Fotó: Sándor Csilla
A vadgazdálkodásban tapasztalható káoszt hivatott megoldani a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv. A Krónika által megkérdezett szakemberek szerint a dokumentum több értékelhető elemet is tartalmaz. A konfliktusos területeket – Kovászna, Hargita, Maros és Brassó megyét – külön említi.
2018. április 24., 10:472018. április 24., 10:47
2018. április 24., 11:392018. április 24., 11:39
Megszüntetné a kaotikus állapotokat a romániai vadgazdálkodásban a medvepopuláció megőrzésére kidolgozott, közvitára bocsátott akcióterv, amelyet a környezetvédelmi minisztérium nemrég tett elérhetővé a honlapján.
annak érdekében, hogy az illetékesek végre pontos adatok birtokában tudjanak intézkedni. Erre vonatkozóan várhatóan újabb akciótervek készülnek majd.
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke kérdésünkre elmondta, a tervezet egyik újdonsága, és erős pontja, hogy az élőhelyeket különböző kategóriákba sorolja, így teljesen betiltanák a vadászatot azokban a régiókban, ahol csak néhány barnamedve él, ám ahol túlszaporodás van, engedélyeznék a beavatkozást.
A szakember a dokumentum másik fontos elemének nevezte, hogy a megelőzésre fekteti a hangsúlyt, tehát nem a medvetámadásokra keres megoldásokat, hiszen ha megvárják, hogy eldurvuljon a helyzet, az könnyen önbíráskodásba csaphat át, a medvék csapdák, mérgezés áldozatai lehetnek. Szerinte
Fotó: Barabás Ákos
„Irányelv az is, hogy a terület gazdái a vadásztársaságok, a vaddal való gazdálkodást kötelező módon felsőfokú végzettséggel rendelkező, a terepen jártas szakemberek irányítják, és nem íróasztal mellett ülő hivatalnokok” – mutatott rá Sárkány. Hozzátette továbbá, az Európai Unió nem írja elő, hogy egy adott ország hogyan gazdálkodjon az állománnyal, de jelentéseket, beszámolókat kér arról, hogy hány medvét kellett kiemelni, kilövéssel vagy áthelyezéssel.
Sárkány Árpád egyébként elégedett a közvitára bocsátott tervezettel, melynek kidolgozásában ő maga is részt vett.
A hosszas konzultáció után összeállt dokumentumot bocsátották most közvitára, tehát még mindig van a lehetőség a további hozzászólásokra, korrekciókra.
Szép Róbert, az Országos Környezetvédelmi Őrség helyettes főbiztosa a Krónika érdeklődésére elmondta,
„Ez most a rendelkezésünkre álló hivatalos adat. Kérdés, hogy ez mennyire valós, hiszen sokan vitatják, a környezetvédők szerint ennél sokkal kevesebb, mintegy négyezer nagyvad él az ország erdeiben, a vadásztársaságok szerint ennél sokkal többen vannak. Ezért van szükség arra, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megszámoljuk az állományt, majd a valós adatok alapján hozzunk döntéseket” – részletezte Szép Róbert.
Fotó: Gecse Noémi
„Ez nem azt jelenti, hogy a felesleges 800 medvét kilőjük, elpusztítjuk. A populáció szabályozására számos más módszer van. Ezekre külön akcióterveket kell kidolgozni” – mondta az államtitkár. Szerinte már az a tény is kérdőjeleket vet fel, hogy gyakorlatilag másfél évre teljesen betiltották a vadászatot, a számok mégsem változtak.
Pénteken egyébként Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter is beismerte, a Románia területén élő medvék pontos száma nem ismert, de a szakembereik azt állítják, hogy a romániai medvepopuláció körülbelül 8–9000 főre tehető. Gavrilescu azt is hangsúlyozta, ha a becslések beigazolódnak, Romániában hatszor annyi medve él, mint Európa többi részén összesen. „Ezért úgy döntöttünk, hogy intézkedési tervünkben legyen egy olyan pont is, amelynek lényege, hogy a minisztérium a civil és szakmai szervezetekkel együtt európai uniós pályázatot nyújt be, hogy chipezéssel állapíthassuk meg a nagyragadozók létszámát és pontos élőhelyüket” – tette hozzá a miniszter.
Nem ismert a Románia területén élő medvék pontos száma, egyes becslések szerint akár 8-9 000 egyed is élhet az országban – nyilatkozta pénteken Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter.
Szép Róbert úgy véli, mindenképpen szükség van a beavatkozásra, hiszen a populáció önszabályzó rendszere sem működik. A hím, domináns egyedek általában elpusztították a bocsokat, egy anyamedve két-három nemzedékből csak egy bocsot tudott felnevelni, most azonban hiányoznak a domináns hímek, így minden bocs eléri a felnőttkort. Ez azt is jelenti, hogy
Szép Róbert azért is az ésszerűsítés híve, mert, mint mondta, „ha minden ragadozót megvédünk, előbb-utóbb kihal a préda”.
Fotó: Nagy Endre
A szakember szerint a megváltozott mezőgazdasági gyakorlat is a medvéknek kedvez, hiszen egyre elterjedtebb a gyergyói és a csíki medencében is a kukorica, ami „terített asztalként” vonzza a medvéket. Szerinte fenntartható stratégiára van szükség, az lehet a kiindulópont a különböző akciótervekhez, ehhez pedig Szép Róbert szerint az a legelső lépés, hogy megszámolják a medvéket. „Egy teljesen új helyzet előtt állunk, erre nem mozdultak rá a hatóságok megfelelőképpen, ezt kell orvosolni” – szögezte le a helyettes főbiztos.
Szép Robert kérdésünkre elmondta, a környezetvédelmi minisztérium prioritásként kezeli a kérdést, hiszen naponta érkeznek hírek a medvetámadásokról, és félő, hogy előbb-utóbb halálos áldozat is lesz.
ezért adnak olyan tanácsokat, hogy ha a házba betör a medve, az érintettek szereljenek vasrácsot” – jegyezte meg Szép Róbert.
Amint arról beszámoltunk másfél évvel ezelőtt a technokrata kormány felfüggesztette a nagyragadozók (medve, farkas, hiúz és vadmacska) kilövését. Mivel a hatóságok korábban évente mintegy ötszáz medve levadászására adtak engedélyt, a szakértők szerint a minisztérium döntésének és a megnövekedett szaporodási mutatóknak hála már több mint ezerrel gyarapodott a medvepopuláció az országban.
Fotó: Szüszer Róbert
Az érintett települések vezetőinek, valamint a vadásztársaságok képviselőinek a nyomására a környezetvédelmi minisztérium tavaly ősszel 140, veszélyesnek bizonyult medve levadászását hagyta jóvá, arról azonban egyelőre nincs hivatalos adat, hogy ezt a beavatkozási kvótát sikerült-e kimeríteni.
Egy 15 éves lány meghalt vasárnap, miután lezuhant egy brassói panelház nyolcadik emeletéről. Az eset hajnali 2 órakor történt, és a helyszínre küldött orvosi csapatok már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Egy újszülöttet találtak holtan vasárnap a Szatmár megyei Turc település közeli területen, a rendőrök azonosították, és kórházba vitték az édesanyját – közölte vasárnap este a Szatmár megyei rendőrség.
Erdélyi városok, illetve lakónegyedek vezetnek egy ingatlanközvetítő portál rangsoraiban, melyek a legélhetőbb romániai helyszíneket vonultatják fel a lakhatási körülmények szempontjából.
Újabb „csapás” érte a Gabriel Resources-t, miután a verespataki aranybánya-projektben érdekelt kanadai cég kanadai cég elvesztette a román állam ellen a kitermelés leállítása miatt indított pert: az Országos Adóhatóság zárolta a részvényeit.
Pisztolylövésekkel, közel húsz kilométeres autós üldözés után állítottak meg a dél-erdélyi sztráda autópályarendőrei egy moldovai embercsempészt szombaton este.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
szóljon hozzá!