December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a csángóföldi Pusztinában
Fotó: Veres Nándor
December 29-én kezdődik a rendszeres magyar nyelvű misézés a moldvai Pusztinában, de a jászvásári püspök utasítására a magyar misét éppen a bákói magyar mise napján és időpontjában kell tartani. A misék elindítását péntek este beszélték meg a kezdeményezők a helyi pappal. A fejleményekről Nyisztor Tinka néprajzkutató, a csángóföldi magyar nyelvű misék bevezetéséért évtizedek óta küzdő pusztinai Szent István Egyesület elnöke tájékoztatta a Krónikát, és megszólaltattuk a csángó település plébánosát is.
2024. december 22., 08:572024. december 22., 08:57
Nyisztor Tinka örömmel jelentette, hogy magyar misét hoz a Jézuska a csángóföldi Pusztinában, de egyben aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy a pusztinai misét a bákóival egy időben kell tartani, és ez megosztja majd a magyar misék látogatóit. Felidézte: július 23-án audiencián fogadta a pusztinai magyar misék szorgalmazóit Iosif Păuleț jászvásári püspök, és teljes nyitottságot tanúsított a kérésük ügyében.
Egyetlen kikötése volt, hogy a magyar mise ne a vasárnapi nagymise időpontjában legyen. A püspök azt kérte, hogy vitassa meg a kérdést a helyi egyházi tanács, és miután ez a testület meghozza a szükséges döntéseket, írásban válaszol a pusztinai küldöttségnek.
Jóváhagyta Iosif Păuleț jászvásári római katolikus püspök, hogy heti rendszerességgel magyar misét tartsanak a Bákó megyei Pusztina római katolikus templomában – közölte a Krónikával Nyisztor Tinka néprajzkutató.
Az egyházi tanács augusztus 4-én ült össze, és többségi szavazással elfogadta a rendszeres magyar misék bevezetését.
A szombaton telefonon elért Nyisztor Tinka kérdésünkre elmondta: azóta sem kaptak válaszlevelet a jászvásári püspökségről. De amikor a plébánosuknál, Anton Diacunál érdeklődtek, kiderült, hogy ő már szeptemberben eligazítást kapott, és a püspök megszabta, hogy a pusztinai magyar misét minden hónap utolsó vasárnapján 13:30 órakor, éppen a bákói magyar misék időpontjában kell tartani.
Anton Diacu plébános a Krónikának elmondta: azért kérte, hogy halasszák az év végére a rendszeres magyar misék elkezdését, mert érezte a feszültséget a faluban a kérdés kapcsán. Most azonban a házszentelés jó alkalom arra, hogy minden családdal beszélgessen, mindenki véleményét meghallgathassa. Vannak ugyanis olyanok, akik hevesen ellenzik a magyar liturgia bevezetését.
A jászvásári püspöki tanács döntötte el, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban legyen magyar mise Bákóban és Pusztinán
Fotó: Veres Nándor
„Meg akarom nyugtatni a közösséget, hogy senkinek semmi baja senkivel, de mindenkinek jogában áll olyan nyelven hallgatni a liturgiát, amilyen nyelven akarja. Senki számára nem lesz kötelező a magyar misére jönni. Vasárnaponként a három román nyelvű mise mellett havonta egyszer egy negyedik mise is lesz, ez pedig magyarul” – nyilatkozta a csángóföldi plébános.
Anton Diacu azt is elmondta, hogy a püspökségi jóváhagyás szerint a pusztinai magyar misét a bákói magyar misével egy időben kell tartani.
Ez a testület határozta el, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban legyen, és ki-ki dönthesse el, hogy melyik misét választja: a bákóit, vagy a pusztinait. Kérdésünkre, hogy mi a logikája a döntésnek, a plébános kijelentette: nem kommentálhatja a felettesei határozatát. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a magyar misékre, elmondta: négy éven át Szatmárnémetiben szolgált káplánként, és magyarul is misézett. Hozzátette: nem tökéletes a magyartudása, de elboldogul a feladattal.
Anton Diacu elmondta: emellett különleges, ünnepi alkalmakon is tartanak magyar misét. Ezek közül az első január 7-én, a madéfalvi vérengzés évfordulóján lesz. A pusztinaiak ugyanis a Madéfalvi Veszedelem után telepedtek Moldvába.
– fogalmazott lapunknak a pusztinai plébános.
2006-tól már alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul Csángóföldön
Fotó: Veres Nándor
A római katolikus egyház moldvai vezetői évtizedeken át mereven elzárkóztak a magyar misék bevezetésétől. Ez idő alatt kihalt az a generáció, amelyik nem beszélt románul. Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken. A legtöbb ilyen misének éppen Nyisztor Tinka udvara volt a helyszíne. Ezeket a szertartásokat nem engedték be a Szent István királynak felszentelt egyetlen moldvai templomba. 2002 és 2004 között zajlott azonban a jászvásári zsinat, amelyiknek a zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misék kérését.
Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégeknek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte. 2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán, Nagyboldogasszony ünnepén tartandó búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven mondjon keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.
Pár hónappal Ferenc pápa látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak. Öt évvel ezelőtt, 2019. augusztus 6-án szentelték püspökké Iosif Păulețet, aki nyitottabbnak bizonyult a csángók kérése iránt. Petru Gherghel korábbi püspök – aki 1978 óta vezette az egyházmegyét – azt az álláspontot képviselte, hogy csak akkor engedélyezi a magyar misét, ha megbizonyosodik róla, hogy a hívek legkevesebb két százaléka nem érti a román nyelvet. Később arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy a csángó nyelv nem magyar nyelv.
A jászvásári püspök nem sokkal az előtt ígérte meg a pusztinaiaknak a heti rendszerességű magyar miséket, hogy a kacsikai búcsúra Kovács Gergely gyulafehérvári érseket, a budapesti Szent István-napi ünnepi misére pedig Aurel Perca bukaresti érseket hívták szónoknak.
A korábbi elutasító magatartáshoz képest már tapasztalni egyfajta nyitottságot a jászvásári római katolikus püspökség részéről a moldvai csángók magyar mise iránti igénye ügyében – jelentette ki a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!