
Nem a névvel, hanem a magyar „utca” szóval volt bajuk az elkövetőknek
Fotó: Facebook/Szatmár Megyei RMDSZ
Festékszóróval fújtak le magyar feliratokat ismeretlen tettesek Szatmárnémetiben. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete elítélte a vandalizmust, és az eset kivizsgálására szólította fel a hatóságokat. A közelmúltban elszaporodtak a magyarellenes megnyilvánulások Erdélyben és a Partiumban.
2026. február 13., 16:582026. február 13., 16:58
A partiumi megye RMDSZ-szervezete által a közösségi médiában közzétett fotók szerint az ismeretlen tettesek a szatmárnémeti Hám János utca kétnyelvű utcanévtáblájának (strada Hám János utca) „utca” utótagját fújták le fekete színű festékszóróval. Hasonlóan jártak el a szatmárnémeti Urunk Mennybemenetele római katolikus székesegyházon elhelyezett, a templom felújításáról tájékoztató magyar nyelvű táblával is. Utóbbi arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházás részben a magyar kormány támogatásával valósul meg. Az elkövetők az utcanévtábla román nyelvű „strada” előtagját, valamint a templomon lévő román nyelvű táblát nem érintették.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete közleményben ítélte el a történteket, elfogadhatatlannak nevezve az ismeretlen elkövetők tettét.
Hozzátették: felszólítják az illetékes hatóságokat az eset kivizsgálására, valamint arra, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést a hasonló cselekmények megelőzése érdekében. „Közösségünk továbbra is a párbeszéd, a tisztelet és a békés együttélés értékei mellett áll” – hangsúlyozták a megyei RMDSZ vezetői.
Emlékeztettek, hogy Hám János római katolikus püspök (1781–1857) szolgálata idején Szatmárnémeti fejlődésének egyik legjelentősebb időszakát élte, az egyházi vezető tevékenysége tartósan formálta a város arculatát, a történelmi városközpont képét, és nevéhez fűződik a klasszicista stílusú székesegyház építése is.
Az RMDSZ felhívta a figyelmet, hogy Romániában az érvényes törvények szerint azokon a településeken, amelyeken egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, az adott kisebbség nyelvén is kötelező kihelyezni a feliratokat a közterületeken. „Szatmárnémetiben ez az arány jóval a törvényben előírt minimum felett van, így a magyar nyelvű feliratok használata nemcsak természetes, hanem jogszabályi kötelezettség is” – írták.
A magyar feliratok megrongálását Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke, megyei tanácselnök, valamint Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere is elítélte közösségi oldalán. „A magyar nyelvű feliratok Szatmárnémetiben törvényesek és természetesek. Aki ezeket támadja, a közösségünket támadja” – írták. Felszólították az illetékes hatóságokat, hogy „tegyenek rendet”, és hangsúlyozták: kiállnak a közös értékek, a kisebbségi jogok és a tiszteleten alapuló együttélés mellett.
Több magyarellenes megnyilvánulásról voltunk kénytelenek beszámolni a közelmúltban: ugyancsak Szatmár megyében, az RMDSZ-szel egyébként kormánykoalícióban lévő Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) helyi vezetősége kifogásolta, hogy a Pataki Csaba megyei tanácselnök egy a saját Facebook-oldalára felöltött videóban magyarul számolt be az önkéntes tűzoltóalakulatok fejlesztéseiről, illetve buzdította a fiatalokat arra, hogy jelentkezzenek önkéntes tűzoltóknak. Az USR szerint a megyei önkormányzat „hivatalból” az állam nyelvén kellett volna tájékoztatást adnia. Nem érdekelte a magukat egyébként haladókként beállító románokat, hogy a megyei tanács Facebook-oldalán az említett videó román nyelven is megjelent, ráadásul korábban, mint a magyar nyelvű Pataki Csaba közösségi oldalán.

Nyilvánosan bírálta a magyar nyelv használata miatt Pataki Csabát, a Szatmár Megyei Tanács elnökét az USR megyei szervezete, de az RMDSZ-es politikus szerint a román párt melléfogott.
A múlt hétvégén Kolozsváron, a CFR–Universitea városi rangadó után az „U” labdarúgócsapatának – hírhedten magyarellenes – drukkereinek egy csoportja az autóbuszon magyar fiatalokba kötött bele, mert azok anyanyelvükön beszéltek egymás között. Az esetről videófelvétel is készült, ami alapján az RMDSZ a vétkesek felelősségre vonását követelte, a rendőrség pedig vizsgálatot indított az ügyben.

Magyarellenes megnyilvánulásra ragadtatta magát a Kolozsvári Universitatea labdarúgócsapatának néhány szurkolója a szombat esti CFR elleni meccs után a városi rivális néhány drukkerével szemben csak azért, mert azok magyarul beszéltek egymás között.
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
szóljon hozzá!