Önkéntesként Ázsiában: erdélyi fiatalok dolgoztak egy tibeti palota restaurálásán

A Csoma Szobája Alapítvány pontosításai a Krónika cikke kapcsán

Cikkünk megjelenését követően helyreigazítási kérést juttatott el szerkesztőségünkhöz a Zanglai Palota felújítását végző Csoma Szobája Alapítvány, amely vitatja az önkéntesek beszámolója alapján készült írás több megállapítását. Az alábbiakban teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük a szervezet pontosításait.

Mivel a fenti cikk szerzője személyesen nem vett részt a himalájai munkálatokban, és teljes egészében két, minden bizonnyal sértett önkéntes beszámolójára támaszkodott cikkének megírásakor, fontosnak tartjuk, hogy a támadott fél, a Csoma Szobája Alapítvány álláspontja is hozzáférhető legyen a témában. Vegyük végig tehát a cikk állításait, kiegészítve Alapítványunk álláspontjával.
„Gyors döntés után jelentkeztek, és bár kezdetben úgy hitték, hogy csak egy 250 ezer forintos önkéntes hozzájárulást kell fizetniük, végül a kaland sokkal költségesebbnek bizonyult: a repülőjegyeket és a helyszíni étkezést, a szállások többségét is saját maguknak kellett fedezniük, sőt a hozzájárulásukért alig kaptak valamit.”
Tavaly két jószándékú erdélyi fiatal jelentkezett önkéntesnek Alapítványunk felhívására, melyben a jelentkezés pillanatától kezdve szerepelt a teljes és egyértelmű költségvonzata a részvételnek. Igaz ez angolul volt, amire sajnos azért volt szükség, mert ezzel is szűrni szerettük volna az alkalmatlan önkénteseket, akiknek az indiai kijutás és a tartózkodás nyelvi problémákat okozhatott volna. Első problémájuk, miszerint sokkal többet fizettek, mint amire számítottak tehát a jelentkezési dokumentáció – ami ma is elérhető online, változatlan formában – alapos elolvasásával kiküszöbölhető lett volna. Illetve a szóbeli interjún magyarul is elhangzott a várható költség, ami az esetleges félreértést tisztázta.
„Emese elmesélte, hogy a program szervezője egy magyarországi alapítvány, melynek egyik tagja be is házasodott a zanglai hercegi családba.”
Ez a kijelentés számunkra azért visszatetsző, mert azt a hangulatot kelti, mintha a beházasodás egy haszonnal járó stratégia része lett volna, amivel az alapítvány céljait kívánta elérni. A beházasodás jelentése a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint: „házassága révén vmely nagyobb gazdaság, üzem, üzlet, vállalkozás részesévé, haszonélvezőjévé lesz”. Különösen szomorú ez annak fényében, hogy a zanglai herceg és egykori önkéntesünk, Panni, tíz éve tartó szerelmi kapcsolatát Emesének volt alkalma közelről is személyesen megismerni, és küzdelmüket a palota megmentéséért megtapasztalni.
„Elméletileg évek óta dolgoznak a palota felújításán, de látszata nem igazán van, például most először merült fel, hogy talán jó lenne a huzatos, poros épületre ablakokat szerelni.”
Sajnos Emese nem láthatta a palota 2007-es állapotát, amikor mi először rátaláltunk, és nem is nézett utána az elérhető dokumentumoknak, ezért nem tudta, hogy mennyit változott azóta, például az egész emelet, amin rendszeresen ebédjét fogyasztotta a tavaly nyáron, 2007-ben még be volt szakadva, és nem rendelkezett fedéssel sem, mint ahogy azzal sincs tisztában, hányszor és milyen szempontok miatt merült fel és vetettük el az ablakok üvegezését, hiszen egy műemléki jellegű helyreállításnál nem csak a kényelmi szempontok számítanak.
„A munka a vártnál sokkal keményebbnek bizonyult. A hivatalos program szerint napi négy óra fizikai munkát, majd négy óra szakmai tevékenységet ígértek – külön csoportokban, különböző tematikák mentén, ám a valóságban napi 8-10 óra kemény fizikai munkát végeztek.”
Ez szintén évek óta, minden felkészítő táborban elhangzik, személyesen én mondtam el tavaly is, hogy minden évben teljes egészében a kint tartózkodó önkéntesekre van bízva az adott szezon teljesítménye és elvállalt feladatai. Nem lenne életszerű tízezer kilométer távolságból, vagy előre eldöntött módon igazgatni 4 ezer méteres magasságban dolgozó csapatokat, ezért az Alapítványunk tudatosan ruházza át ezt a feladatot az éppen kint tartózkodókra. Bárki korlátlanul vehet ki szabadnapokat, elutazhat közben hegyet mászni és visszatérhet, egyetlen szavába kerül, soha senkinek nem tiltottuk meg, ezt személyesen közöltem minden kiutazóval. Az, hogy valóban voltak hosszú munkával töltött napok, azt kizárólag a közösség hangulata, az előrehaladás eufóriája alakította, és nem a Művezetők hajcsárkodása. Ennek ellenére a 8 órát általában messze nem érte el.
„De ugyancsak kaotikus volt az önkéntesek étkezése is, akiknek eleinte a herceg főzött, majd felváltva ők maguk.”
Ez szintén nem felel meg az általunk érzékelt valóságnak. A nevezett herceg annak a királyi családnak a sarja, aki 200 éve Kőrösi Csomát is befogadta, és gyerekkora óta nagy tapasztalatot szerzett indiai ételek elkészítésében, már igen fiatalon rábízták a jeles vendégek étkeztetését. Szakácsművészetéről bármikor személyesen is meg lehet győződni, ugyanis jelenleg egy neves budapesti vegán étteremben szakács, több száz visszajáró törzsvendéggel.
„A mászás külön nehézségét az engedélyek beszerzése jelentette. Bár előzetesen azt az információt kapták, hogy nem szükséges engedély, a helyszínen kiderült, hogy valójában hat hónappal előre kellett volna igényelni azt. Eredeti terveikkel ellentétben végül nem egy hétezres, „csak” egy ötezres csúcsot másztak meg, engedélyt nélkül.”
Bár ez nem Alapítványunkat ért kritika, mégis megjegyezném, hogy egy egyszerű internetes kereséssel az első oldali találatok között teljesen konkrét információk találhatók a mászóengedélyekről, amik 90 nap alatt előre beszerezhetőek, és sokkal olcsóbbak, mint Kína, Nepál és Pakisztán hasonló engedélyei, ezért sajnálatos, hogy csak ennyin múlt, hogy mégsem a tervezett 7 ezrest tudták megmászni.
„Ha visszatérnének, inkább egy helyi közösség igényeihez igazodó önkéntes munkát végeznének, amely valóban segíti a helyiek életét.”
Alapítványunk létrejötte óta épp a helyi közösség igényeihez próbál meg leginkább – néha a saját, külföldi, látogatói álláspontunkat háttérbe szorítva – igazodni, ezért nagy szomorúsággal tölt el minket, hogy nem sikerült néhány önkéntesünknek átadni a maga teljességében ezt, és ennek következményeként nem is tudhattak azzal azonosulni.