HIRDETÉS

Elkobozták a magánterületen felállított szovátai Wass-szobrot

Szucher Ervin , Gligor Róbert László , Bakó Zoltán , Krónika 2014. június 12., 12:55 utolsó módosítás: 2014. június 12., 20:24

ÖSSZEFOGLALÓ – Elkobozták a román hatóságok csütörtökön reggel azt a Wass Albert-szobrot, amelyet pünkösdvasárnap a saját háza udvarán állított fel egy lakos a Maros megyei Szovátán. A rendőrségi akcióról a szovátai Tóth Ferenc elektronikus levélben tájékoztatta a Krónika szerkesztőségét, hozzátéve: házkutatást is folytattak nála, június 17-re, keddre pedig gyanúsítottként kihallgatásra idézték Marosvásárhelyre.

Mint arról beszámoltunk, az erdélyi író büsztjét vasárnap magánterületen avatták fel Szovátán, miután a román állam által háborús bűnösnek tartott író alakját közterületen nem önthetik szoborba.

Az amerikai emigrációban 1998-ban, kilencvenévesen elhunyt Wass Albertet fiatal katonatisztként, bajusszal ábrázoló műkő mellszobor Miholcsa József képzőművész alkotása, aki Tóth Ferenc felkérésére készítette el a büsztöt.

A szobrot Bajkó Norbert szovátai katolikus segédlelkész és Bartha József holtmarosi református lelkipásztor szentelte fel, az eseményen részt vettek a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Jobbik marosvásárhelyi szimpatizánsai, de a csíksomlyói búcsúról hazatérő magyarországi zarándokok is.

Megtagadta a szobor átadását

Tóth Ferenc munkatársunknak elmondta, a segesvári törvényszék, ügyészség, a Maros megyei és a szovátai rendőrség képviselői érkeztek hozzá házkutatási paranccsal. Az irredentizmus vádját kimerítő propagandaanyagot, szórólapokat, plakátokat kerestek, de mivel ilyesmit nem találtak, más terhelő bizonyíték után is kutattak lakásában, mindent lefényképeztek, filmeztek, és közölték vele, hogy gyanúsítottként vallomást kell tennie a rendőrségen.

Ugyanakkor kérték Tóth Ferencet, hogy a tulajdonában lévő és felállított műkő szobrot adja át nekik. Ezt megtagadta, de két személy ennek ellenére leemelte helyéről a mellszobrot, és magukkal vitték.

Tóth Ferenc úgy véli, a hatóságok lépése politikai koncepciós pernek minősíthető. „Demokráciában senkit nem lehet meghurcolni politikai nézetei miatt, de ebben az esetben határozottan ez történik” – fejtette ki véleményét a szoborállító férfi. „Wass Albertet 1946-ban nyilvánította háborús bűnösnek a kommunista megszálló rendszer a párt megrendelésére, és ami most velem történik, azt ugyanannak a kommunista ideológiának az emberei teszik” – tette hozzá Tóth.

Elmondta továbbá, a hatóságok azt is közölték vele, hogy gyanúsítottként ki kell hallgatniuk, ezért beidézték a megyei rendőr-főkapitányságra. Tóth Ferenc nem volt hajlandó ügyvéd nélkül vallomást tenni, ezért kapott keddig haladékot. Ez idő alatt megpróbál keresni olyan ügyvédet, aki őt képviselje. Amennyiben nem talál ilyet, akkor hivatalból fog ügyvédet igényelni, vagy egyszerűen megtagadja a vallomást.

Kérdésünkre, hogy mivel gyanúsítják, Tóth Ferenc elmondta: felolvastak egy törvénycikkelyt, amelynek alapján a háborús bűnösök kultuszának ápolásával vádolhatják meg. Ő ezt tudomásul vette, viszont megkérdőjelezi Wass Albert háborús bűnösségének voltát és az azt kimondó ítéletet.

Elmondta, sejti a következményeket, de erről nem szeretne egyelőre beszélni, és főleg nem a sajtóban. Pénzbírság viszont biztosan várható lesz – nyilatkozta munkatársunknak a szovátai férfi.

Tóth Ferencet egyébként nem lepte meg a hatóságok lépése: mint mondta, közvetlenül a szoborállítás után közölték vele, hogy a rendőrség hivatalból feljelentést tesz ellene. Ezt azok a rendőrök mondták neki, akik vasárnap, a szoboravatási ünnepség alatt a közelből figyelték az eseményeket, majd az ünneplők távozta után rögtön megkeresték őt otthonában.

Rendőrség: közterületről is látszik a szobor

Andreea Pop, a Maros megyei rendőr-főkapitányság szóvivője érdeklődésünkre elmondta: valóban vizsgálódnak a kollégái a szoborállítás ügyében, ugyanis a szobor „olyan helyen áll, hogy az a magántulajdonon kívüli területről is látható”. Mint mondta, az ügyben eddig semmilyen hivatalos lépés vagy döntés nem született, csupán vizsgálódnak, s ennek részét képezheti az is, hogy meghallgatják az ügyben érintett magánszemélyt is.

Kincses: hatósági túlkapás történt

Kincses Előd marosvásárhelyi jogász a Krónika érdeklődésére arra mutatott rá, hogy egy szobor hatósági elkobzásához vagy egyszerű felemeléséhez bírósági határozatra van szükség. Úgy véli, Tóth Ferenc esetében sérült a védelemhez való jog is. „Tény, hogy Szovátán hatósági túlkapás történt. Mint olyan, aki ismeri a Wass-ügy teljes peranyagát, azt is elmondhatom, hogy egyáltalán nem bizonyított, hogy Wass Albertnek valamiféle szerepe is lett volna a második bécsi döntés után történt vasasszentgothárdi gyilkosságokban” – fejtette ki Kincses.

Az erdélyi írót – akinek több szobra van Magyarországon – ma is háborús bűnösként tartják nyilván Romániában, a családnak évekkel ezelőtt nem sikerült perújrafelvételt kérnie a bíróságon. A Wass családot egyébként Kincses Előd képviselte.

A román hatóságok korábban is hajtóvadászatot folytattak az erdélyi Wass-szobrok ellen, ennek nyomán a szászrégeni római katolikus plébánia, a holtmarosi református templom, valamint a Beszterce-Naszód megyei Vice iskolájának udvaráról is el kellett távolítani az íróról mintázott büsztöket. Sőt a vicei tanintézet is mindössze néhány évig viselhette Wass Albert nevét. A Hargita megyei rendőrség a szombati csíksomlyói búcsún távolíttatta el az író köteteit az utcai árusokkal.

Kettős mérce az önkényuralmakkal

Románia egyébként kettős mércével viszonyul az önkényuralmi rendszerekhez, ezeknek az ideológiáknak a propagálásához. 2002-ben a Năstase-kormány sürgősségi rendeletben tiltotta be a fasiszta, rasszista, xenofób jellegű szervezeteket, a fasiszta jelképeket, valamint az emberiség és a béke elleni bűntetteket elkövető személyek kultuszát, 2006 óta pedig a 107-es számú törvény tiltja az önkényuralmi szimbólumok használatát, három hónaptól három évig terjedő börtönbüntetés terhe mellett.

Ehhez képest a kommunista eszmék és jelképek kultusza ellen nem lépnek fel a hatóságok, holott a fasiszta és náci diktatúrákhoz hasonlóan a vörös uralom alatt is milliók pusztultak el világszerte. Noha Nicolae Ceauşescu egykori pártfőtitkárt 1989 decemberében népirtás, az államhatalom aláásásának és a nemzetgazdaság lerombolása bűntette miatt kivégeztek, hívei minden évben ellátogatnak a sírjához, és dicsőítik a kommunista diktátort. Szülőfalujában, Scorniceşti-en múzeum ápolja a pártfőtitkár emlékét, az emlékház udvarán pedig megtekinthető Ceauşescu közel két méter magas mellszobra is. A jelenleg börtönbüntetését töltő Dinel Staicu craiovai üzletember évekkel ezelőtt a Dolj megyei Podari községben létrehozta a szocialista Románia emlékeit idéző palotát és parkot, amelynek fő látványossága egy Ceauşescu-büszt.

 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
6 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS