító házaspár, akik kedvesen érdeklődtek, hogy mennyit szándékszunk maradni. Akkor azt mondtuk, addig, amíg jobb, nagyobb hely kerül.
– mutat rá a lelkipásztor.
Szalmából készült termékek a Bözödi György emlékházban
Fotó: Haáz Vince
A településen sok a nyugdíjas, a fiatalabbak mezőgazdasággal foglalkoznak. Több gazda is van, teheneket, juhokat tartanak. De vannak kisebb építkezési vállalkozók is, akiknél többen dolgoznak: nem ritka, hogy hétfőn elmennek egy-egy építkezésre, és pénteken jönnek haza. Most, hogy aszfaltozott út köti össze a települést Erdőszentgyörggyel, gyorsan lehet közlekedni, de azelőtt negyven percbe is beletelt megtenni a 11 kilométert. Ma már ritkábban költöznek el a fiatalok, de korábban sokan választották Székelyudvarhelyt és Székelykeresztúrt új otthonuknak.
A bözödi szalmamúzeum számos kézműves terméket vonultat fel
Fotó: Haáz Vince
Az unitárius lelkésztől megtudtuk, hogy Bözödöt a legendák földjének is nevezték. A település és Gagy között több halomsír látható, amelyek szkíta temetkezési helyre utalnak. Ezekről először Orbán Balázs írt. A helyiek úgy tartják, hogy akik aranyat kerestek a halomsírokban, átkozottak lettek és beleőrültek. A megyei múzeum munkatársai radarral megvizsgálták a sírokat, de mivel üresnek találták, nem történt meg a feltárásuk.
A falu neve eredetének két magyarázata van: az egyik szerint a magyar Beze személynévből ered, a másik viszont azt tartja, hogy amikor a Lóczfalvának nevezett falu lakó új helyet kerestek maguknak, meglátták a dús, zöld völgyet és azt mondták, Be ződ és innen kapta a falu a nevét.
Az idősebbek mesélik, hogy nem is olyan rég, a nyolcvanas évek elejéig boszorkány is lakott a településen, aki seprűn is közlekedett és óriási varangyos békával lakott.
A gép, amivel szalmakalapot lehet készíteni
Fotó: Haáz Vince
A falu legismertebb szülöttje, Bözödi György (született Jakab) író, szociográfus, történész, akinek szülőháza a központban, a kultúrház szomszédságába van, jól látható, kékre van festve. Bözödi György szülőházát az unitárius egyházra hagyta, a gyülekezet jelentős anyagi áldozattal próbálja karbantartani. Az eredeti bútorok mellett egyik szobában kis múzeum is található, ahol a szalmából készült dísz- és használati tárgyakat mutatják be. Itt nemcsak hagyományos szalmakalapok vannak, hanem szinte mindenféle dísztárgy és kisállat, mind-mind szalmából. Ezeket Berei Vilma és fia, Vilmos készítette és örökösük hagyta a közösségre. Az emlékház és a kis múzeum látogatható, a helyiek tudják, kitől kell elkérni a kulcsot.
Piroska néni egy nap alatt készít egy negyvenméteres szalmafonatot
Fotó: Haáz Vince
A 72 éves Ádám Piroska néni azt meséli, hogy édesanyja a szalmakalapgyárban dolgozott, és már csecsemő korában vitte magával, így belenőtt a szalmafonatok készítésébe, kisgyermek kora óta szeretett ezzel foglalkozni.
„Amikor a fiam katona volt és építkeztünk, kellett a pénz: gyorsan nekiálltam és készítettem pár szalmafonatot, eladtam, és máris volt, amit küldjek neki. A negyvenméteres szalmafontokat – amiből a kalapok készülnek – ma már egyre kevesebben keresik, a kőrispataki szalmakalap-múzeumba visznek belőle, ott dolgozzák fel, de nagy kereslete nincs iránta” – magyarázza Piroska néni.
Vastagság szerint válogatják külön a szalmaszálakat
Fotó: Haáz Vince
Vendéglátónk megmutatta, hogy – vastagságtól függően – külön van választva és kötve a búzaszalma: megnedvesítik és úgy készítik a fonatokat, amiből később a kalapok készülnek. A dísztárgyak, alátétek, karácsonyi díszek készítéséhez vékonyabb fonatok születnek. A felső szobájában ma is jókora doboznyi dísztárgy van új gazdára várva, míg az udvaron, házban lógnak a szalmafonatok. Egy negyvenméteres fonatot egy nap alatt készít el most, amit 30 lejért vásárolnak meg, ebből 3-4 kalap készül.
Sokan foglalkoznak mezőgazdasággi termeléssel
Fotó: Haáz Vince
Szomszédasszonya, Szakál Jolán is élteti a szalmafonás hagyományát. Ő is kisgyermek korában tanult meg fonatokat készíteni és most, 82 évesen is – ha kis ideje van, vagy unatkozik – máris kézbe veszi a szalmát. A szalmakalap varrását férjétől tanulta – most is, ha valaki Bözödön kalap nélkül marad és nem akar Kőrispatakra menni, egyet-kettőt készít, de az már nehéz munkának számít. Inkább szalmavirágokat, kis díszkalapokat, kenyértartókat, alátéteket készít. Menyével együtt dolgozik, a díszeket, konyhai használati tárgyakat két gyermek viszi el, és eladja a bözödújfalusi tóhoz érkező fürdőzőknek.
Mindketten nagy mosollyal emlegetik, hogy gyermekkorukban mennyit versenyeztek, ki tud gyorsabban szalmafonatot készíteni. Akkoriban mindenkinek ráállt a keze, ma már egyre kevesebben vannak, akik kézbe veszik a szalmaszálakat. Télen nagy kalákákat tartottak, énekeltek, meséltek szalmafonás közben, mindig volt sült vagy főtt krumpli és káposzta. Pár éve még összegyűltek páran esténként, de ahogy egyre kevesebben maradnak, elmaradt a közös fonás.
Fazakas Levente unitárius lelkész egész életét Bözödön képzeli el
Fotó: Haáz Vince
Hazafelé menet még egy utolsó pillantást vetünk a takaros portákra, a virágzó kaktuszokra, szép muskátlikra: megelégedve állapítjuk meg, hogy a forró nyári időszak után érkezett eső előtt sikerült betekintést nyerni a Maros és Hargita megye határánál fekvő település életébe. Kimaradt ugyan a több hektáros levendula ültetvény, amelyről gyönyörű kilátás nyílik a bözödújfalusi tóra, de lesz még alkalmunk azt is meglátogatni. Magunkkal visszük az unitárius lelkész szavait, aki otthonra talált Bözödön, megismerte és megszerette a helyieket, a tájat, a csendet, a falut körülölelő „ződet”.
Unitárius gyermektáborba gyűltek össze a gyerekek és anyukák
Fotó: Haáz Vince
Bözödi György szülőháza a falu központjában
Fotó: Haáz Vince
Gyermekfoglalkozások a kultúrotthonban
Fotó: Haáz Vince
Jolán néni és a kalapok
Fotó: Haáz Vince
Bözödi György emlékszobája az emlékházban
Fotó: Haáz Vince

Székelyföld szívében, Siménfalván él Ráduly János kosárfonó, aki kiérdemelte a Kosárfonás kiváló mestere címet. Apai ágon negyedik generációként viszi tovább kézműves mesterségét, ami több mint száz éve vált családjukban hagyománnyá.
Miközben az éjszakák még jó ideig hűvösek maradnak, fagyra már nem kell számítani, a nappali csúcsértékek pedig elérik a 19–20 Celsius-fokot. Hétvégére azonban mérséklődik a nappali felmelegedés.
A második világháborút követően Csehszlovákia vezetése súlyos jogfosztással, deportálásokkal, asszimilációval és kitelepítéssel sújtotta a felvidéki magyarokat. 1947 és 1949 között 76 ezer magyart köteleztek arra, hogy elhagyja szülőföldjét.
A másfél évtizede indult Dribli focisuli ma már több száz gyereket mozgat meg Kolozsváron, miközben a tömegsport és a tehetséggondozás egyszerre határozza meg a működését. Könczei Soma szerint a foci nemcsak a pályán elért eredményekről szól.
Retteg az erdélyi szavazatoktól a magyarországi választók egy része. Teljesen alaptalanul – tenném hozzá gyorsan. Ha minden szavazatra jogosult személy elmenne és a Fideszre szavazna, akkor sem tudnánk jelentősen befolyásolni a választás végeredményét.
A több napos, húsvétot idéző enyhe idő után rossz hír, hogy hirtelen lehűlés várható: a hétvégén éjszakánként akár mínusz 4 fokig is csökkenhet a hőmérséklet, ami megfelelő védekezés nélkül súlyos károkat okozhat a gyümölcsösökben.
Átalakulóban van a húsvéti locsolás hagyománya, viszont a városi vagy zártabb falusi közösségek más-más mértékben és intenzitással érintettek – mondta a Krónikának Miklós Zoltán-István néprajzkutató, akivel a húsvéti locsolás hagyományáról beszéltünk.
Pár napig még kitart a csapadékos, hűvös időjárás, húsvétra azonban kellemesen meleg, napos idő várható, 20 fok körüli csúcshőmérséklettel.
A bárányhúsból készült étkek sok erdélyi család húsvéti ünnepi menüsorozatának elmaradhatatlan alkotóelemei: ilyen a bárányfejleves, töltött bárány, vagy a belsőségekből készülő bárányfasírt.
Táj, zene és belső képek találkoznak Rácz Magda munkáiban. A Székelyföldről indult alkotó évtizedeken át rajztanárként dolgozott, miközben festett, grafikákat készített és szőtt.
A drága energia, a méregdrága üzemanyag és az egyre erőteljesebb megélhetési nyomás korában egyre kevésbé látszik elvont brüsszeli jelszónak, buta és költséges hóbortnak a zöld átállás Erdélyben.
szóljon hozzá!