
Grezsa Csaba és Kollai István Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István magyarságpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden Kolozsváron.
2026. augusztus 18., 19:262026. augusztus 18., 19:26
2026. augusztus 19., 08:072026. augusztus 19., 08:07
A helyettes államtitkár a 17. Kolozsvári Magyar Napok keretében vett részt panelbeszélgetésen Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán, a főtér23 rendezvényhelyszínen, ahol Grezsa Csaba főkonzul kérdéseire válaszolt.
Az MTI szerint elmondta: ez a párbeszéd folyamatban van, a Kolozsvári Magyar Napokon is számos erdélyi magyar szervezet képviselőivel találkozik.
„A magyarságpolitikának mindenképpen fontos része az, hogy nem csak szakpolitikákat űz, pénzeket oszt el és Excel-táblákban ezeket számolja, hanem valahogy az egymás iránti érdeklődést is táplálja” – jelentette ki.
Úgy vélte, „kicsit elveszett” az egymás iránti érdeklődés, és ez mindkét irányba igaz. Bár az utóbbi években a határon túli magyarság témája szimbolikusan erősen jelen volt a közéletben, szerinte valójában egy magyarországi magyarnak nincs tudása arról, hogy a határon túli magyarok milyen problémákkal küzdenek a többségi nemzet kapcsán.
„Felelősségünknek tartjuk, hogy erről strukturáltan, minél jobban tájékoztassuk a magyarországi társadalmat is” – jelentette ki.
Mert a magyar társadalom az utóbbi években azt tapasztalta meg, hogy kezd lemaradni amiatt, hogy a többi uniós ország részéről elveszett a bizalom Magyarország iránt. Úgy érezték, az ország az unió perifériájára került.
Kollai István: van egyfajta eltávolodás az erdélyi és a magyarországi magyarság között
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Kollai István szerint a magyarországi társadalom nagyon sokat vesztett az elmúlt évek ideológiai szembenállásával, a balliberális, illetve jobboldali-konzervatív „váltógazdasággal”. Hangsúlyozta: a Tisza-kormány az Európai Unió fősodrában képzeli el Magyarországot, de ez nem jelenti azt, hogy olyan kompromisszumokat kötne, amelyek nem jók az országnak, vagy a magyar társadalom érdekeinek. Fontosnak tartja továbbá a közép-európai országokkal való együttműködést is.
Ez a helyi igényeket felmérve, a helyi szervezetekkel partnerségben történne. A magyar kormány a hiányterületekre fókuszálna, és azokra a problémákra keresne megoldást, amire a helyi magyar közösségek a többségi nemzettel nem tudtak. Ilyen területnek nevezte a szórványkollégiumokat, melyek szerinte nehezebben férnek bele a hivatalos romániai oktatási struktúrába, ezért Magyarországnak tevékenyen részt kell venni a fenntartásukban.
Kollai István hangsúlyozta: a párbeszéd „nem valami üres szólam”, tematikus kerekasztalokkal, felmérésekkel szeretnék feltérképezni az aktuális igényeket a határon túli magyar közösségekben, ezek alapján fejleszteni a szakpolitikákat.
Fotó: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
A másik prioritás szerinte, hogy az emberek „korrekt módon vehessenek részt a közéletben”, meglátása szerint ugyanis az elmúlt években kialakult az a hit, hogy ez csak „rossz kompromisszumok” megkötésével lehetséges.
– mondta. Kollai István szerint a határon túli magyar közösségekben megerősödött egyfajta passzivitás, és ha ez megváltozik, akkor a helyi közösségek is vitalizálódnak. Ezt szerinte Magyarország azzal segítheti elő, ha minél átláthatóbban működteti a szakpolitikákat, intézményeket, hogy ezek befogadók legyenek és biztosított legyen a véleménypluralizmus. Hogy általuk ne igazodási kényszerek kapcsoljanak be az emberekben, hanem önmegvalósítási reflexek, ambíciók – mutatott rá.
Emile Durkheim francia szociológus szolidaritás-modelljét idézte, mely szerint egyik egy törzsi, etnikai, vallási, kulturális, más néven mechanikus szolidaritás, míg a másik a közös célból való szolidaritás, az organikus szolidaritás. A nemzeti szolidaritásban mindkettő jelen van, van egy közös cél, lehetőség Pozsonytól Csíkszeredáig, hogy a Kárpát-térségben egy jól működő társadalmi szövetet alkossanak, de ez nem kell homogén legyen, lehet heterogén – mondta.
Amint arról beszámoltunk, számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát.

Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
1 hozzászólás