Veszély. A Petrillához tartozó Csimpa lakosai a farkasok okozta problémákra panaszkodnak
Fotó: Nagyváradi Állatkert
Farkasok terrorizálják egy ideje a Hunyad megyei Petrilla városához tartozó beosztott falu, Csimpa lakóit.
2026. szeptember 03., 12:522026. szeptember 03., 12:52
A farkasok már nem félnek az embertől, és akadálytalanul járják a falu utcáit; néhányukat a település biztonsági kamerái is rögzítették.
A vadállatoktól való félelmükben az emberek kénytelenek botot a kezükben tartva őrizni a juhaikat, hogy megvédjék háziállataikat.
A lakosok a hatóságok sürgős beavatkozását kérik, azonban arra panaszkodnak, hogy a farkasok eltávolítására vonatkozó eljárások bonyolultabbak, mint a medvék esetében, ahol a beavatkozás gyorsabban megtörténhet, noha mindkét faj törvény által védett.
A szigorúan védett állatfajok által okozott károk száma továbbra is növekszik Brassó megyében. A medvék, farkasok, de a hiúzok és vadmacskák száma is növekedett a környéken.
„Vigyék el őket innen, mert így már nem mehet tovább! A gyerekek hamarosan iskolába mennek, korán sötétedik, és félünk kimenni az udvarra, mert egyszerűen csak feljönnek az utcára” – panaszkodott egy helyi nő.
Petrilla polgármestere, Vasile Jurcă azonban lehűtötte a kedélyeket. Mint mondta,
„A prefektúra azt válaszolta, hogy a csendőrséggel és a helyi rendőrséggel közösen kell elriasztási akciókat szerveznünk. A farkas törvény által védett állat, és sajnos nincs olyan jogi eljárás, mint a medvék esetében, amely lehetővé tenné a befogását, vagy hogy a polgármester rendelkezése alapján lelőhessék. Jelentéseket kaptunk Csimpáról, három olyan esetet ismerünk, ahol a farkasok behatoltak, megöltek néhány juhot, és elvittek két kiskutyát az udvarokból. Összehívunk egy bizottságot, amelynek tagjai az Erdészeti Őrség, a Környezetvédelmi Ügynökség, a polgármesteri hivatal és a csendőrség képviselői lesznek, hogy megnézzük, tudunk-e engedélyt szerezni a környezetvédelmi minisztériumtól a befogásukra vagy a lelövésükre” – tette hozzá a polgármester.
A Hunyad megyei környezetvédelmi ügynökség képviselői azt javasolják az embereknek, hogy nyújtsanak be kárigényt, emellett a petrillai városi önkormányzattal szerződést kötött vadászszövetség kérheti a környezetvédelmi minisztériumtól a farkasok vadászatára vonatkozó mentességet.
Egyre gyakrabban tűnnek fel farkasfalkák a Fehér megyei Havasgáld, Magyarigen és Metesd községek területén: a vadállatok a jelentések szerint eddig 14 szarvasmarhát és legalább 18 kutyát öltek meg vagy sebesítettek meg.
„Sajnos a farkasok falkában támadnak, és nagyon nehéz őket ettől eltéríteni, ellentétben a medvékkel, amelyek egyedül támadnak” – mutatott rá Georgeta Barabaş, a Hunyad megyei Környezetvédelmi Ügynökség szóvivője.
Ugyanakkor csillog némi remény az alagút végén, hiszen – mint arról beszámoltunk – az Európai Parlament tavaly májusi strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel, azaz
Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnának a farkaspopulációk kezelésére. Célja, hogy javítsák a farkasok és az emberek együttélését, és a lehető legkisebbre csökkentsék a növekvő farkaspopuláció esetlegesen negatív hatását.
A tervezett jogszabály 2025 júniusában az Európai Unió Tanácsától is megkapta a hatálybalépéséhez szükséges jóváhagyást, majd kihirdetését követő 20 nap elteltével lépett hatályba.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén tartott szavazásán támogatta az élőhelyvédelmi irányelv módosítását célzó európai bizottsági javaslatot annak érdekében, hogy az uniós farkasvédelmi státuszt összhangba hozza a vonatkozó Berni Egyezménnyel.
A tagállamoknak ezt követően 18 hónap áll rendelkezésére, hogy a jogszabályt saját jogrendjükbe illesszék.
Noha ez természetvédelmi sikernek számít, egyes régiókban az emberi tevékenységgel egyre gyakoribb konfliktusokhoz vezetett, különösen az állatállomány tekintetében – jegyezték meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
Rákóczy Parchetich Hugó, Aradon raboskodó nemzetőr őrnagy és országgyűlési képviselő készítette a rajzokat a fogolytársairól.
A magyar–román határ mentén fekvő Gyulán mond beszédet Magyar Péter miniszterelnök a nemzeti gyásznapon. Eközben Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a határ túloldalán, Aradon emlékezik a ’48-as vértanúkra október 6-án.
A Vox Juventutis egyike volt a rendszerváltás utáni első magyar kulturális kezdeményezéseknek, működésének tíz esztendeje alatt Erdély-szerte és Magyarországon is hírnevet szerzett.
A vallás- és szólásszabadság védelmében kiállt Osztie Zoltán magyarországi katolikus pap mellett Tőkés László volt református püspök.
Az elkövetkező két hétben országszerte általában meleg marad az idő, bár lesznek átmeneti lehűlések és helyenként eső, derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, október 5. és 18. között időszakra vonatkozó előre jelzéséből.
Elhunyt 97 éves korában a kolozsvári Mureșanné Kertész Judit Mirjám egyetemi tanár, aki túlélte a holokauszt erőltetett menetét és a pesti gettót.
Több szurkoló szülő is verekedésbe keveredett a lelátón egy junior bajnokságbeli kézilabdameccsen Temesváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!