Valahogy kezelni kell a medveproblémát. A sürgős beavatkozások száma csökkenthető a tudatos megelőzéssel
Fotó: Pinti Attila
Miközben nálunk sürgősségi kormányrendelettel teszik lehetővé, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék, ne gondoljuk, hogy csak Romániában, Erdélyben jelent aggasztó problémát a nagyvad és az ember közötti konfliktushelyzet: Japánban például vadászok hiányában már a hadsereg bevetését fontolgatják. Külföldi kitekintőnkből kiderül, egyre több ország küzd hasonló gondokkal, miközben a globálissá vált probléma kezelésében kulcsszerepet játszhat Székelyföld.
2025. november 09., 19:022025. november 09., 19:02
Amint arról beszámoltunk, sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a bukaresti kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes ismertetése szerint a rendelet rögzíti, hogy
Az RMDSZ volt környezetvédelmi minisztere emlékeztetett: a szövetség dolgozta ki és fogadtatta el négy éve a medvék elleni azonnali beavatkozást, amely lehetővé tette, hogy medveveszély esetén azonnal megalakuljanak a beavatkozó csapatok, és az önkormányzatok forrást kapjanak a beavatkozás finanszírozására. Azóta több ezer beavatkozás történt az emberi életek és a lakosok tulajdonának védelmében.
„A tapasztalatok alapján most még hatékonyabbá tesszük a rendszert. Csökkentjük a bürokráciát, és világosan rögzítettük: ha egy településen medve jár, belterületen a helyi beavatkozási csapat azonnal dönthet a kilövésről – nem kell a fokozatosság elvét alkalmazni, vagyis előbb elűzni vagy áthelyezni a medvét” – fogalmazott Tánczos Barna.
Sürgősségi rendeletet fogadott el csütörtökön a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a településekre bejáró medvéket azonnal kilőhessék – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ sajtóosztálya.
Az intézkedés természetesen nincs ínyére az állatvédő szervezeteknek – de itt olyan vitáról van szó, amely „túlnő” Románián. Ezért érdemes kitekinteni, máshol milyen súlyosak a gondok, és hogyan próbálják orvosolni őket. Hiszen Európa-szerte és a világ számos pontján egyre súlyosabb kihívást jelent a medvék túlszaporodása és az emberekkel való konfliktusok gyarapodása. A helyzet Romániához hasonlóan több országban is közbiztonsági kérdéssé vált, miközben a természetvédelmi és vadászati szempontok között egyre nehezebb megtalálni az egyensúlyt.
A japán hatóságok például az utóbbi évtized legsúlyosabb évéről számoltak be október végén: 2025-ben addig kilenc halálos támadás történt – ami a legmagasabb áldozatszám egy év alatt –, és több mint száz ember sérült meg medvék miatt. Szakértők szerint a jelenség hátterében a klímaváltozás, az elnéptelenedő vidékek, valamint az élelemhiány áll, ami a vadakat egyre közelebb hozza a településekhez.
Becslések szerint Japánban 44 000 ázsiai fekete medve él, amelyek számos területen, de különösen északon találhatók, valamint 12 000 nagyobb usszuri barna medve él Hokkaido szigetén. Számuk növekszik, ami a konfliktusos esetek gyarapodását is előidézi.
Akita prefektúrában több helyi önkormányzat a támadások számának növekedésével szembesül, miközben
A japán környezetvédelmi miniszter is „komoly problémának” nevezte a támadások számának növekedését, és leszögezte: a kormány elkötelezett amellett, hogy több vadászt képezzen ki és „kezelje a medvepopulációt”. Közben országos szinten új figyelemfelhívó kampányokat és riasztási rendszereket vezettek be.
A legtöbb ország két megoldási irányt követ: az egyik a kvótás medvekilövés, a másik a megelőzés útja
Fotó: Pinti Attila
A (részben a mesterséges intelligencia segítségével készült) nemzetközi kitekintőnkben Közép-Európába „visszatérve” azt látjuk, hogy különösen Szlovákiában és Szlovéniában szintén heves viták tárgya a medvék túlszaporodása. A szlovák környezetvédelmi minisztérium adatai szerint az országban több mint ezer barna medve él, és 2024-ben mintegy 1900 ember–medve találkozást regisztráltak.
Az intézkedést a helyi lakosság üdvözölte, ám az uniós környezetvédelmi szervezetek bírálják, szerintük ugyanis az állomány nem veszélyes mértékű, inkább a hulladékgazdálkodás és a tájhasználat problémái fokozzák az érintkezést.
Szlovéniában hasonlóan erősödnek a feszültségek: a dinári hegyvidék mintegy ezer fős medvepopulációja egyre gyakrabban tűnik fel a falvak határában. A kormány idén több mint kétszáz egyed kilövését engedélyezte, miközben kártérítési programokat és megelőző intézkedéseket – például elektromos kerítéseket és szeméttárolási szabályokat – vezettek be.
Észak-Európában más a helyzet: Svédországban és Finnországban a hatóságok szabályozott, kvótás vadászatokkal próbálják kordában tartani a populációt. Svédországban az idei engedélyezett 465 kilövés a modern idők legmagasabb száma, míg Finnországban a keleti régiókban több engedélyt felfüggesztettek, mert a vadászati kvóták összeütközésbe kerültek az uniós természetvédelmi előírásokkal.
Ugyanakkor Olaszországban a Trentino-Alto Adige térség maradt a konfliktusok központja. A korábbi, emberéletet követelő esetek után a hatóságok továbbra is engedélyeznek célzott befogásokat és áttelepítéseket, de a vadászati korlátozások és a civil tiltakozások miatt a kérdés politikailag megosztó. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a helyi, mesterségesen visszatelepített állomány zártsága miatt a genetikai sokféleség megőrzése is kockázatot jelent.
Mindazonáltal nemzetközileg elfogadott tény, hogy a lakott területekre merészkedő, emberhez szokott medvék kezelése nem pusztán vadászati kérdés. Szakemberek szerint a megelőzés – a hulladékgazdálkodás, az élőhelyek védelme és a lakossági tájékoztatás – legalább annyira fontos, mint a közvetlen beavatkozás.
Spanyolországban a pireneusi és kantábriai medvepopulációk példája azt mutatja, hogy a fokozatos, államilag támogatott együttélési modellek – mint a villanypásztorok, pásztorkutyák és kártérítési rendszerek – képesek csökkenteni a konfliktusokat anélkül, hogy a fajmegőrzés veszélybe kerülne.
Észak-Amerikában a helyzet elsősorban a természetjárás és a turizmus miatt problémás. Az Egyesült Államokban és Kanadában 2025-ben több halálos vagy súlyos támadás történt, elsősorban Alaszkában és a Yellowstone térségében. A hatóságok az agresszív vagy emberi élelemhez szokott egyedek eltávolításával, túraútvonalak ideiglenes lezárásával, valamint széles körű oktatási kampányokkal próbálnak reagálni.
Tusnádfürdőn jelentősen csökkent a medveriasztások száma
Fotó: Pinti Attila
Tehát a legtöbb ország két megoldási irányt követ: az egyik a kvótás kilövés és az aktív vadállomány-szabályozás, a másik a megelőzés és a társadalmi alkalmazkodás útja. Szakértők egyetértenek abban, hogy
Külföldi kitekintőnkből az is kiolvasható, hogy a „medveprobléma” ma már nem csupán regionális kérdés: a konfliktusok világszerte gyakoribbak. Ugyanakkor Románia, Erdély, Székelyföld központi helyet foglalhat el nemcsak a problémák száma, hanem a megoldási lehetőségek feltárása tekintetében is.
Alátámasztja mindezt a nemrég Tusnádfürdőn szervezett, TusnadEcoBear című konferencia is, ahová a világ minden részéről érkeztek kutatók, újságírók és természetvédők. A magát nemzetközi jelentőségű párbeszéddé kinövő rendezvény központi témája az ember és a barna medve együttélése volt.
Imecs István főszervező értékelte a Krónikának a konferenciát, melynek fő célja az ember és a nagyvad közötti kapcsolat tudományos, szakmai és társadalmi megközelítése volt abban a Hargita megyei kisvárosban, ahol az önkormányzat, szervezetek és a helyi közösség munkájának eredményeként egyfajta sikertörténet lett a medveproblémák megoldása. A külföldi résztvevőket leginkább az lepte meg, hogy egy olyan kis közösség, mint az 1300 lelkes Tusnádfürdő, kézzelfogható eredményeket ért el a medveproblémák kezelésében.
„A konferencia első kiadásain még mi kértünk segítséget a külföldi szakemberektől – tanácsokat, technikai útmutatást, hogy miként lehet hatékonyabban kezelni a beavatkozásokat.
– mondta Imecs István főszervező. A székelyföldi medvehelyzet kapcsán rámutatott: az elmúlt öt évben több mint ötszáz beavatkozáson vett részt a helyi intervenciós csapat, és míg 2021-ben még 237 RoAlert-figyelmeztetés érkezett medveészlelés miatt, idén addig mindössze hétszer kellett riasztani a lakosságot. A sikeres problémakezelés részleteiről korábbi cikkünkben olvashatnak.
A világ minden tájáról érkeztek szakemberek a Tusnad Eco Bear konferenciára, ahol az ember és a barna medve együttéléséről folyt a párbeszéd. Bár a román hatóságok távol maradtak, Tusnádfürdő sikertörténete nemzetközi figyelmet keltett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnaptól kedd délelőttig esőre, a szél élénkülésére, 1500 méter fölött pedig havas esőre és havazásra kell számítani Romániában.
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!