A havasszépe terjedése miatt is váltak zöldebbé a Kárpátok magashegyi területei
Fotó: Adrian Lupşan/Romsilva
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) által vezetett nemzetközi kutatócsoport azt mutatta ki, hogy a Kárpátokban az 1500 méteres magasság fölötti területek az elmúlt négy évtizedben látványos változáson mentek keresztül.
2025. október 05., 09:562025. október 05., 09:56
Amint a román nyelvű Agerpres a BBTE közleményét idézte, a környezetvédelmi szakirodalomban elismert Environmental Research Letters folyóiratban megjelent tanulmány szerint
A kutatást nemzetközi kutatócsoport (Babeș-Bolyai Tudományegyetem – Alpesi Ökológiai Laboratórium, LECA, Grenoble, Franciaország) végezte. A szakértők szerint ez az átalakulás átformálja az alpesi tájakat.
Az eredmények az elmúlt négy évtized Landsat műholdas képeinek elemzésén alapulnak, amelyeket összevetettek a régebbi légi felvételekkel, beleértve a 1960-as évek végén készült felvételeket is. A kutatók megállapították, hogy ez a „zöldülési” jelenség a tengerszint feletti 1800 és 2300 méter közötti magasságban a legmarkánsabb, különösen az északi lejtőkön. A lucfenyős vagy borókás erdőktől eltérően a cserjés növénytársulások központi szerepet játszanak ebben a változásban.
A cserjék visszatérnek azokra a területekre, ahol a legelő állatok ritkábban fordulnak elő, és az enyhébb éghajlat felgyorsítja a növények terjedését. Ez gyors átalakulás, ha figyelembe vesszük, hogy mindössze 40 évről beszélünk – ami nagyon rövid idő a táj természetes változásának üteméhez képest” – magyarázta a tanulmány koordinátora, Dr. Dan Turtureanu, a BBTE és a kolozsvári botanikus kert kutatója.
Az eredmények azt mutatják, hogy a társadalmi-gazdasági és éghajlati változások is hatnak a Kárpátokban, ami jelentős ökológiai átalakuláshoz vezet.
A tanulmány szilárd alapot nyújt a hegyi ökoszisztémák jövőbeli megfigyelési és megőrzési stratégiáihoz.
Legelő bölényt kapott lencsevégre a Fogarasi-havasokban a Vad Kárpátok Facebook-oldal kameracsapdája. Az egykor a kihalás szélére került bölényből hivatalos adatok szerint 2023-ban 36 élt a Fogarasi-havasokban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!