
Fotó: Sándor Csilla
A vadgazdálkodásban tapasztalható káoszt hivatott megoldani a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a dokumentum több értékelhető elemet is tartalmaz. A konfliktusos területeket – Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét – külön említi.
2018. április 24., 10:472018. április 24., 10:47
2018. április 24., 11:392018. április 24., 11:39
Megszüntetné a kaotikus állapotokat a romániai vadgazdálkodásban a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv, amelyet a környezetvédelmi minisztérium nemrég tett elérhetővé a honlapján.
annak érdekében, hogy az illetékesek végre pontos adatok birtokában tudjanak intézkedni. Erre vonatkozóan várhatóan újabb akciótervek készülnek majd.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke kérdésünkre elmondta, a tervezet egyik újdonsága, és erős pontja, hogy az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolja, így teljesen betiltanák a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám ahol túlszaporodás van, engedélyeznék a beavatkozást.
A szakember a dokumentum másik fontos elemének nevezte, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, tehát nem a medvetámadásokra keres megoldásokat, hiszen ha megvárják, hogy eldurvuljon a helyzet, az könnyen önbíráskodásba csaphat át, a medvék csapdák, mérgezés áldozatai lehetnek. Szerinte
Fotó: Barabás Ákos
„Irányelv az is, hogy a terület gazdái a vadásztársaságok, a vaddal való gazdálkodást kötelező módon felsőfokú végzettséggel rendelkező, a terepen jártas szakemberek irányítják, és nem íróasztal mellett ülő hivatalnokok” – mutatott rá Sárkány. Hozzátette továbbá, az Európai Unió nem írja elő, hogy egy adott ország hogyan gazdálkodjon az állománnyal, de jelentéseket, beszámolókat kér arról, hogy hány medvét kellett kiemelni, kilövéssel vagy áthelyezéssel.
Sárkány Árpád egyébként elégedett a közvitára bocsátott tervezettel, melynek kidolgozásában ő maga is részt vett.
A hosszas konzultáció után összeállt dokumentumot bocsátották most közvitára, tehát még mindig van a lehetőség a további hozzászólásokra, korrekciókra.
Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa a Krónika érdeklődésére elmondta,
„Ez most a rendelkezésünkre álló hivatalos adat. Kérdés, hogy ez mennyire valós, hiszen sokan vitatják, a környezetvédők szerint ennél sokkal kevesebb, mintegy négyezer nagyvad él az ország erdeiben, a vadásztársaságok szerint ennél sokkal többen vannak. Ezért van szükség arra, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megszámoljuk az állományt, majd a valós adatok alapján hozzunk döntéseket” – részletezte Szép Róbert.
Fotó: Gecse Noémi
„Ez nem azt jelenti, hogy a felesleges 800 medvét kilőjük, elpusztítjuk. A populáció szabályozására számos más módszer van. Ezekre külön akcióterveket kell kidolgozni” – mondta az államtitkár. Szerinte már az a tény is kérdőjeleket vet fel, hogy gyakorlatilag másfél évre teljesen betiltották a vadászatot, a számok mégsem változtak.
Pénteken egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter is beismerte, a Románia területén élő medvék pontos száma nem ismert, de a szakembereik azt állítják, hogy a romániai medvepopuláció körülbelül 8–9000 főre tehető. Gavrilescu azt is hangsúlyozta, ha a becslések beigazolódnak, Romániában hatszor annyi medve él, mint Európa többi részén összesen. „Ezért úgy döntöttünk, hogy intézkedési tervünkben legyen egy olyan pont is, amelynek lényege, hogy a minisztérium a civil és szakmai szervezetekkel együtt európai uniós pályázatot nyújt be, hogy chipezéssel állapíthassuk meg a nagyragadozók létszámát és pontos élőhelyüket” – tette hozzá a miniszter.

Nem ismert a Románia területén élő medvék pontos száma, egyes becslések szerint akár 8-9 000 egyed is élhet az országban – nyilatkozta pénteken Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.
Szép Róbert úgy véli, mindenképpen szükség van a beavatkozásra, hiszen a populáció önszabályzó rendszere sem működik. A hím, domináns egyedek általában elpusztították a bocsokat, egy anyamedve két-három nemzedékből csak egy bocsot tudott felnevelni, most azonban hiányoznak a domináns hímek, így minden bocs eléri a felnőttkort. Ez azt is jelenti, hogy
Szép Róbert azért is az ésszerűsítés híve, mert, mint mondta, „ha minden ragadozót megvédünk, előbb-utóbb kihal a préda”.
Fotó: Nagy Endre
A szakember szerint a megváltozott mezőgazdasági gyakorlat is a medvéknek kedvez, hiszen egyre elterjedtebb a gyergyói és a csíki medencében is a kukorica, ami „terített asztalként” vonzza a medvéket. Szerinte fenntartható stratégiára van szükség, az lehet a kiindulópont a különböző akciótervekhez, ehhez pedig Szép Róbert szerint az a legelső lépés, hogy megszámolják a medvéket. „Egy teljesen új helyzet előtt állunk, erre nem mozdultak rá a hatóságok megfelelőképpen, ezt kell orvosolni” – szögezte le a helyettes főbiztos.
Szép Robert kérdésünkre elmondta, a környezetvédelmi minisztérium prioritásként kezeli a kérdést, hiszen naponta érkeznek hírek a medvetámadásokról, és félő, hogy előbb-utóbb halálos áldozat is lesz.
ezért adnak olyan tanácsokat, hogy ha a házba betör a medve, az érintettek szereljenek vasrácsot” – jegyezte meg Szép Róbert.
Amint arról beszámoltunk másfél évvel ezelőtt a technokrata kormány felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését. Mivel a hatóságok korábban évente mintegy ötszáz medve levadászására adtak engedélyt, a szakértők szerint a minisztérium döntésének és a megnövekedett szaporodási mutatóknak hála már több mint ezerrel gyarapodott a medvepopuláció az országban.
Fotó: Szüszer Róbert
Az érintett települések vezetőinek, valamint a vadásztársaságok képviselőinek a nyomására a környezetvédelmi minisztérium tavaly ősszel 140, veszélyesnek bizonyult medve levadászását hagyta jóvá, arról azonban egyelőre nincs hivatalos adat, hogy ezt a beavatkozási kvótát sikerült-e kimeríteni.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt – tájékoztatta az Agerprest a nagyszebeni regionális meteorológiai központ szolgálatos meteorológusa, Raul Stoica.
Súlyos sérülésekkel kórházba került egy férfi, miután szombat reggel robbanás történt egy gyulafehérvári tömbházban. Az incidens következtében több lakás és jármű is megrongálódott, valamint 22 személyt kellett evakuálni az épületből.
Közösen vizsgálják a legmegosztóbb kérdéseket román és magyar történészek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) új eseménysorozatában.
szóljon hozzá!