Hat évvel ezelőtti pillanatkép egy székelyföldi településről, ahol a gazdák aláírják a szerződést a támogatást nyújtó alapítvánnyal. Több évet kellett várni a folytatásra
Fotó: Gábos Albin
A magyar kormány által a 2010-es évek derekán meghirdetett Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében elsőként a Mezőségen, majd a székelyföldi megyékben pályázhattak a gazdák a 15 ezer eurós, de minimis típusú támogatásra. A 2020-as évek elején a program a partiumi megyékkel folytatódott volna, ezt azonban a román kormány megakadályozta. A több évnyi bizonytalanságot idén június utolsó napján felváltotta egy gyors pályázati kiírás 6 közép- és nyugat-erdélyi megye számára: a 2025. június 30-án meghirdetett regisztrációra este hét óráig 2500 gazda jelentkezett, akkor lezárták az online ablakot. A támogatás fejleményeiről Kozma Mónikát, a pályázatot lebonyolító marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány ügyvezetőjét kérdeztük.
2025. július 18., 19:182025. július 18., 19:18
2025. július 19., 11:152025. július 19., 11:15
Hosszú ideje nyitott kérdésként merült fel, hogy elindulhat-e a magyar kormány által támogatott partiumi vidékfejlesztési program, amelynek keretében – a székelyföldi és mezőségi gazdákhoz hasonlóan – a partiumi mezőgazdasági termelők is hozzájuthatnak 15 ezer eurós de minimis támogatáshoz. Mint ismert, az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program pályázati finanszírozásának partiumi kiterjesztését korábban román kormányzati akadályok hátráltatták: a támogatást kormányközi egyezséghez kötötték.
2023-ban a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány vezetője, Kozma Mónika a Krónikának úgy nyilatkozott: „A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programokra szánt forrás a 2023-as magyar állami költségvetésben is szerepel. A program elindításához viszont továbbra is szükség van román–magyar megállapodásra. Az ügyben zajlanak az egyeztetések.”
A magyar hatóságoknak azonban sem 2023-ban, sem 2024-ben nem sikerült megállapodni a program partiumi folytatásáról, így a nyugat-erdélyi gazdák számára lassan feledésbe merült a program lehetősége. Korábbi beszélgetésünkben Kozma Mónika elmondta: a partiumi megyék igényeit már korábban felmérték, és a partner gazdaszervezetek segítségével bármikor frissíthetők az adatok. „Ha zöld jelzést kapunk, rövid idő alatt meg lehet hirdetni a pályázatokat” – magyarázta 2023-ban a Krónikának az alapítvány vezetője.
Kozma Mónika, a Pro Economica alapítvány ügyvezetője szerint idén a falugazdászok munkájára alapoztak
Fotó: Haáz Vince
Úgy tűnik, a zöld jelzésre több mint két évet kellett várni, ám idén nyáron a pályázatot nem a korábban megszokott módon hirdették meg: a 2025. június 30-i dátummal közzétett felhívást a regisztrációra nem előzte meg hosszabb tájékoztatás.
ennek ellenére az alapítvány mérései szerint a nap folyamán több tízezren látogattak el a honlapra. A gazdák bejelentkezését sok helyen a hat érintett megyében (Arad, Bihar, Fehér, Kolozs, Máramaros, Szatmár és Szilágy) tevékenykedő falugazdászok segítették a Pro Agricultura Egyesület és a Partiumi Falugazdász Hálózat keretében.
Arra a kérdésünkre, hogy miért folyamodtak ilyen szűk körű tájékoztatáshoz, Kozma Mónika a Krónika megkeresésére így nyilatkozott: az elmúlt három évben legalább négyszer-ötször bejelentették, hogy a program indul, ám a román kormány tiltakozása miatt végül sosem valósult meg.
A június 30-án, hétfő reggel elindított regisztrációt este hét órakor már le kellett zárnunk, mivel egy nap alatt a rendelkezésünkre álló keretösszeg kétszeresére érkezett be jelentkezés” – mondta Kozma Mónika.
A regisztrációs időszak alatt 2500 gazda jelentkezett be online a hat erdélyi megyéből. Nekik 2025. július 31-ig van lehetőségük online formában benyújtani a pályázatot az alapítvány honlapján. Az elnyerhető maximális de minimis támogatás 75 ezer lej, amelynek 25 százalékát a gazdának önrészként kell biztosítania.
A Pro Economica honlapján található tájékoztató szerint a támogatásból a gazdák mezőgazdasági erőgépeket, kapcsolható mezőgazdasági eszközöket, különféle berendezéseket, valamint háztáji és kisgazdaságokban használt gépeket és mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő eszközöket vásárolhatnak.
Az idei kiírás azokat az erdélyi megyéket és térségeket érinti, ahol korábban nem lehetett pályázni a magyarországi fejlesztési program keretében. A kiírás pontosan felsorolja a hat megye azon településeit, amelyek mezőgazdasági termelői jogosultak a támogatásra. A marosvásárhelyi alapítvány rendelkezésére álló 6 milliárd forint mintegy 1100 gazda de minimis támogatását fedezi.
A korábbi székelyföldi és mezőségi de minimis támogatásokhoz képest két lényeges eltérés van az idei kiírásban:
egyrészt a támogatásból nem lehet élő állatot vásárolni,
másrészt az elszámolás utófinanszírozási rendszerben történik.
Kozma Mónika ezt az új romániai e-számlázási rendszerrel indokolta: a gazdáknak saját forrásból kell megvásárolniuk a pályázatban szereplő mezőgazdasági gépet vagy berendezést, amelyet az alapítvány utólag térít meg.
A sikeres pályázók számára több pénzügyi szervezet – köztük az egész Erdélyben tevékenykedő háromszéki LÁM Alapítvány – jelezte: mikrohitel formájában megelőlegezik a szükséges összeget a gazdáknak.
A román és a magyar kormány megállapodásától függ, hogy a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány mikor indíthatja útjára a Bihar, Szatmár és Szilágy megyében meghirdetésre kerülő gazdaságfejlesztési pályázatait. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója az előkészületekről, ille
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május 1. és 18. között 60 lakossági bejelentés érkezett a Hargita megyei csendőr-felügyelőséghez lakott területek közelében megjelent medvékről, ami jelentős növekedést jelent az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Gheorghe Funar egykori polgármester retorikáját idéző stílusban foglalt állást a kincses város lakosságának etnikai összetételéről a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) egyik parlamenti képviselője.
Legalább egy hónapot tartó útfelújítási munkálatok kezdődtek az A1-es dél-erdélyi autópálya „medvealagutas” szakasza híján terelőútként használt országúton, ami rendszerint óriási dugókat okoz az amúgy is túlterhelt, szerpentines aszfaltcsíkon.
A csángóföldi, Bákó megyei településekről is többen zarándokolnak gyalogosan a május 23-i csíksomlyói pünkösdi búcsúba. A zarándokok már erdőn-mezőn haladnak a szombati csíksomlyói búcsú felé.
Újabb juhhimlő-gócokat azonosítottak Romániában, ezért az állategészségügyi hatóságok több térségben korlátozásokat vezettek be az állatok szállítására és legeltetésére vonatkozóan.
Restaurált klasszikusokkal idézik meg Fábri Zoltán életművét Bukarestben, Kolozsváron és Temesváron. A magyar filmtörténet egyik legnagyobb rendezőjének három emblematikus alkotását vetítik május és június során.
„Márton Áron püspökről nem feltétlen csak »nagy« filmeket, és biztosan nem csak egy-két filmet kell készíteni” – mondta el a Krónikának Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum igazgatója.
Igazolták a laborvizsgálatok a hantavírus-fertőzést az aradi megyei sürgősségi kórházban kezelt betegnél; a páciens állapota stabil, öntudatánál van, együttműködő – közölte hétfőn az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Medve miatt kellett riasztani a lakosságot Besztercén vasárnap este.
Lehűlésre figyelmeztetnek a meteorológusok, a jövő hét elején hideg levegő áramlik a térségbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!