
Már 9 óra előtt sokan gyülekeztek a nagyváradi premontrei templom előtt, jelen voltak a Mi Hazánk Mozgalom képviselői is
Fotó: Balogh Levente
Az április 14-én megszabott 30 napos határidő lejártával újra számítani lehet a végrehajtó megérkezésére Nagyváradon a premontrei rendházban, hogy kilakoltassa az önkormányzat által sajátjának tekintett ingatlanból Fejes Rudolf Anzelm apátot. A reggeli misére a templom csaknem megtelt, és kint is hívek gyülekeztek. Az apát ismételten leszögezte: a kilakoltatás jogtalan. Közben a generális apát is jelezte, elindítja a procedúrát, amit a Szentszék előtt is bemutat. A nagyváradi premontrei apát bejelentette egyúttal, hogy beperelte az önkormányzatot és a végrehajtót. Folyamatosan frissülő helyszíni tudósítás
2026. május 14., 10:422026. május 14., 10:42
2026. május 14., 16:572026. május 14., 16:57
Öt perccel kilenc óra előtt, miközben odabent mise zajlott, néhányan gyülekeztek a premontrei templom előtt, és megérkezett Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke, aki április 14-én is a helyszínen volt.
Ezúttal elmaradt a csendőri jelenlét a premontrei templom környékén
Fotó: Balogh Levente
Odabent Fejes apát az ügy állását ismertette, és törvénytelennek nevezte az eljárást. A szertartáson jelen volt Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője és Tőkés László volt királyhágómelléki református püspök is.
A templomban fél 9-től kezdődött a mise
Fotó: Balogh Levente
Az apát rámutatott: értelmezésük szerint az ingatlan tulajdonjoga a rendet illeti meg, annak jogállását nem változtatta meg egy 1936-os önkényes telekkönyvi módosítás, és leszögezte:
A misén ezúttal is megjelent Tőkés László
Fotó: Balogh Levente
Az apát a mise végén elmondta, az önkormányzat 180 férőhelyes sport termet akar építeni az udvaron.
Leszögezte: a kilakoltatás jogtalan, mivel az ingatlan tulajdonosa nem ő, hanem egy 1947-es szentszéki dokumentum szerint a premontrei prépostság.
Fejes Rudolf Anzelm beszélt ugyanakkor arról is, hogy a sekrestye elvétele megnehezíti a misézést, de megoldást kell találni. Ő maga továbbra is kitart, jöhet a végrehajtó.
Mint mondta, mióta ott jártak az önkormányzat emberei, és betörtek, a rend is kompetenssé vált.
A generális apát elindítja a procedúrát, amit a Szentszék előtt is bemutat.
Az apát bejelentette egyúttal, hogy
A minisztériumi átiratra – amely szerint az átírás törvénytelen, az még 1936-ból származik, a minisztérium ügyvédje írta a miniszternek – az Országos Levéltarban bukkantak rá Bukarestben, ennek alapján indít új pert az egész komplexum visszaszerzéséért.
A már elindított pert azért indította, mert a kilakoltatási végzésben az udvar nem szerepelt, de oda is behatoltak.
Leszögezte: ha megérkezik a végrehajtó, annyit fog tenni, hogy a szükséges dokumentumokat felmutatva tiltakozik.
Fotó: Balogh Levente
Borvendég Zsuzsanna elmondta: EP-képviselőként az EU-s források kivizsgálását kérte az EB-től, mivel visszaélés, sikkasztás gyanúja merült fel az önkormányzat által a felújításra elnyert uniós források kapcsán.
Toroczkai László felrótta, hogy más politikusok, akik „ezért kapják a fizetésüket”, nem álltak ki, hiszen ez nem pártpolitikai ügy.
Tőkés László megszólalásában aláhúzta:
Gaudi-Nagy (jobbra) felszólította a csendőröket, hogy biztosítsak a premontrei templom előtt kialakult spontán tüntetést
Fotó: Balogh Levente
Kisebb közjáték: csendőrök érkeztek, és felszólították a jelen levő szimpatizánsokat, hogy ne akadályozzák a forgalmat az úttesten. Gaudi-Nagy szerint az uniós jog, ami elsődlegességet élvez, a tüntetőket védi, ezért felszólította a csendőröket, hogy biztosítsák a tüntetést.
Fotó: Balogh Levente
Varga Andrea és Gaudi-Nagy Tamás ellátogatott Gheorghe Moza bírósági végrehajtó irodájába, hogy rákérdezzenek: valóban leadta-e az ügyet. A Krónika megtudta: a végrehajtó cáfolta az értesülést, azt pedig, hogy miért nem szállt ki a rendházhoz a határidő lejártával, sajátos módon indokolta. Állítása szerint nem neki kell nyilvántartania a határidőket, hanem az apátnak kellett volna értesítenie az önkormányzatot, hogy kiürítette az ingatlant, majd az önkormányzatnak kellett volna értesítenie őt. Ennek nyomán továbbra is a levegőben lóg a rendház és a sekrestye sorsa.
Kulcsár-Terza József: elfogadhatatlan, hogy Románia a vállalásai ellenére az elkobzott ingatlanok töredékét adta vissza
Fotó: Balogh Levente
Nem sokkal 14 óra előtt megérkezett a premontrei templomhoz Kulcsár-Terza József, a legújabb erdélyi magyar politikai alakulat, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke, RMDSZ-es parlamenti képviselő. Elmondta: vállalja, hogy Bukarestben minden eszközzel támogatja az ügyet, és közvetít a hatóságok és a rend között. Leszögezte: a vallásszabadságot tiszteletben kell tartani, ezért elképzelhetetlen, hogy egy templomba betörjenek.
„Elfogadhatatlan, hogy Románia a vállalásai ellenére az elkobzott ingatlanok töredékét adta vissza” – szögezte le.
Mint arról beszámoltunk, a végrehajtó először április 14-én szállt ki a helyszínre, ahol jókora botrányt okozott, hogy csendőrök kíséretében behatolt a templomba, ahol éppen mise zajlott.
Végül a templomot elhagyva megvárták a mise végét, de ezt követően mintegy hétórás procedúra során felbecsülte és lefoglalta az ingatlant.
Az ügy szóba került Magyar Péter és Kelemen Hunor április 10-i budapesti találkozóján is, amelyet követően a megválasztott miniszterelnök közölte: határozottan kiállt a nagyváradi premontrei apát kitelepítése ellen, és kérte Kelemen közbenjárását az ügyben.
Fejes Rudolf Anzelm ugyanakkor már egy hónappal ezelőtt jelezte: jogtalannak tekinti az eljárást.
Egy állásfoglalásban leszögezte, hogy az egyházügyi államtitkárság igazolása szerint is a vallásgyakorlathoz szükséges terek ki vannak véve minden elidegenítés és végrehajtás alól.
„A város által kívánt tereket a Premontrei Prépostság tölti ki, aki nem volt fél az én kilakoltatási peremben. Ezek a terek nem az én privát vagyonom, hanem a prépostságé, ahová a végrehajtó holnap be kíván lépni. Ráadásul a prépostság székhelye is.
Én mint a prépostság törvényes képviselője tartózkodom ezekben a terekben, tehát a végrehajtónak semmilyen jogcíme nincs a kilakoltatási elsőfokú végzés értelmében ide bejönni. Amennyiben megteszi, közrendet, alkotmányt és vallásszabadságot is sért vele.
– szögezte le válaszában az apát.

Ritkán kerül a közélet középpontjába egy szerzetesrend jogi helyzete, most azonban a nagyváradi premontrei közösség ügye nemcsak egyházi, hanem nemzetközi jogi és kisebbségvédelmi kérdéseket is felvet. Varga Andrea jogász nyilatkozott a Krónikának.
Ugyanakkor a halasztásról szóló váratlan döntés vélhetően annak is betudható, hogy a román hatóságok megrettentek az apát védelmére a templom előtt összegyűlt mintegy kétszáz fős tömegtől.
Mint arról beszámoltunk,
A kilakoltatást a nagyváradi bíróság január végi ítélete mondja ki, amely ugyan alapfokú, tehát nem jogerős, azonban mivel az önkormányzat sürgősségi eljárást kért, ennek ellenére végrehajtandó.

Kedden reggel pontban kilenc órakor megérkezett a végrehajtó a nagyváradi premontrei templomhoz, ahol a Fejes Rudolf Anzelm apáttal szolidarizáló hívek fogadták. Ez sem akadályozta meg abban, hogy mise közben, csendőrök kíséretében behatoljon a templomba.
Egyébként az önkormányzat akkor nem engedélyezte a CitizenGo Magyarország által az épület elé szervezett tiltakozó megmozdulást – ürügyként azt hozták fel, hogy a bejelentésben szereplő cím – Úri/Roman Ciorogariu utca 16 szám – nem létezik.
Ugyanakkor a Google térképen az illető cím nagyon is létezik, és a premontrei rendház található ott.
Emellett összesen 3 121 lej kifizetését is követelte – ebből a felszólítás szerint 363 lejt a kényszer-kilakoltatáshoz kapcsolódó dokumentáció összeállítása, 96 lejt a postaköltség, 2662 lejt pedig a végrehajtói honorárium tesz ki.
Az apát akkor a Krónika kérdésére kijelentette: fellebbezést nyújt be az alapfokú ítélet ellen.
„Nyilvánvaló, hogy meg fogom fellebbezni. Az ítéletben olvasható kitételek ugyanis nem teljesen törvényesek. Egy telekkönyv alapján akarnak kilakoltatni, de se név, se cím nem szerepel benne. Nyilván megpróbálják majd végrehajtani az ítéletet, de mi megteszünk minden lépést, hogy az igazság szempontjából mégis megpróbáljuk megakadályozni” – közölte lapunkkal az apát.
Leszögezte: „én innen nem tudok elmenni hivatalomnál fogva”.
„Magánszemélyként akarnak kilakoltatni, de nekem van itt munkaszerződésem is, ami ide köt. A helyzet az, hogy az önkormányzat fordítva ül a lovon, mert a prépostságot kellett volna kilakoltatni, nem engem, és akkor a prépostsággal együtt nyilván mentem volna én is” – mutatott rá.
Amúgy múlt héten az apát azt is tudatta, hogy levelet kapott Szabó Ödön nagyváradi RMDSZ-es parlamenti képviselőtől, amelyben az arról tájékoztatta, hogy az ügyben megpróbált közbenjárni az önkormányzatnál, és szóbeli ígéretet kapott arra, hogy a templomot és a mellette levő területet a premontrei rendre íratják át, és lehetőséget biztosítanak egy új rendház félpitésére.
Az apát közösségi oldalán leszögezte: nem tud szóbeli ígéreteket elfogadni.
Mint arról beszámoltunk, az önkormányzat még májusban küldött kilakoltatási végzést Fejes Rudolf Anzelm premontrei apátnak, váradhegyfoki prépost-prelátusnak, amelyben felszólította, hogy öt munkanapon belül hagyja el a premontrei rendházat, mivel azt a város tulajdonának tekintik, és fel akarják azt újítani.
Fejes Rudolf Anzelm a Krónikával közölte, jogi lépéseket tervez az ügyben.
Májusi közleményében az apát úgy fogalmazott: a szerzetesi örökfogadalom által megszentelt életforma
A rendház nem bérelhető, nem birtokba vehető, nem felmondható – mert nem szolgálati lakás, hanem az Egyház domus Dei-ja: Isten háza és a megszentelt élet tere, amelyet egyházi kánoni klauzúra védelmez. Ezért minden olyan állami megnyilatkozás, amely az e helyen történő jelenlétemet jogcím nélkülinek minősíti, nemcsak szakmailag téves, hanem a vallásszabadság és az egyházjogi autonómia szempontjából is elfogadhatatlan.
A Krónika megkeresésére, hogy milyen jogcímen akarja kilakoltatni az önkormányzat, kinek a tulajdonában áll most a rendház, leszögezte: az ingatlan a premontrei rend tulajdonában van a legfelsőbb bíróságon született ítélet nyomán.
Mi próbáltuk ennek a pernek az iratait megnézni, de nekünk soha nem adták ki az anyagot, mivel azt mondták, hogy illetéktelenek vagyunk. Bolojan úr rájött arra, hogy csak az épület közepe van államosítva, és akkor, amikor államosították, ezt át is vitték egy más telekkönyvi betétbe. Tehát nem volt nehéz elfogadni, amit a prépostság mindig is mondott, hogy csak a közepe van államosítva, a többit csak úgy elfoglalták” – mutatott rá az apát. Hozzátette: a volt polgármester biztos akart lenni a dolgában, mert ilyen ingoványos jogi helyzetben levő ingatlan kapcsán nem lehet munkálatokat végezni és pályázni sem. Mivel kitöröltette az államosítást, a jogcím visszaszállt ránk. Közben, mikor már ez megtörtént, ők körülbelül hat telekkönyvre feldarabolták kataszterileg az épületet, úgyhogy a régin már csak a templom maradt. Ennek nyomán ilyen tiszta, úgynevezett tiszta telekkönyvekkel pályáztak. A saját nevükre telekkönyveztették azt, ami nem az övék” – hangsúlyozta az egyházi vezető.
Az igazgatóhelyettes szerint az apát „olyan helyiségeket foglal el, amelyek nincsenek a tulajdonában”.
„Létezik egy bírósági ítélet, amelyet nem kíván elismerni. Az ítélet arra az ingatlanra vonatkozik, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. Az általa használt öt helyiség ugyanis a gimnáziumhoz tartozik. A szóban forgó ingatlan az Eminescu-gimnáziummal azonos helyrajzi számmal rendelkezik. Hozzáépült a templomhoz” – mondta.
Kérdésünkre, hogy amennyiben az apátot kilakoltatják, mi a tervük a szóban forgó ingatlanrésszel, az igazgatóhelyettes kifejtette, a főgimnáziumnak adnák át a helyiségeket.
– mondta.
Azóta – az ügyet övező közfelháborodás nyomán – olyan nyilatkozat is elhangzott, hogy a helyiségeket a felújítás után ismét az apát rendelkezésére bocsátanák.
A premontrei apát egyébként hosszú évek óta pereskedik az államosított ingatlanai visszaszolgáltatása érdekében – többek között a ma a Mihai Eminescu Főgimnáziumnak otthont adó, a kilakoltatási felszólításban is szereplő és az igazgatóhelyettes által is említett rendház tőszomszédságában álló Premontrei Gimnázium épületéért is –, de máig csupán a korábbi tulajdona elenyésző részét szolgáltatta vissza a román állam.

Kiszorítási kísérletnek és a jogállamiság megsértésének tekinti Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, hogy a bihari megyeszékhely bírósága csütörtökön a rendházból való kilakoltatásáról döntött az önkormányzat által indított perben.
Medve sebesített meg két férfit hétfőn a Hargita megyei Kászonújfaluban. Mindkét áldozat több sérülést szenvedett, de nincsenek életveszélyben – számolt be az Agerpres hírügynökség.
Miért költözik egy külföldi diák több ezer kilométerre otthonától, hogy Kolozsváron tanuljon orvoslást? A kolozsvári orvosisokat, azaz a Iuliu Hațieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (UMF) diákjait kérdeztük tapasztalataikról.
A Hunyad megyei környezetvédelem friss adatai szerint a térségben több mint 1000 barnamedve él, miközben a Román Akadémia szerint a megyében az ideális állomány 250 példány lenne.
A Magyar Talajtani Társaság Év Talaja versenyének történetében először neveztek erdélyi talajszelvényt a megmérettetésre. A bálványosfürdői Apor-lányok feredőjénél feltárt különleges mintára június 16-án déli 12 óráig szavazhat a közönség.
A budapesti Csodák Palotájához hasonló, még annál is nagyobb szabású tudományos játszóházat alakítanak ki Sepsiszentgyörgyön.
„Egyre gyorsabban épülnek az A1-es autópálya Lugos–Déva szakaszán kivételezés alatt álló alagutak” – tudatta Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára egy Facebook-bejegyzésében.
Országszerte különösen meleg lesz a következő napokban, de záporokra, zivatarokra is gyakran lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat június 15. és 28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hanyagsággal vádolta meg Adrian Veștea kijelölt miniszterelnököt Dorin Toma tartalékos tábornok, a NATO Délkeleti Többnemzetiségű Hadosztály Parancsnokságának 2022 és 2025 közötti volt parancsnoka.
A Maros megyei Mezőszengye község lakosságának több mint fele, azaz 52,2 százalék igennel szavazott a település polgármesterének, Vasile Grecnek a leváltásáról szóló népszavazáson, míg 47,8 százalék nem értett egyet a polgármester távozásával.
Több mint 107 ezer lejjel károsítottak meg egy kolozsvári nőt azok a fiatal külföldi állampolgárok, akiket a rendőrség néhány órán belül azonosított és őrizetbe vett. A gyanúsítottak a jól ismert „hiteles csalás” módszeré
1 hozzászólás