
Toró Tibor és Kiss Tamás alapítók szerint pártalapításnak nem látják az értelmét, de nem zárják ki, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalomból
Fotó: Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom/Facebook
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás. Az RMDSZ-szel és a Fidesszel szemben kritikus mozgalom alapítóit az erdélyi magyar pártalapítási elképzelésekkel kapcsolatos találgatásokról faggattuk.
2026. szeptember 11., 20:232026. szeptember 11., 20:23
2026. szeptember 11., 21:532026. szeptember 11., 21:53
Időről időre felütik a fejüket az erdélyi magyar közéletben az új politikai szervezetek létrehozását célzó, vagy az ilyen törekvéseket támogató kísérletek. Esetükben közös, hogy ezek a pártalapítási elképzelések az RMDSZ-szel szemben kívánnak politikai alternatívát felmutatni, ez jellemezte a Tőkés László volt református püspök nevével fémjelzett mozgalmakat, majd az azokból kinőtt pártokat, a korábbi politikai alakulatok egyesüléséből létrejött Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ) vagy az újkori kísérleteket is. Az idei magyarországi választások óta ismét felerősödtek ezek a próbálkozások, sok konkrétum azonban nem történt, leszámítva, hogy az EMSZ szakított az RMDSZ-szel, Kátai István, az első Tisza-sziget alapítója pedig még azelőtt visszalépett egy új romániai magyar párt létrehozását célzó tervéről, hogy alapítókat talált volna hozzá.
Ennek oka elsősorban abban keresendő, hogy a mozgalom képviselői erőteljesen szembehelyezkednek az RMDSZ-szel, bírálva egyebek mellett a szövetség kisebbségpolitikáját, korábban pedig a Fidesszel ápolt kapcsolatát. Az EEM ugyanakkor hangsúlyosan felemelte a szavát az Orbán-kormány támogatáspolitikájával szemben is, hónapokkal ezelőtt előterjesztett javaslatcsomagjában kezdeményezve a támogatáspolitika átalakítását, az elszámoltatást, a viszamenőleges transzparenciát.

Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Éppen ezért a mozgalom alapítóinak pénteki, más témában (a PISA-felmérés erdélyi magyar vonatkozásairól) tartott sajtótájékoztatóján rákérdeztünk, vannak-e pártpolitikai ambícióik. Toró T. Tibor, az EMNT ügyvezető elnöke, az EMSZ stratégiai bizottságának elnöke ugyanis a Válasz Online portálnak adott interjúban úgy vélte: a szerinte inkább baloldali értékeket valló, szociálisan érzékeny Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom „még nem párt ugyan, de akár azzá is válhat”.
Szerinte a szóba jöhető három alternatíva közül
„Úgyhogy mivel pragmatikusan, praktikusan mindezek az alternatívák nem valósíthatók meg, okafogyott a kérdés. Mindegy, miről ábrándozunk mi, ennek jelenleg nincs semmilyen realitása” – fejtette ki a társadalomkutató. Toró Tibor politológus, a Sapientia–EMTE docense (a fent említett Toró T. Tibor fia) hozzátette, a következő időszakban olyan típusú advocacy (érdekérvényesítés, képviselet) típusú, aktivista tevékenységet terveznek, ami például az oktatásra vagy más szakpolitikákra összpontosít.
„Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom számára nagyon fontos a belső alávetett csoportok, például a magyarul beszélő romák, a magyar melegek érdekeinek a képviselete. Olyan advocacy tevékenységet kell elképzelni, ami a magyarokkal szemben az oktatási rendszeren belül vagy a román állam által elkövetett oktatási diszkriminiációt együtt kezeli azokkal a diszkriminációs esetekkel, amit mondjuk a székelyföldi önkormányzatok vagy kisebbségi magyar intézmények követnek el” – jelentette ki a Krónikának a kolozsvári Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) munkatársa.
Aki leszögezte azt is: nem tudják, és nem is akarják kizárni annak a lehetőségét, hogy valamikor politikai alternatíva nője ki magát a mozgalomból, de ennek szerinte most semmiféle intézményes politikai realitása nincs. „De előbb-utóbb valamiféle politikai alternatívának ki kell nőnie magát azzal a tákolmánnyal szemben, ami most van. Remélem, ebben valamilyen formában segíteni tudunk akár szakértőként, szociológusként, akár úgy, hogy tágítjuk az erdélyi magyar közösség fantáziáját. Nem gondoljuk ugyanis, hogy a jelenlegi állapotnak nem kellene alternatívája legyen, de a jelenlegi helyzetben mi nem tudunk az lenni” – hangsúlyozta kérdésünkre Kiss Tamás.

Felszámolná az „informális politikai alkuk” erdélyi magyar világát, felszabadítaná az erdélyi magyarok politikai képzelőerejét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom, amely alternatív érdekérvényesítési csatornákon keresztül szeretne cselekvően fellépni.
Már több mint két hete tombol egy rendkívül nehezen megközelíthető hegyvidéki területen, a Retyezát-hegység déli részén, a Kis-Retyezát területén, Hunyad megyében található Buta-völgyi szorosban kitört bozóttűz.
Nyilvánosan adott választ Böjte Csaba ferences szerzetes a Hunyad megyei Piskin tervezett ’48-as emlékhely kialakítására kapott magyar állami támogatással kapcsolatos kritikákra. A szerzetes büszke arra, amit a történelmi szentély megmentéséért tett.
Sajátos feladatot osztott ki a megye vidéki rendőrőrsein tevékenykedő állománynak Szatmár megye rendőr-főkapitánya: naponta le kell mérniük a felhasznált tűzifamennyiséget.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
2 hozzászólás