Hirdetés

Önkéntesként Ázsiában: erdélyi fiatalok dolgoztak egy tibeti palota restaurálásán

önkéntesként ázsiában

A két fiatal önkéntesként utazott Ázsiába

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

Tavaly nyáron két erdélyi fiatal, Burista Emese építészgyakornok és Benedek Szabolcs egyetemi hallgató különleges vállalkozásra adta a fejét: Észak-Indiában vettek részt egy történelmi jelentőségű épület, a zanglai palota restaurálásában. A hely különös jelentőséggel bír magyar, erdélyi szempontból, hiszen 200 évvel ezelőtt Kőrösi Csoma Sándor itt kezdte meg a tibeti nyelv kutatását és a világ első tibeti-angol szótárának összeállítását.

Tóth Gödri Iringó

2025. február 15., 18:232025. február 15., 18:23

2025. február 26., 11:322025. február 26., 11:32

Két erdélyi fiatal, Burista Emese és Benedek Szabolcs tavaly rendkívüli kalandba vágott: a Himalája egyik eldugott falujában, Zanglában segítettek önkéntesként egy tibeti kolostor restaurálásában, majd megmásztak egy 5823 méteres csúcsot is.

A két fiatal kalandja egy véletlen Facebook-hirdetéssel kezdődött. Bár korábban hallottak a projektről, nem ismerték pontosan a részleteket, de amikor szembejött velük a felhívás, azonnal érezték, hogy a lehetőséget nem hagyhatják ki.

Hirdetés

Gyors döntés után jelentkeztek, és bár kezdetben úgy hitték, hogy csak egy 250 ezer forintos önkéntes hozzájárulást kell fizetniük, végül a kaland sokkal költségesebbnek bizonyult: a repülőjegyeket és a helyszíni étkezést, a szállások többségét is saját maguknak kellett fedezniük, sőt a hozzájárulásukért alig kaptak valamit.

•  Fotó: Burista Emese személyes archívuma Galéria

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

Emese elmesélte, hogy a program szervezője egy magyarországi alapítvány, melynek egyik tagja be is házasodott a zanglai hercegi családba. Elméletileg évek óta dolgoznak a palota felújításán, de látszata nem igazán van, például most először merült fel, hogy talán jó lenne a huzatos, poros épületre ablakokat szerelni.

A munka a vártnál sokkal keményebbnek bizonyult. A hivatalos program szerint napi négy óra fizikai munkát, majd négy óra szakmai tevékenységet ígértek – külön csoportokban, különböző tematikák mentén, ám a valóságban napi 8-10 óra kemény fizikai munkát végeztek.

Mivel mindkettőjüknek voltak, vannak hegyimentő tapasztalataik – Emese bizonyítvánnyal rendelkező barlangi, Szabolcs hegyimentő – , a restauráláson ipari alpinistaként dolgoztak, a palota falainak tapasztásában vettek részt, amely során a régi rétegeket le kellett verni, majd új agyagtapaszt húzni rájuk. A magasan fekvő területen végzett munka igencsak nehéznek bizonyult, az időjárás is zord volt.

•  Fotó: Burista Emese személyes archívuma Galéria

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

Burista Emese elmondta, hogy a munkát az is nehezítette, hogy az alapítvány kevesebb segítséget nyújtott, mint amire számítottak, a dolgok nem mentek szervezetten, az egész restaurálás kaotikusnak tűnt.

De ugyancsak kaotikus volt az önkéntesek étkezése is, akiknek eleinte a herceg főzött, majd felváltva ők maguk. Persze nagyon egyszerű ételeket: például instant levest – Emese megjegyezte, hogy háromezer méter felett, ahol a víz nyolcvan fokon forr, különösen kedvelt a Maggi, akárcsak a rizs, az is alapétel. A családnál, ahol el voltak szállásolva, változatosabb ételeket kaptak, de vendéglátóik nagyon csodálkoztak, hogy Emese és párja milyen sok chapatit, azaz indiai kenyeret eszik, és milyen kevés rizset. A fiatal építészgyakornok nevetve jegyezte meg: ilyen, ha a székelyek elmennek a Himalájába.

•  Fotó: Burista Emese személyes archívuma Galéria

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

A helyiekkel viszonylag kevés lehetőségük volt kapcsolatot teremteni, mivel az ígéretekkel ellentétben nem szerveztek közös programot, illetve a legtöbbjükkel csak kézzel-lábbal tudtak kommunikálni, ugyanis nagyon kevesen beszéltek angolul. Burista Emese azt is megjegyezte, hogy

furcsa volt, ahogy a helyiek elvannak az életükkel, a mi felfogásunk szerint egyszerű körülmények között, közben egész nap a TikTokot bújják.

Azzal a családdal, ahol laktak, sikerült jó viszonyba kerülniük, illetve van még néhány helyi, akikkel tartják a kapcsolatot – amit ma már nagyon könnyű, mert a világjárvány óta 4G-s internet van a Himalája lakott területein is.

A két fiatal több mint másfél hónapot töltött Indiában, a kemény munka után Emese és Szabolcs egy 5823 méteres csúcsot, a Stongde Kangrit is megmászott.

Mindketten tapasztalt hegymászók, az Alpokban több négyezres csúcsot is megmásztak, de ez az expedíció teljesen más volt: a Himalája vadregényes és elhagyatott tájai egyszerre jelentettek kihívást és szabadságot.

•  Fotó: Burista Emese személyes archívuma Galéria

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

A mászás külön nehézségét az engedélyek beszerzése jelentette. Bár előzetesen azt az információt kapták, hogy nem szükséges engedély, a helyszínen kiderült, hogy valójában hat hónappal előre kellett volna igényelni azt. Eredeti terveikkel ellentétben végül nem egy hétezres, „csak” egy ötezres csúcsot másztak meg, engedélyt nélkül. A magasságot elég jól bírták, bár mire a mászásra került sor, már valamelyest meg is szokták, hisz a kolostor is jóval 3500 méter felett volt.

A fiatalok számára érdekes felismerés az volt, hogy míg Magyarországon és Erdélyben Kőrösi Csoma Sándor neve közismert és tisztelt, addig a helyiek többsége látszólag nem is tud róla.

Bár a palotánál található egy emléktábla, és a hely történelmi jelentőségét a hercegi család is ismeri, a mindennapi életben ez kevésbé kap hangsúlyt.

•  Fotó: Burista Emese személyes archívuma Galéria

Fotó: Burista Emese személyes archívuma

Emese és Szabolcs szerint a tapasztalat egyszerre volt felemelő és megterhelő. Mikor hazaértek, úgy érezték, hogy nem vennének részt újra a projektben, de azóta megszépültek az emlékek, és másképp látják a dolgokat. Ha visszatérnének, inkább egy helyi közösség igényeihez igazodó önkéntes munkát végeznének, amely valóban segíti a helyiek életét.

A Csoma Szobája Alapítvány pontosításai a Krónika cikke kapcsán

Cikkünk megjelenését követően helyreigazítási kérést juttatott el szerkesztőségünkhöz a Zanglai Palota felújítását végző Csoma Szobája Alapítvány, amely vitatja az önkéntesek beszámolója alapján készült írás több megállapítását. Az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük a szervezet pontosításait.

Mivel a fenti cikk szerzője személyesen nem vett részt a himalájai munkálatokban, és teljes egészében két, minden bizonnyal sértett önkéntes beszámolójára támaszkodott cikkének megírásakor, fontosnak tartjuk, hogy a támadott fél, a Csoma Szobája Alapítvány álláspontja is hozzáférhető legyen a témában. Vegyük végig tehát a cikk állításait, kiegészítve Alapítványunk álláspontjával.
„Gyors döntés után jelentkeztek, és bár kezdetben úgy hitték, hogy csak egy 250 ezer forintos önkéntes hozzájárulást kell fizetniük, végül a kaland sokkal költségesebbnek bizonyult: a repülőjegyeket és a helyszíni étkezést, a szállások többségét is saját maguknak kellett fedezniük, sőt a hozzájárulásukért alig kaptak valamit.”
Tavaly két jószándékú erdélyi fiatal jelentkezett önkéntesnek Alapítványunk felhívására, melyben a jelentkezés pillanatától kezdve szerepelt a teljes és egyértelmű költségvonzata a részvételnek. Igaz ez angolul volt, amire sajnos azért volt szükség, mert ezzel is szűrni szerettük volna az alkalmatlan önkénteseket, akiknek az indiai kijutás és a tartózkodás nyelvi problémákat okozhatott volna. Első problémájuk, miszerint sokkal többet fizettek, mint amire számítottak tehát a jelentkezési dokumentáció – ami ma is elérhető online, változatlan formában – alapos elolvasásával kiküszöbölhető lett volna. Illetve a szóbeli interjún magyarul is elhangzott a várható költség, ami az esetleges félreértést tisztázta.
„Emese elmesélte, hogy a program szervezője egy magyarországi alapítvány, melynek egyik tagja be is házasodott a zanglai hercegi családba.”
Ez a kijelentés számunkra azért visszatetsző, mert azt a hangulatot kelti, mintha a beházasodás egy haszonnal járó stratégia része lett volna, amivel az alapítvány céljait kívánta elérni. A beházasodás jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „házassága révén vmely nagyobb gazdaság, üzem, üzlet, vállalkozás részesévé, haszonélvezőjévé lesz”. Különösen szomorú ez annak fényében, hogy a zanglai herceg és egykori önkéntesünk, Panni, tíz éve tartó szerelmi kapcsolatát Emesének volt alkalma közelről is személyesen megismerni, és küzdelmüket a palota megmentéséért megtapasztalni.
„Elméletileg évek óta dolgoznak a palota felújításán, de látszata nem igazán van, például most először merült fel, hogy talán jó lenne a huzatos, poros épületre ablakokat szerelni.”
Sajnos Emese nem láthatta a palota 2007-es állapotát, amikor mi először rátaláltunk, és nem is nézett utána az elérhető dokumentumoknak, ezért nem tudta, hogy mennyit változott azóta, például az egész emelet, amin rendszeresen ebédjét fogyasztotta a tavaly nyáron, 2007-ben még be volt szakadva, és nem rendelkezett fedéssel sem, mint ahogy azzal sincs tisztában, hányszor és milyen szempontok miatt merült fel és vetettük el az ablakok üvegezését, hiszen egy műemléki jellegű helyreállításnál nem csak a kényelmi szempontok számítanak.
„A munka a vártnál sokkal keményebbnek bizonyult. A hivatalos program szerint napi négy óra fizikai munkát, majd négy óra szakmai tevékenységet ígértek – külön csoportokban, különböző tematikák mentén, ám a valóságban napi 8-10 óra kemény fizikai munkát végeztek.”
Ez szintén évek óta, minden felkészítő táborban elhangzik, személyesen én mondtam el tavaly is, hogy minden évben teljes egészében a kint tartózkodó önkéntesekre van bízva az adott szezon teljesítménye és elvállalt feladatai. Nem lenne életszerű tízezer kilométer távolságból, vagy előre eldöntött módon igazgatni 4 ezer méteres magasságban dolgozó csapatokat, ezért az Alapítványunk tudatosan ruházza át ezt a feladatot az éppen kint tartózkodókra. Bárki korlátlanul vehet ki szabadnapokat, elutazhat közben hegyet mászni és visszatérhet, egyetlen szavába kerül, soha senkinek nem tiltottuk meg, ezt személyesen közöltem minden kiutazóval. Az, hogy valóban voltak hosszú munkával töltött napok, azt kizárólag a közösség hangulata, az előrehaladás eufóriája alakította, és nem a Művezetők hajcsárkodása. Ennek ellenére a 8 órát általában messze nem érte el.
„De ugyancsak kaotikus volt az önkéntesek étkezése is, akiknek eleinte a herceg főzött, majd felváltva ők maguk.”
Ez szintén nem felel meg az általunk érzékelt valóságnak. A nevezett herceg annak a királyi családnak a sarja, aki 200 éve Kőrösi Csomát is befogadta, és gyerekkora óta nagy tapasztalatot szerzett indiai ételek elkészítésében, már igen fiatalon rábízták a jeles vendégek étkeztetését. Szakácsművészetéről bármikor személyesen is meg lehet győződni, ugyanis jelenleg egy neves budapesti vegán étteremben szakács, több száz visszajáró törzsvendéggel.
„A mászás külön nehézségét az engedélyek beszerzése jelentette. Bár előzetesen azt az információt kapták, hogy nem szükséges engedély, a helyszínen kiderült, hogy valójában hat hónappal előre kellett volna igényelni azt. Eredeti terveikkel ellentétben végül nem egy hétezres, „csak” egy ötezres csúcsot másztak meg, engedélyt nélkül.”
Bár ez nem Alapítványunkat ért kritika, mégis megjegyezném, hogy egy egyszerű internetes kereséssel az első oldali találatok között teljesen konkrét információk találhatók a mászóengedélyekről, amik 90 nap alatt előre beszerezhetőek, és sokkal olcsóbbak, mint Kína, Nepál és Pakisztán hasonló engedélyei, ezért sajnálatos, hogy csak ennyin múlt, hogy mégsem a tervezett 7 ezrest tudták megmászni.
„Ha visszatérnének, inkább egy helyi közösség igényeihez igazodó önkéntes munkát végeznének, amely valóban segíti a helyiek életét.”
Alapítványunk létrejötte óta épp a helyi közösség igényeihez próbál meg leginkább – néha a saját, külföldi, látogatói álláspontunkat háttérbe szorítva – igazodni, ezért nagy szomorúsággal tölt el minket, hogy nem sikerült néhány önkéntesünknek átadni a maga teljességében ezt, és ennek következményeként nem is tudhattak azzal azonosulni.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 10., szerda

Elgázolt egy intézkedő rendőrt az autópályán egy figyelmetlen sofőr

A gyorshajtók kiszűrésére szervezett razziában vett részt, és intézkedés közben, a leállósávban gázolta el egy figyelmetlen sofőr.

Elgázolt egy intézkedő rendőrt az autópályán egy figyelmetlen sofőr
Hirdetés
2025. december 10., szerda

Újabb 30 nappal meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon

Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság.

Újabb 30 nappal meghosszabbították a vészhelyzetet Parajdon
2025. december 10., szerda

Több mint egy tucat hivatalos munkaszüneti nap lesz 2026-ban

A romániai munkavállalók 2026-ban 17 törvényesen elrendelt munkaszüneti napra számíthatnak, amelyek közül 12 hétköznapra esik, így több alkalommal is kedveznek a hosszú hétvégék és a szabadságtervezés kialakításának.

Több mint egy tucat hivatalos munkaszüneti nap lesz 2026-ban
2025. december 10., szerda

Orosz művészek kolozsvári koncertjét lehetetlenítené el a bukaresti ukrán nagykövetség

Nemtetszését fejezte ki Ukrajna bukaresti nagykövetsége, miután kiderült: Kolozsváron pénteken két orosz művész részvételével tartanak koncertet.

Orosz művészek kolozsvári koncertjét lehetetlenítené el a bukaresti ukrán nagykövetség
Hirdetés
2025. december 10., szerda

Gázpalack okozott robbanást Bihar megyében: egy nő súlyosan megsérült

Felrobbant egy gázpalack Élesden: a robbanás következtében teljesen leomlott egy első emeleti erkély, egy nő pedig súlyosan megsérült.

Gázpalack okozott robbanást Bihar megyében: egy nő súlyosan megsérült
2025. december 10., szerda

Mezőségi sikertörténet: így született újjá a magyar mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton (VIDEÓ)

Romániában a szakiskolai oktatás a rendszer mostohagyerekének számít. Az ígéretes szólamok ellenére a szakiskolák magukra vannak utalva. Videós riportunkban annak jártunk utána, miként működik Kolozs megye egyetlen magyar mezőgazdasági szakiskolája.

Mezőségi sikertörténet: így született újjá a magyar mezőgazdasági szakoktatás Válaszúton (VIDEÓ)
2025. december 09., kedd

Félig sincs tele a feltóti víztározó, alacsony a Körösök hozama és a talajvíz szintje

A vízügyi szakemberek szerint négy-öt havi esőre lenne szükség ahhoz, hogy az ország legnagyobb síkvidéki víztározója elérje a normális szintet.

Félig sincs tele a feltóti víztározó, alacsony a Körösök hozama és a talajvíz szintje
Hirdetés
2025. december 09., kedd

Kutya okozta baleset az autópályán, szokatlan bírósági ítélet: az autósnak adtak igazat, az útkezelő fizet

A kolozsvári bíróság arra kötelezte a kolozsvári regionális út- és hídügyi igazgatóságot (DRDP Cluj), hogy több mint 11 000 lejes kártérítést fizessen egy autótulajdonosnak.

Kutya okozta baleset az autópályán, szokatlan bírósági ítélet: az autósnak adtak igazat, az útkezelő fizet
2025. december 09., kedd

Alkohol- és drogtesztek: így zajlott egy integrált rendőrségi akció Kolozs megyében

Integrált közúti ellenőrzést folytattak kedden a DN1-es főúton országszerte. Kolozs megyében a rendőrök a Bányabükk térségében végzett ellenőrzésekre meghívták a sajtó képviselőit is. A rendőrök elsősorban alkoholtesztet végeztek.

Alkohol- és drogtesztek: így zajlott egy integrált rendőrségi akció Kolozs megyében
2025. december 09., kedd

A Partiumban folytatódik a hiánypótló egyetemi börze

Sikerrel valósult meg múlt héten az első Erdélyi Egyetemi Börze az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) szervezésében Csíkszeredában, az Erőss Zsolt Arénában.

A Partiumban folytatódik a hiánypótló egyetemi börze
Hirdetés
Hirdetés