Magyar- helyett Szászlóna. Több mint száz éve nem használt elnevezést vett elő a település önkormányzata
Fotó: Gazda Árpád
Lónáról Szászlónára cserélték le a magyar feliratot a hivatalosan és a köztudatban – helyesen – egyaránt Magyarlónaként ismert Kolozs megyei település helységnévtábláján. A községközpontnak számító Szászfenes egyik RMDSZ-es tanácsosa nevetségesnek és butának tartja az intézkedést.
2018. október 17., 15:062018. október 17., 15:06
2018. október 17., 17:032018. október 17., 17:03
Furcsa településnév-keresztelőre lehetnek figyelmesek mindazok, akik a Kolozsvár közeli Szászfenesről utaznak Tordaszentlászló irányába vagy fordítva. Magyarlóna bejáratánál az elmúlt napokban lecserélték a helységnévtáblát, az új pannókon pedig az eddigitől eltérő módon tüntették fel a falu nevét: Lóna helyett Szászlóna szerepel a román elnevezés (Luna de Sus) alatt.
Az új elnevezés megjelenése több szempontból is érdekes. A közigazgatásilag jelenleg az ország legnépesebb községéhez, Szászfeneshez tartozó, 2300 lelkes (ebből 1300 magyar) Magyarlónát legelőször, egy 1298-as oklevél alapján Lounaként emlegetik, majd a 19. század végéig Szászlónaként írták.
Persze a magyar elnevezés használata a rendszerváltás után nem bizonyult zökkenőmentesnek. A 2001-ben hatályba lépett 215-ös számú helyi közigazgatási törvény előírásai alapján Magyarlónaként került fel a település elnevezése a helységnévtáblára, ami kiverte a biztosítékot a román lakosság körében. Az akkori ortodox lelkész és a Nagy-Románia Párt (PRM) alapszervezétenek vezetője minden fórumon tiltakozott magyar megnevezés megjelenítése ellen, a magyar feliratot vélhetően ennek hatására többször lefestették, majd el is távolították.
Ezt követően, egyfajta kompromisszumként került fel a Lóna formula. Amivel csak az a baj, hogy a köznyelv hagyományán kívül ellentmond a tizenhét éve hatályos jogszabályi rendelkezéseknek is, mégpedig a közigazgatási törvény végrehajtási utasításaiban szereplő hivatalos névjegyzékben foglaltaknak, ebben ugyanis fekete fehéren az szerepel, hogy a Szászfenes (Florești) községhez tartozó Luna de Sus település anyanyelvű feliratozásának módja a Magyarlóna.
Albert Zoltán szászfenesi önkormányzati képviselő úgy véli: bár az átkeresztelés története egyáltalán nem nevetséges, nem tudja, kacagjon vagy szomorkodjék a történtek miatt. A községi tanácsostól megtudtuk, ő maga jelezte a település román vezetőjének, hogy vissza kell helyezni a kétnyelvű magyarlónai helységnévtáblákat, amikor az útfelújítás miatt az útügyi hatóság dolgozói nemrég eltávolították ezeket.
„Amikor megkérdeztem a polgármestert, miért a Szászlóna változatot tüntették fel, azt válaszolta, hogy nem tudja, ő csak arra adott utasítást, hogy helyezzék vissza a táblákat. Elképzelni se tudom, milyen almanachból szedték elő ezt a régi szászos nevet, talán imponálni akartak vele Klaus Johannisnak. Mindenesetre megjegyeztem a polgármesternek: még jó, hogy nem Románlónaként került fel a falu neve” – nyilatkozta a Krónikának Albert Zoltán, nevetségesnek és bugyutának nevezve a történteket. Az önkormányzati képviselő ugyanakkor felhívta a figyelmünket, hogy a közigazgatási törvény végrehajtási utasításait utólag módosították, és a 2002/1415-ös számú kormányrendeletben már csak Lónaként szerepel a kincses város közeli település magyar elnevezése.
Az RMDSZ-es tanácsos közölte, Horia Șulea szászfenesi polgármester megígérte, hogy megérdeklődi a névátnevezés okát, amiről a helyi képviselő-testület csütörtöki ülésén beszámol. Albert Zoltán kérdésünkre elmondta, szerinte a legjobb megoldás az lenne, ha a Magyarlóna elnevezés kerülne fel a kétnyelvű helységnévtáblára.
Az év eleje óta 28-szor kérték a csendőrség segítségét medvék eltávolításához Hargita megyei településekről – közölte pénteken a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség sajtóirodája.
Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.
Optikai csalódást előidéző térkövezéssel tisztelegnek a városban született Bolyai János matematikus munkássága előtt Kolozsváron, a belvárosi Bolyai utcában, ahol a világhírű tudós szülőháza is található.
Elfogadta a kormány a védelmi minisztérium beadványát, melyben kéri, hogy az aradi régi gáji laktanya a város közvagyonából kerüljön át állami tulajdonba.
Nyolcmillió eurót költenek a Hívogató Románia nevű turisztikai és műemlékvédő megaprojekt 12 útvonalának népszerűsítésére. Az erdélyi magyar kezdeményezésre született programot a „több ezer éves történelemmel rendelkező” Románia vívmányaként tálalják.
Huszonöt év rácsok mögött töltött idő után kiszabadult a börtönből pénteken Románia rendszerváltás utáni történetének legrettegettebb sorozatgyilkosa – írja honlapján a Digi 24.
Márton Áron püspök tiszteletének szentelt emlékkiállítás nyílik Kolozsváron az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Kiállítótérben április 11-én.
Bár még távol áll attól, hogy összegyűljön a felújításához szükséges teljes összeg, lassan azért haladhatnak a temesvári Hunyadi-kastély restaurációs munkálatai, miután több forrásból sikerült biztosítani a szükséges pénz egy részét.
Egyre több nagyváradi kérvényezi a fogyatékkal élőknek járó ingyenes parkolókártyát, amely lehetővé teszi számukra, hogy ne kelljen fizetniük a parkolásért a belvárosban, és – szintén ingyen – helyet biztosítsanak az autójuknak otthonuk közelében.
A Schlauch Lőrinc emlékév keretében csütörtökön együttműködési megállapodást írt alá Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke és Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója a püspöki palota Schlauch termében.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás