Székelyföldi hőzöngés. Az AUR politikusát zavarja, hogy a román fölött szerepel a magyar felirat, eközben tévesen állítja, hogy a székelyföldi ökocentrumot a román állam finanszírozta
Fotó: Samuel Zărnescu/Facebook
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál működő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”. A magyarokra utalva „megszállás” veszélyére figyelmeztető AUR-os Samuel Zărnescu azonban alaposan mellé lőtt: az intézmény létrejöttéhez egyetlen lejjel sem járult hozzá a román állam.
2026. szeptember 09., 20:022026. szeptember 09., 20:02
Székelyföldre látogatott nemrég az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nagyváradi illetőségű politikusa. Mindez természetesen önmagában nem bírna hírértékkel, ha a szélsőjobb alakulat Bihar megyei szervezetének főtitkári tisztségét betöltő Samuel Zărnescu nem szentelt volna fényképekkel, videóval illusztrált bejegyzéseket a tömbmagyar vidéken szerzett élményeiről – és megdöbbenéséről. A Mihail Neamțu AUR-os parlamenti képviselő tanácsosaként is tevékenykedő aktivista felháborodva szembesült azzal a Szent Anna-tó látogatóközpontjánál, hogy az épületen a román fölött kapott helyet a magyar felirat.
Ezen sorrendben, fentről le olvasható a létesítmény elnevezése magyar és román nyelven: Ökocentrum, Centru Ecoturistic, Szent Anna-tó, Mohos tőzegláp, Lacul Sfânta Ana, Tinovul Mohoș. A táblát végigpásztázva az AUR politikusa rögtön szóvá teszi, hogy a magyar szöveg található fent, „mintha csak Magyarországon lennénk”.
„Értjük, hogy Hargita megye lakosságának 89 százaléka magyar etnikumú, de ezeket a központokat mégis csak a román állam költségvetéséből újították fel, nem pedig Magyarország büdzséjéből. Éppen ezért drága románok, ébredjünk fel kicsit, mert ezek jönnek, és leigáznak (ne cotropesc – szerk. megj.) bennünket!” – jelenti ki a felvételen Zărnescu, aki az „ezek” alatt a megszállónak, hódítónak beállított magyarokat érti.
Újabb figyelmeztetésnek szánva hozzáteszi: aki Romániában él, annak „tisztelnie kell” a román nyelvet. Az AUR politikusa ezek után mintegy mentegetőzésképpen kihangsúlyozza, hogy a „normalitás megkövetelése” (vagyis hogy a román felirat legyen fönt az intézmények feliratain) nem gyűlöletre való uszítás. „Tiszteletet kérünk a román nyelv, a román nép számára, hogy mindannyian békében és nyugalomban éljünk” – zárja székelyföldi videós bejelentkezését az AUR nagyváradi képviselője.
A varázslatos szépségű szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp egyedi természeti kincs, ezért a rezervátum működtetői továbbra is megőriznék érintetlenségét, tisztaságát, és nem engednék be a tömegturizmust.
Akárcsak az anyanyelvhasználatot általában, Romániában a többnyelvű feliratozást is a 2001/215-ös számú, 2019-ben kormányhatározattal kiegészített közigazgatási törvény szabályozza. A jogszabály kimondja többek között, hogy azokon a településeken, amelyeken egy nemzeti kisebbség aránya a legutóbbi népszámlálás adatai szerint meghaladja a lakosság 20 százalékát, a hatóságok kötelesek kétnyelvű feliratokat elhelyezni. A szabályozás rendelkezik arról is, hogy közintézményeken, helységnévtáblákon felül kell szerepeljen a román nyelvű, alul a kisebbségi nyelvű felirat, azonos betűmérettel és betűtípussal.
A látogató- és tudásközpont a csíklázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincsnek számító Szent Anna-tavat és a Mohos tőzeglápot, különleges természeti értékeiket, valamint hozzájáruljon a tudományos ismeretterjesztéshez, a környezettudatos szemléletformáláshoz és a fenntartható turizmus erősítéséhez. (A két természetvédelmi területet az egyesület üzemelteti).
A Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum a magyar állam támogatásával jött létre azzal a céllal, hogy modern, élményalapú formában mutassa be az egyedülálló természeti kincseket
Fotó: Pro Szent Anna Egyesület
A régi Szent Anna-tói menedékház helyén felépített látogató- és tudásközpont interaktív kiállítási térrel, vetítőteremmel, információs ponttal és oktatási funkciókkal várja a látogatókat. Az idén márciusban felavatott beruházás részeként
A Szent Anna-tó a Székelyföld egyik természeti kincse
Fotó: Pinti Attila
És egyáltalán nem mellékes adalék az sem, hogy a román nyelvű felirat „felsőbbrendűségét” kihangsúlyozó AUR-os politikus állításával ellentétben a Szent Anna-tó – Mohos-tőzegláp Ökocentrum nem román állami költségvetésből valósult meg. A teljes létesítmény létrehozását a magyar állam támogatta anyagilag, erre a célra az előző budapesti kormány 500 millió forintot bocsátott a közbirtokosság és a Pro Szent Anna Egyesület rendelkezésére a Magyar Turisztikai Ügynökségen keresztül.
Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!