Dr. Sergiu Bogdan büntetőjogász (jobbra) Borboly Csaba társaságában a kolozsvári sajtótájékoztatón: a tizennégy év történetét magyarázta el
Fotó: Orbán Orsolya
SRI-lehallgatások, egy később visszavont vesztegetési feljelentés, két hiányzó irat, vitatott útépítési kifizetések és több mint egy évtizedes bírósági huzavona áll Borboly Csaba büntetőügyének hátterében. Dr. Sergiu Bogdan, Hargita Megye Tanácsa volt elnökének védőügyvédje kolozsvári sajtótájékoztatón vezette végig az újságírókat a 14 évig tartó eljárás történetén. A jogerős ítélet felmentette Borboly Csabát a hivatali visszaélés, az arra való felbujtás és az igazságszolgáltatási szervek félrevezetésének vádja alól, a két okirat-hamisítási vádpontban pedig elévülés miatt szűnt meg az eljárás. A tizennégy évnyi történetnek ugyanakkor nincs vége: Hargita Megye Tanácsa továbbra is ragaszkodik az általa számon tartott kár polgári úton történő behajtásához.
2026. szeptember 04., 19:172026. szeptember 04., 19:17
2026. szeptember 04., 20:412026. szeptember 04., 20:41
Tizennégy év, 138 tárgyalási nap, 13 bíró, több tucat kötetnyi irat, mintegy 700 oldalas vádirat és hozzávetőleg százezer kilométernyi utazás – számokban így összegezte dr. Sergiu Bogdan a Borboly Csaba elleni büntetőeljárást. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem büntetőjogász professzora szerint tudatosan vártak a jogerős döntésig az ügy részletes nyilvános ismertetésével: folyamatban lévő perben ugyanis nem akarták a sajtón keresztül befolyásolni a bíróságot.
Bogdan szerint a lehallgatásokat a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) végezte; a védelem később olyan eredeti felvételt is megtalált, amelyen szerepelt az egység azonosítója.
Az ügy kezdetén a legsúlyosabb vádak között a vesztegetés elfogadása és a hivatali visszaélés szerepelt. A vesztegetési szál egy feljelentő állítására épült, aki azt mondta, hogy pénzt adott Borbolynak. A védőügyvéd ismertetése szerint a férfi később közölte, hogy a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről vették rá a feljelentésre, korábbi állításai pedig nem feleltek meg a valóságnak. „A párt vett rá” – idézte a feljelentőt a védő. A DNA ezt követően megszüntette a vesztegetési ügyet, a hivatali visszaélés és az okiratokkal kapcsolatos vádak azonban megmaradtak.
Bogdan szerint különös körülmény, hogy amikor a később kifogásolt ügyintézés zajlott, az érintetteket már megfigyelték a román titkosszolgálat munkatársai.
A hivatali visszaélés vádjának egyik központi eleme két dokumentum hiánya volt: a tervező helyszíni rendelkezése, illetve a műszaki ellenőr igazolása. Az ügy pikantériája Bogdan szerint az, hogy ezek kötelezővé tételét korábban éppen Borboly Csaba kezdeményezte megyei tanácselnökként. Azért vezette be a szigorúbb belső szabályozást, hogy az útépítő cégek munkáját a tervező és a műszaki ellenőr is írásban igazolja.
,,Amikor a több tucat oldalas dokumentáció Borboly elé került, az illetékes alkalmazottak azt jelezték, hogy minden irat rendben van. A két papír azonban valójában hiányzott” – fogalmazott az ügyvéd. Bogdan szerint az alkalmazottak más munkálatok aktáiból tettek át iratokat a dossziéba, így az teljesnek látszott. A hiányt később a Számvevőszék tárta fel, de azok, akiknek a dokumentumokat elő kellett volna állítaniuk, a védő szerint nem vádlottként, hanem tanúként kerültek az ügybe.
A büntetőjogász bemutatta azokat a vitatott dokumentumokat, amelyek hiánya miatt indítottak eljárást Borboly Csaba ellen
Fotó: Orbán Orsolya
Később az is kiderült, hogy a DJ 131-es út – amely Udvarhelyszék–Homoród mente térségében halad – műszaki tervének elkészítésével eleve gondok voltak. A 2007-ben, a Bunta Levente elnöksége alatt készített dokumentáció esetében a védelem szerint a megvalósíthatósági tanulmányból úgy lett műszaki terv, hogy az érintett tervező nem rendelkezett megfelelő jogosultsággal. Bogdan szerint ezért paradox helyzet állt elő:
Hetek óta üzenget Hargita Megye Tanácsának korábbi elnöke utódjának, hétfőn azonban látványosan egymásnak esett Hargita Megye Tanácsának ülésén Bíró Barna Botond és Borboly Csaba a homoródfürdői ifjúsági tábor ügyében.
A per másik kulcseleme az úgynevezett letéti tárolás (custodie) rendszer volt. Ennek keretében még télen megvásárolták és kifizették az útépítéshez szükséges anyagokat, amelyeket az időjárás javulása után használtak fel. A Számvevőszék akkor kifogásolta ezt az eljárást, a védő szerint azonban a bírósági gyakorlat később jogszerűnek ismerte el ezt a megoldást, amit országszerte széles körben használnak.
Ahol eltérést állapítottak meg a kifizetett összeg és az elvégzett munka értéke között, ott a különbözetet meghatározták, és a kivitelező cég azt visszafizette.
A másik vitatott tételt olyan megvásárolt anyagok jelentik, amelyeket végül nem építettek be.
Bogdan állítása szerint ezek nem tűntek el: a kivitelező telephelyén tárolják őket, a megyei tanács pedig évről évre leltározza az anyagokat.
A vállalkozás többször kérte a munka befejezésének engedélyezését, ezt azonban nem kapta meg a Hargita Megyei Tanácstól.
A Hargita Megyei Tanács továbbra is több polgári per keretében követel pénzeket a Borboly-ügy kapcsán
Fotó: Orbán Orsolya
Ez maradt a jogerős döntés után is az ügy legvitatottabb kérdése. Hargita Megye Tanácsa szerint ugyanis továbbra is létezik behajtandó kár, és mivel a jogerős büntetőítélet a polgári igényeket nem bírálta el, az intézménynek lehetősége van ezek polgári peres érvényesítésére. A megyei tanács álláspontja szerint kifizetések történtek el nem végzett munkákra, illetve hamis dokumentumok alapján. A jogerős döntés elbírálatlanul hagyta a Hargita Megyei Tanács és egy község polgármesteri hivatalának polgári kereseteit.
A védő különösen furcsának nevezte, hogy a megyei tanács saját jogi osztálya mellett külső ügyvédeket fogadott, akik szerinte egy idő után keményebb álláspontot képviseltek, mint maga a DNA.
A Krónika részéről megkérdeztük, hogy pontosan hány polgári pert folytat az ügyben a Hargita Megyei Tanács? ,,Összesen négy ilyen eljárás indult, amelyek közül egy fel van függesztve. A már lezárt ügyekben a szakértői vizsgálatok igazolták az elvégzett munkák műszaki megfelelőségét, a pénzügyi eltéréseket pedig rendezték” – fogalmazott Sergiu Bogdan.
A védőügyvéd szerint Borboly Csaba közel másfél évtizedes büntetőügye romániai viszonyok között is teljesen szokatlan. Már az öt-tíz éves büntetőeljárásokat is különösen elhúzódónak tekintik, a tizennégy év pedig minden mérce szerint extrém. Az ügyben 13 bíró vett részt, több alkalommal lényegében újra kellett kezdeni az eljárást. A fellebbezést ezzel szemben gyorsan elbírálták, új bizonyítást sem tartottak szükségesnek.
A védőügyvéd szerint védence erkölcsi kártérítésre jogosult a tizennégy évnyi meghurcolás miatt
Fotó: Orbán Orsolya
A jogerős döntés Borbolyt felmentette a folytatólagosan elkövetett hivatali visszaélés, az arra való felbujtás és az igazságszolgáltatási szervek félrevezetésének vádja alól. A két okirat-hamisítási vádpontban az elévülés miatt szűnt meg az eljárás.
Bogdan szerint különösen fontos, hogy a bíróság a hivatali visszaélés esetében nem pusztán elévülést állapított meg. A védő úgy értelmezi a jogerős döntést, hogy a bíróság a legerősebb felmentési okot alkalmazta: a cselekmény nem létezik. Ezért szerinte büntetőjogi értelemben az ehhez kapcsolt kár sem tartható fenn.
Sergiu Bogdan büntetőjogász szerint Borboly Csabának ugyanakkor joga van erkölcsi kártérítésre a 14 évnyi meghurcoltatás miatt.
– fogalmazott a védőügyvéd.
Sergiu Bogdan ugyanakkor óvakodott attól, hogy a tizennégy éves eljárásért egyetlen intézményt tegyen felelőssé. Mint fogalmazott, nem vizsgálta a DNA tevékenységét, ezért nem állíthatja, hogy a korrupcióellenes ügyészség részéről visszaélés történt. A kérdés szerinte inkább az: miért folytatódott még éveken át az ügy azután is, hogy kiderült, az útépítési anyagok léteztek, a munkálatok műszaki megfelelőségét szakértők vizsgálták, és az eredeti tervvel is alapvető problémák voltak?
„Ha a bíróság azt mondja, hogy a cselekmény nem létezik, az azt jelenti, hogy valaki valahol tévedett” – összegezte a 14 éves büntetőeljárás egyik legfontosabb tanulságát Borboly Csaba védőügyvédje.
Mint ismeretes, Borboly Csaba a napokban nyílt konfliktusok felvállalásával hallatott magáról: újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni mindazokról, akik szerinte az elmúlt tizennégy évben őt vagy családját támadták, illetve most valótlanságokat állítanak róla.
Nyilvános szócsata bontakozott ki Hargita Megye Tanácsának két vezetője, Borboly Csaba alelnök és Bíró Barna-Botond elnök között a több mint egy évtizede húzódó büntetőper lezárása után.
Újabb szintre lépett a Hargita megyei RMDSZ-en belül és azon kívül is egyre több szereplőt érintő közéleti konfliktus. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke külföldi útjáról közzétett videójában azt üzente: dokumentumokkal fog előállni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!