
Célkeresztben az erdélyi magyar értelmiség múltja. A kutatási program kiemelt figyelmet fordít a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozására
Fotó: Pixabay
Elindult a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány kutatói pályázati programja, melynek célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti időszakának feltárása állambiztonsági források alapján – tájékoztatott hétfőn a budapesti székhelyű alapítvány.
2026. június 08., 12:592026. június 08., 12:59
A Krónikához eljuttatott közlemény szerint az első alkalommal meghirdetett Határon Túli Magyar Kutató és Feldolgozó (HTMKF) pályázati program egyéni és csoportos kutatói ösztöndíjakat kínál történelem és irodalomtörténet területén jártas hallgatóknak, doktoranduszoknak, oktatóknak és kutatóknak, havi ösztöndíj vagy projektalapú finanszírozás formájában. Célja az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének tudományos feltárása,
– írták.
A kezdeményezők emlékeztetettek, hogy az impériumváltást követő évek, a kommunista hatalomátvétel és a sztálinista diktatúra kiépülése gyökeresen megváltoztatta az erdélyi magyar kulturális és tudományos élet működési kereteit.
– tájékoztattak.
Mint közölték, a kutatási program kiemelt figyelmet fordít a Bukarestben őrzött levéltári és állambiztonsági források feldolgozására.
A kutatások nem kizárólag az egyes személyek életútjára, hanem az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet intézményeire, szerkesztőségeire, alkotóközösségeire és szellemi műhelyeire is kiterjedhetnek. Olyan jelentős szellemi műhelyek és közösségek történetének feltárására irányulhatnak, mint az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Szépmíves Céh, a Korunk, az Erdélyi Fiatalok, a Termés, a Keleti Újság, a Világosság, az Utunk és más, az erdélyi magyar kulturális életben meghatározó szerepet betöltő intézmények és alkotói közösségek – mutattak rá.
– idézte a közlemény Nagy Eleket, az alapítvány alapítóját. A kezdeményező szerint olyan kutatásokat kívánnak támogatni, amelyek „hozzájárulnak történelmünk árnyaltabb megértéséhez és kulturális örökségünk megőrzéséhez”.
A pályázati program annak a kutatási kezdeményezésnek a következő állomása, amelynek keretében januárban megalakult az erdélyi magyar irodalmi élet 1989 előtti állambiztonsági vonatkozásainak vizsgálatára létrehozott szakmai tényfeltáró bizottság. Az alapítvány és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) együttműködésének eredményeként létrejött testület történészek, irodalomtörténészek bevonásával végzi munkáját, koordinációját és szakmai irányítását Bandi István történész, az ÁBTL tudományos kutatója végzi. A program védnöke Csendes László, a Securitate Irattárait Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) korábbi tagja.
A pályázati programban négy kategóriában várják a jelentkezőket:
A fiatal kutatók mellett jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező történészek és irodalomtörténészek munkáját is támogatni kívánják, az intézmények közötti együttműködést is ösztönözni szeretnék. További cél, hogy hosszú távon olyan tanulmányok, monográfiák, forráskiadványok és tudományos együttműködések szülessenek, amelyek
– írták.
A pályázatok benyújtásának határideje 2026. július 15., az eredményhirdetés várható időpontja szeptember 15. A pályázati kiírás és egyéb dokumentumok az alapítvány felületén érhetők el.
Mint ismeretes, a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány azután jelentette be az erdélyi magyar irodalmi élet állambiztonsági múltjának feltárására irányuló kutatócsoport felállítását, hogy 2024-ben az Átlátszó Erdély tényfeltáró portál arról cikkezett, hogy az alapító Nagy Elek édesapja, Méhes György Kossuth-díjas író együttműködött a román kommunista titkosszolgálattal, a Securitatéval.
Az író életművét gondozó alapítvány kuratóriuma erre reagálva a Transtelex.ro megkeresésére közölte: a cikk egyoldalú megállapításokat tartalmaz az író életművére vonatkozóan, Méhes György irodalmi munkássága, életműve megkérdőjelezhetetlen, de az alapítvány történészek közreműködésével, tudományos igényességgel kíván szembenézni az író életútjának ezen szakaszával.

Nem befolyásolja a kollaboráns múlt felszínre kerülése Méhes György esetében az író által betöltött irodalomtörténeti helyet Balázs Imre József irodalomtörténész szerint.
Több száz, hagyományos viseletbe öltözött résztvevő vonult fel vasárnap a bánffyhunyadi református templomtól a Barcsay-kertig. Az esemény a hétvégén lezajlott Kalotaszegi Magyar Napok fénypontja volt.
A Bánság legnagyobb élményfürdője épül fel a Temes megyei Nagyszentmiklóson, a beruházás értéke 40 millió euró – jelentette be Alfred Simonis, a Temes Megyei Tanács elnöke.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szervezői megerősítették, hogy Orbán Viktor idén is ott lesz a tusnádfürdői rendezvényen. A volt kormányfő előadásán való részvétel regisztrációhoz kötött.
Tovább csökken a turisták száma a Szent Anna‑tónál – közölte a Pro Szent Anna Egyesület. A természetvédelmi terület üzemeltetői szerint a visszaesés hátterében elsősorban gazdasági okok állnak. A Szent Anna-tó európai szinten is egyedülálló látványosság.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök pénteken ellenőrző látogatást tett az észak-erdélyi autópálya több épülő szakaszán is, ahol a kivitelezők képviselőivel egyeztetett és felmérte a munkálatok előrehaladását.
Idén elkezdődhetnek az árvízvédelmi munkálatok a tavaly májusban a Korond-patak által elárasztott parajdi sóbányánál, miután az Európai Unió szolidaritási alapjából 14,3 millió eurót hagytak jóvá a romániai árvízkárok helyreállítására.
Halálra gázolt a vonat pénteken a medgyesi állomáson egy 70 éves férfit.
Aki az elmúlt húsz évben rendszeresen vonatozott Romániában, könnyen belefáradhatott a vasúti közlekedésbe.
Semmi sem indokolja, hogy az MCC erdélyi fiókja ebben a formában tovább működjön, Erdélyben olyan tehetséggondozó rendszer létrehozására van szükség, amely autonóm, decentralizált és szakmai alapú – írta közleményében az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom.
szóljon hozzá!