A román parasztfelkelés vezéreinek emlékműve Erdély történelmi fővárosában
Fotó: Facebook/Gabriel Pleşa gyulafehérvári polgármester
Gyulafehérvár polgármestere szerint megdőlt az 1784-es román parasztfelkelés vezetőinek, Horea, Cloşca és Crişan emlékoszlopa. A mintegy négyezer nem ortodox vallású – főként magyar és szász – áldozatot követelő vérengzés 240 évvel ezelőtt tört ki, a lázadók (egyesek szerint rablóbandák) vezéreinek emlékművét pedig Fekete József tusnádi származású magyar szobrász készítette el, és 1937-ben avatták fel Erdély történelmi fővárosában.
2024. október 03., 12:292024. október 03., 12:29
2024. október 08., 09:382024. október 08., 09:38
Gabriel Pleşa, Fehér megye székhelyének elöljárója a közösségi oldalán számolt be arról, hogy megsüllyedt a talapzata, ezért „enyhén megdőlt” Horea, Cloşca és Crişan több mint húsz méter magas márvány obeliszkje, amely a gyulafehérvári vár hármas számú kapujának közelében található, és a város egyik – román – turisták által leglátogatottabb emlékműve. A helyhatóság már meg is rendelt egy műszaki szakértői véleményezést és egy geotechnikai tanulmányt a létesítmény helyreállítása érdekében.
Horea, Cloşca és Crişan az 1784. október 31-én kitört etnikai-vallási színezetű parasztfelkelés vezetői voltak.
A konfliktust az gerjesztette, hogy II. József osztrák főherceg, magyar király elrendelte az erdélyi határőrök létszámának növelését, a nyomorból kitörni akaró jobbágyok pedig csak akkor reménykedhettek sorsuk jobbra fordulásában, ha katonának álltak. A helyi közigazgatás vezetői úgy vélték, hogy a kormányszervek megkerülték őket – amúgy sem akartak munkások nélkül maradni –, ezért hátráltatták a sorozást, a gyülekezők meg ezt úgy értelmezték, hogy „a nemesség” megakadályozza őket abban, hogy a könnyebb életet választhassák.
A felkelést végül a császári katonák verték le, vezetőit, többek között az egyszerű bocskoros pásztor Horeát és Cloşcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crişan pedig a börtönben öngyilkos lett. A román közemlékezet hősként őrizte meg őket, hiszen ez a felkelés volt Erdélyben az első olyan nagyobb vallási-nemzetiségi alapon szerveződött megmozdulás, mely megmutatta az Erdélyben élő románok erejét.
A gyulafehérvári emlékművet 1937-ben állították az erdélyi románok kulturális-irodalmi szervezete, az ASTRA kezdeményezésére, alkotói pedig Octavian Mihălţan építész és Fekete József Tusnadi. Utóbbi a romániai szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége, 1903-ban született Vajdahunyadon, ahol tusnádi származású édesapja kohómunkás volt (innen a Tusnadi művésznév). Fekete saját bevallása szerint az első magyar hallgató volt a Belle Arte bukaresti művészeti egyetemen.
A román fővárosban 20 évet töltött, az 1941. januári véres vasgárdista pogrom miatt elhagyta a várost, és négy évig Budapesten élt, majd 1945-től Nagyváradon, az Iparművészeti Iskolában tanított. 1979-ben hunyt el a Körös-parti városban. Az art deco stílusban készült gyulafehérvári emlékmű a város egyik legtöbbet fényképezett objektuma a helyiek szerint.
Példaértékű Erdélyben a gyulafehérvári fejedelmi palota főépületének felújítása, az itteni vár teljes rehabilitációja – jelentette ki az MTI érdeklődésére Guttmann Szabolcs műépítész, műemlékvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar kultúra egysége nem földrajzi, hanem lelki valóság, túlmutat a térképen jelölt országhatárokon – hangoztatta Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár pénteken Nagyszebenben.
A kolozsvári városi tanács pénteki ülésén megszavazta a városközpontban álló Telefonpalota megvásárlását 3,23 millió euróért. Az önkormányzat az egykori telefonközpontként működő épületben múzeumot hozna létre.
Visky András új regénye, az Illegalisták nemcsak korábbi műve, a Kitelepítés világát bontja tovább, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első felében működő erdélyi betanista közösség történetét és a hatalom működésének mechanizmusait is.
Őrizetbe vettek a székelyhídi rendőrök egy 32 éves férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy részegen bántalmazta az édesanyját.
Újabb afrikai sertéspestisgócot találtak Arad megyében, a magyar határ mentén egy háztáji gazdaságban. Az elmúlt 30 napban ez a harmadik igazolt sertéspestis-fertőzés a megyében, és emiatt egy közelben működő hizlalda is karantén alá került.
A kormány csütörtöki ülésén határozattal jóváhagyta több település turisztikai erőforrásokkal rendelkező területté minősítését.
Folyósította a Hargita megyei szociális és kifizetési ügynökség az egyszeri segélyt a parajdi sóbánya egykori turisztikai részlegének dolgozó, mára állás nélkül maradt alkalmazottak számára.
Négy házkutatási parancsot hajtottak végre csütörtökön egy kereskedelmi társaság székhelyén és telephelyén, valamint képviselőjének lakóhelyén, a Bihar megyei Szalárdon.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
A Nagybozinta melletti zagytározó okozta lég- és környezetszennyezés továbbra is problémát jelent a közösség és a mezőgazdaság számára – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek a Máramaros megyei Miszmogyorós polgármestere.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!