
A Román–Magyar Fórum bűncselekmény elkövetésével vádolja az RMDSZ tisztségviselőit a levélszavazás kapcsán, a magyar rendőrség szerint azonban nem történt bűncselekmény
Fotó: László Ildikó
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti legfőbb ügyészség azonban már nem árulta el lapunknak, hogy Romániában folyik-e bűnvádi eljárás a levélszavazás ügyében. Az RMDSZ szóvivője nem tud arról, hogy a szövetségnél bárkit megkerestek volna a témában.
2026. november 02., 18:442026. november 02., 18:44
Több mint fél év telt el azóta, hogy egy Kolozs megyében bejegyzett civil szervezet feljelentést tett az RMDSZ több tisztségviselője ellen a magyarországi választásokkal kapcsolatban. A Györke Zoltán egykori alprefektus vezette Román–Magyar Fórum a két ország legfőbb ügyészségéhez küldött beadványában azt állította, hogy az RMDSZ egyes tagjai bűncselekményt követtek el a levélszavazatok összegyűjtése során. A választás rendje elleni bűncselekmény gyanúja miatt Magyarország és Románia legfőbb ügyészéhez címzett feljelentés szerint a nyilvánosan elérhető információk és a csatolt bizonyítékok alapján, 2026. március 23. és 2026. április 12. között az RMDSZ több, közhatalmi tisztséget betöltő tagja (több parlamenti képviselő, megyei tanácselnök, alelnök, illetve polgármester) pártirodákba vagy önkormányzati helyiségekbe hívta a választópolgárokat, ahol útmutatást adott a levélszavazás módjára vonatkozóan.
Április 17-én – tehát a választások után néhány nappal – keltezett feljelentésében Györke Zoltán sajtóanyagok és nyilvános felhívások csatolásával igyekezett alátámasztani állításait, ugyanakkor a feljelentett RMDSZ-es tisztségviselőket nem nevezte meg név szerint.
Györke Zoltán korábban Kolozs megye alprefektusa volt, és tisztségéből történő felfüggesztése után kétszer is visszaperelte magát az alprefektusi székbe. A közigazgatási szakember az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget egyik alapítója, többször is állást foglalt a Fidesz, valamint az ellenzékbe került magyarországi kormánypárt és az RMDSZ kapcsolata ellen. Tavaly meghívott előadó volt a Tisza nagyadorjáni táborában, ahol Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, Magyarország későbbi miniszterelnöke is felszólalt.
A kezdeményezés Romániában és Magyarországon egyaránt nagy visszhangot váltott ki, mindenekelőtt az anyaországi kormányváltás apropóján. Ugyanakkor annak okán is, hogy az RMDSZ-t több helyről vádolták azzal, miszerint a Fidesznek, valamint az Orbán Viktor vezette alakulat hatalmon maradása számára nyújt hathatós támogatást azáltal, hogy részt vesz a levélszavazatok eljuttatásában és összegyűjtésében.

A Román–Magyar Fórum ma feljelentést nyújtott be az RMDSZ egyes, közméltóságot betöltő tagjai által feltételezhetően elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban, a magyar országgyűlési választások folyamatával összefüggésben – tájékoztatott a szervezet.
A választást megelőzően a szövetség Eurotrans Alapítványa, valamint az RMDSZ számos tisztségviselője segített a magyar állampolgársággal rendelkező romániai magyaroknak a levélcsomag tartalmazta dokumentumok kitöltésében, a levélszavazatok összegyűjtésében, a magyar külképviseletre történő eljuttatásában. (Korábban egyébként az Erdélyi Magyar Néppárt és Magyar Polgári Párt irodáiban is le lehetett adni a levélszavazatokat). Az idei megmérettetésen mintegy félmillió külhoni magyar állampolgár regisztrált a levélben szavazók névjegyzékébe, közülük közel 300 ezren romániai lakcímre igényelték a levélcsomag kézbesítését.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) akkori elnöke idén márciusban, Kolozsvárt tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: nem törvénytelen, ha valaki közvetítő útján juttatja el a levélszavazatot Magyarország valamely külképviseletére. Ennek kapcsán az NVI vezetője közölte:
A Tisza Párt választási győzelmét követően Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta az RMDSZ-t, „visszaéléssorozatot” emlegetve a levélszavazás kapcsán. A kormányfő április 21-én fogadta Budapesten Kelemen Hunor szövetségi elnököt, akivel közölte: a Tisza-kormány ki fogja vizsgáltatni a levélszavazás kapcsán tapasztalt szabálytalanságokat. „A jövőre nézve felül kell vizsgálni a szavazás szabályait, megelőzendő az esetleges választási csalásokat” – közölte a megbeszélést követően a miniszterelnök, aki szerint garanciát kapott arra az RMDSZ elnökétől, hogy „a szövetség a jövőben tartózkodni fog a magyar pártpolitikai küzdelembe való beavatkozástól”.
Az RMDSZ aktív szerepet vállalt a levélszavazatok összegyűjtésének folyamatában, ami a szövetség képviselői szerint adminisztratív jellegű volt csupán
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor egyébként ezzel kapcsolatban annak idején a Krónikának úgy nyilatkozott: az RMDSZ technikai segítséget nyújtott a levélszavazás esetében, hogy a levélszavazatok biztonságos úton eljussanak a választási hatósághoz. Hozzátette, nem kapott olyan észrevételt, miszerint olyasmi történt, ami a választások menetét befolyásolta volna. A Tisza-kormány döntése értelmében ugyanakkor nem vehet már részt az egyszerűsített honosítással kapcsolatos tevékenységben az Eurotrans Alapítvány, és mint megírtuk, a döntés mögött az RMDSZ-nek a levélszavazás folyamatában betöltött szerepe áll.
A Krónika közérdekű adatigénylés útján fordult a magyar és a román nyomozó hatóságokhoz a levélszavazás kapcsán tett feljelentés ügyében. A Román–Magyar Fórumot még áprilisban Magyarország Legfőbb Ügyészsége arról tájékoztatta, hogy a szervezet beadványát „további intézkedés céljából” a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak küldte meg.
A magyar nyomozó hatóságok tehát mintegy két hét leforgása alatt megállapították, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény. Eközben a román vádhatóság bizalmasan kezeli, indított-e kivizsgálást az RMDSZ-nek a levélszavazás folyamatában való részvétele kapcsán, képezi-e nyomozás tárgyát az ügy.
Az országgyűlési választáson részt vett külhoni magyarok személyesen is bevihették levélszavazatukat valamelyik magyar külképviseletre, vagy rábízhatták más személyre, szervezetre
Fotó: Rostás Szabolcs
A Krónika kérdéseire küldött válaszában a bukaresti legfőbb ügyészség sajtóirodája közölte: sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudja, létezik-e bűnvádi dosszié az általunk hivatkozott feljelentés ügyében. Felhívták a figyelmünket, hogy a 285. cikkelyének 2. bekezdésében rögzítettek alapján a román bűnvádi perrendtartás korlátozza az adatszolgáltatást bizonyos bűnvádi eljárások elindítása és lefolytatása kapcsán, továbbá a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, 2022/304-es számú törvény kimondja: az ügyészségeknek tiszteletben kell tartaniuk a bűnvádi nyomozás nem nyilvános jellegét.
„Következésképpen egy bizonyos személyekre vagy tényállásra vonatkozó büntetőügy létezését a Sajtóosztály nem tudja megerősíteni vagy cáfolni a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést szabályozó 2001/544-es számú törvény alapján” – szerepel a bukaresti főügyészség által a Krónikának eljuttatott válaszban. Amely egyúttal felhívja a figyelmünket, hogy a legfőbb ügyészség honlapján rendszeresen közzétett sajtóközlemények ismertetik a nyomozó hatóság és a területi ügyészségek munkatársai által folytatott eljárásokat. A levélszavazás ügyében egyébként az elmúlt hónapokban nem nyújtottak tájékoztatást a főügyészség kommünikéi.
A román legfelsőbb ügyészség nem árulta el a Krónikának, nyomoznak-e a levélszavazás kapcsán
Fotó: Krónika
A Krónika megkeresésére Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője elmondta, személy szerint őt nem keresték a romániai nyomozó hatóságok a levélszavazással összefüggésben. Kérdésünkre közölte: nincs tudomása arról, hogy a szövetség más tisztségviselője ellen eljárás indult volna az ügyben Györke Zoltán egyesületének feljelentése nyomán.
„Továbbra is fenntartom a korábban tett nyilatkozatomat, miszerint a választási folyamatban, a levélszavazatok összegyűjtése során az RMDSZ adminisztratív tevékenységet folytatott, és természetesen szó sincs bűncselekményről. Mi nem befolyásoltuk a romániai magyar választópolgárokat, ők maguktól szavaztak úgy a magyarországi választáson, ahogy” – jelentette ki lapunknak az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője.

Nem vehet már részt az egyszerűsített honosításban az Eurotrans Alapítvány a Krónika értesülései szerint. Az RMDSZ szervezete a jövő évi működési költségek támogatásához szükséges kérelmet benyújtotta a magyar kormánynak, választ egyelőre nem kapott.
Báró Nopcsa Ferenc a magyar paleontológia úttörője, a hátszegi törpedinoszauruszok felfedezője és leírója, kalandos élete során hírszerzéssel is foglalkozott, és Albánia önjelölt királya is volt.
Hiába reménykedtünk: jövőre sem indul újra a vonatközlekedés Kolozsvár és Nagyvárad között, még a jól álló Élesd–Várad szakaszon sem.
Több mint 1,1 millió lejt utal ki a kormány a december elsejei román nemzeti ünnep gyulafehérvári megünneplésére.
Nagy visszhangot váltott ki a magyarországi közéletben az ellenzéki pártok által „politikai foglyoknak”, a Tisza-kormány „üldözöttjeinek” tekintett volt kormányzati tisztségviselőkért Budapesten tartott újabb ima.
Nyolc év szünet után decemberben újraindítja romániai belföldi járatait a Wizz Air: a magyar fapados légitársaság heti tizenkét járattal köti össze Kolozsvárt Bukaresttel.
Bár Ilie Bolopjan akkori miniszterelnök májusban még meglehetősen derűlátóan úgy nyilatkozott, hogy az idei év végére az épülő radnóti hőerőmű már áramot fog táplálni a romániai energetikai rendszerbe, a jelek szerint ez mégsem történik meg.
Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Szinte egyszerre kapta meg Hargita megye a Green Destinations Silver Award minősítést és az Európa Gasztronómiai Régiója 2027 címet. Dr. Horváth Alpár egyetemi oktatót kérdeztük.
Megvan a kivitelezője a kolozsvári Keleti park első, tízhektáros szakaszának, így többévnyi tervezés és kisajátítás után végre megkezdődhet a kincses város történetének egyik legnagyobb zöldövezeti beruházása.
2027-et a hegyaljai bor évének nyilvánították, és költségvetési forrásokat fognak elkülöníteni az őshonos termékek helyi és a nemzetközi piacon való népszerűsítésére.
1 hozzászólás