A katolikus kiadványokat a Verbum Keresztény Kulturális Egyesület működteti
Fotó: Verbum Kiadó/Facebook
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi főállású munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) felszólította az illetékes kiadói és katolikus egyházi vezetőket, hogy haladéktalanul állítsák vissza az elküldött újságírók munkaviszonyát, s a méltánytalan bánásmód miatt kövessék meg őket.
2026. június 13., 08:312026. június 13., 08:31
2026. június 13., 10:342026. június 13., 10:34
Teljesen váratlanul és vitatható módon menesztette újságíróit a római katolikus egyház kiadója, a Verbum. A kiadó vezetője Kovács Gergely gyulafehérvári érsekkel közösen jelentette be a Vasárnap katolikus hetilap, a Keresztény Szó folyóirat, valamint a RomKat.ro portál négy munkatársának, hogy az állásukat megszüntették. A nyomtatott és online kiadványok megjelentetését a Gyulafehérvári Főegyházmegye és a szatmári, váradi, temesvári püspökség védnöksége alatt 2004-ben alakult
Szász István Szilárd, a Vasárnap hetilap megbízott felelős szerkesztője a Maszol portálnak elmondta, Kovács Gergely gyulafehérvári érsek és Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület igazgatója csütörtökön közölte velük, hogy megszűnik az állásuk. Szerinte a találkozó elején semmi nem utalt arra, hogy az állásuk veszélyben lenne.
Négy főállású munkatársról van szó. Szász István Szilárdon kívül az egyik legtapasztaltabb romániai magyar egyházi újságíróként jegyzett
A menesztett felelős szerkesztő a Maszolnak elmondta, a hivatalos dokumentum a pozíciók megszüntetését pénzügyi nehézségekkel, belső átszervezéssel, hatékonyságnöveléssel és költségcsökkentéssel indokolta. Ezzel szemben ő úgy látja, hogy a vezetőség részéről inkább tartalmi és szemléletbeli kifogások jelentek meg.
A RomKat.ro portál, a Vasárnap hetilap és a Keresztény Szó folyóirat teljes szerkesztői csapatát menesztették
Fotó: Képernyőmentés
Elmondása szerint olyan információk jutottak el hozzá, amelyek alapján legalább egy új munkatárs alkalmazásáról már korábban dönthettek, miközben erről a szerkesztőség nem kapott tájékoztatást. Úgy véli, amennyiben valóban új embereket vesznek fel a szerkesztőségbe, az kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, mennyiben indokolták a döntést kizárólag gazdasági okok.
Szerinte a Verbum vezetésében hosszabb ideje problémát jelentett, hogy a kiadó élére rendre egyházi személyeket neveztek ki, nem pedig médiamenedzsmentben jártas szakembereket. Holott a szerkesztőség korábban is többször jelezte, hogy a szakmai szempontoknak nagyobb szerepet kellene kapniuk a működésben.
Bőjte Csongor, a Verbum Egyesület és a kiadó igazgatója a portál megkeresésére csak annyit válaszolt, hogy hamarosan közleményt bocsátanak ki az ügyben. A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Plébánia segédlelkészi teendőit is ellátó Bőjtét a Krónika is kereste a témában, ugyanezt a választ kaptuk. Így jelenleg az sem világos, mi lesz a katolikus kiadványok sorsa.
Az újságírószervezet igazgatótanácsa szolidaritását fejezi ki az érintett kollégákkal, egyúttal felkéri a lapokat kiadó Verbum Egyesületet, továbbá a kiadó tulajdonosát, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséget, az elbocsátásokról szóló döntéseket meghozó egyházi vezetőket, hogy álljanak a nyilvánosság elé világos, szakmai indokokkal az elbocsátásokat illetően.
„Hogyan várjuk el a magántulajdonban lévő kiadóktól, hogy tiszteljék a médiában dolgozók szakmai értékeit, becsületét, ha ezt egy magyar történelmi egyházhoz tartozó lapkiadó sem képes megtenni magasan képzett, többdiplomás, tapasztalt, elhivatott munkatársaival?” – teszi fel a kérdést a MÚRE. Az egyesület hozzáteszi: amennyiben az elbocsátásoknak nincs megfelelő szakmai megalapozottsága, felszólítja az illetékes kiadói és egyházi vezetőket, hogy haladéktalanul állítsák vissza az elküldött újságírók munkaviszonyát, s a méltánytalan bánásmód miatt kövessék meg őket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Zöldek Pártja (EGP) és a SENS felszólította a román kormányt, a nagyváradi városvezetést és az illetékes hatóságokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a Nagyvárad Pride-ot biztonságos körülmények között lehessen megrendezni.
„Mindannyiunknak újra fel kell tennünk ugyanazt a kérdést: miért megyek vasárnap a templomba?” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás