
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján „Szállj el, madár…” – Kallós Zoltán öröksége című előadást láthatta a közönség
Fotó: Orbán Orsolya
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján. A felszólalók az idei Tárt kapukkal mottóból kiindulva a nyitottság, az önazonosság és a közösségi összetartozás kérdéseit járták körül.
2026. augusztus 17., 21:372026. augusztus 17., 21:37
2026. augusztus 17., 21:482026. augusztus 17., 21:48
Hagyományosan a Kolozsvári Magyar Opera adott otthont hétfőn este a 17. Kolozsvári Magyar Napok (KMN) ünnepélyes nyitógálájának. Az opera nagytermét megtöltő közönség soraiban az egyházi és világi elöljárók, közéleti szereplők mellett nagy számban voltak jelen kolozsváriak és a városba érkezett vendégek is. Az ünnepségen Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Kollai István, Magyarország Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumának határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkára, valamint Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke mondott beszédet.
Kollai István köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a Kolozsvári Magyar Napok másfél évtized alatt Erdély és az egész magyar közösségi élet egyik meghatározó találkozóhelyévé vált: olyan eseménnyé, amely évről évre megtölti magyar élettel Kolozsvár utcáit, templomait és kulturális intézményeit, miközben az itt élők mellett az anyaországi és a diaszpórában élő magyarságot is megszólítja. Ezt követően felolvasta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter köszöntőjét, aki személyesen nem tudott részt venni a nyitógálán.
Kollai István, Magyarország Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumának határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkára
Fotó: Orbán Orsolya
Tarr Zoltán üzenetében az idei Tárt kapukkal mottóból kiindulva a közösségi önazonosság és a nyitottság együttes fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, Kolozsvár évszázadok óta a találkozások városa, a magyar művelődés, oktatás, tudomány, egyházi élet és közösségszervezés egyik meghatározó központja. A magyar napok pedig évről évre láthatóvá és átélhetővé teszik, hogy az itteni magyarság „nem egy nyugvó emlék, hanem élő és cselekvő közösség”.
A miniszter a magyar–magyar kapcsolatok újragondolásáról is szólt, hangsúlyozva, hogy erős külhoni magyar közösségeket nem lehet Budapestről létrehozni vagy irányítani,
Mint mondta, a külhoni magyarságot érintő döntéseknek párbeszédre, az érintett közösségek bevonására és egyenrangú partnerségre kell épülniük. Jelezte azt is, hogy a magyar kormány fenn kívánja tartani a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, ugyanakkor átláthatóbb támogatási rendszert kíván kialakítani.
Köszöntőjének végén a magyar közösségek sokszínűségére helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott, az összetartozás nem jelent egyformaságot, és nem jelentheti azt sem, hogy „egyik magyar megmondja a másiknak, hogyan kell magyarnak lennie”. A Kolozsvári Magyar Napok idei mottójához visszatérve úgy vélte, tárt kapukra van szükség Magyarország és az erdélyi magyarság, a különböző nemzedékek és világnézetű emberek, valamint az egy hazában élő különböző nemzetiségek között is. Az összetartozást ugyanis – mint hangsúlyozta – nem elég kimondani, időről időre meg is kell élni.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Fotó: Orbán Orsolya
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szintén az idei mottóból kiindulva kapcsolta össze az önazonosságot és a nyitottságot. Mint mondta, a tárt kapu az önbizalom jele: az tárja szélesre, akinek van otthona, tudja, mit őriz odabent, és van mit megmutatnia másoknak. Rámutatott, Kolozsvár története évszázadok óta ezt példázza, hiszen a város úgy adott teret a különböző nyelvű, hitű és sorsú embereknek, a tudásnak, a művészetnek és a szabad gondolatnak, hogy közben megőrizte saját karakterét.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak sem kell választaniuk önazonosság és nyitottság között. A Kolozsvári Magyar Napok immár tizenhetedik alkalommal mutatja meg, mit alkotott és őrzött meg a magyar közösség, illetve mit kíván továbbadni.
– fogalmazott. Hozzátette, a rendezvény nem azért tölti meg magyar szóval Kolozsvár tereit, hogy bárkitől elvegyen valamit, hanem azért, hogy gazdagabbá tegye a közös várost. Ennek a nyitottságnak idén állandó otthona is lett a Kolozsvári Magyar Szalonnal.
Kelemen Hunor személyes élményét is felidézte: negyven évvel ezelőtt egyetemistaként érkezett Kolozsvárra, a kommunista diktatúra utolsó éveiben, amikor – mint mondta – számos valóságos és jelképes kapu zárva volt. A város mégis befogadta, ahogyan azóta is újabb nemzedékek érkeznek ide Erdély különböző vidékeiről. „Az otthon nem föltétlenül az a hely, ahonnan soha nem indulunk el. Az otthon az a hely, ahová van miért visszatérnünk” – fogalmazott.
Beszédében ugyanakkor a magyar közösségen belüli megosztottságra, a megbélyegzés és a türelmetlenség erősödésére is figyelmeztetett. Károsnak nevezte azt a gondolkodást, amely szerint aki nem ért velünk mindenben egyet, az szükségszerűen ellenség.
Hangsúlyozta, nekünk Erdélyben nem egyformaságra van szükségünk, a közösséghez tartozásnak nem lehet feltétele, hogy mindenki ugyanazt gondolja, ugyanazt szeresse, vagy politikai kérdésekben mindenben egyetértsen. „A közösség kapujában” ezért szerinte nem azt kell kérdezni, ki honnan érkezett vagy mennyire hasonlít a többiekhez, hanem azt: „mit hozol magaddal, miben számíthatunk egymásra, és mit tudunk együtt hozzátenni Erdély jövőjéhez”.
Az idei nyitógálán megidézett, száz éve született Kallós Zoltán életművét ugyancsak a tárt kapuk gondolatával kapcsolta össze. Mint mondta, a néprajzkutató nem csupán dalokat, balladákat, meséket és tárgyakat gyűjtött, hanem emberi hangokat, emlékezetet, sorsokat és eltűnőben lévő világokat mentett meg. Örökségét pedig nem elzárta, hanem továbbadta, ugyanis azt vallotta, „az örökség nem lezárt kincsesláda, hanem kézről kézre adható ajándék”.
Gergely Balázs, a KMN főszervezője
Fotó: Orbán Orsolya
Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője ünnepi beszédében a Tárt kapukkal mottót Kolozsvár szellemiségének jelképeként értelmezte. Mint mondta, a város történelmi címerében és a magyar napok jelképében is megjelenő kapu egyszerre véd és teremt átjárást: őrzi a közösség értékeit, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy azokat másokkal is megossza.
A főszervező Kolozsvár legnagyobb kincsének a város szellemiségét nevezte. Mint fogalmazott, a Kincses Kolozsvár elnevezés nem egy kincsein féltékenyen őrködő várost takar, hanem olyan szabad szellemű közösséget, amely képes továbbadni mindazt, amit örökölt, megőrzött és maga teremtett. „Ez a város legfőképpen azért kincses, mert képes megosztani a kincseit” – hangsúlyozta.
Gergely Balázs a nándorfehérvári diadal 570. és a mohácsi csata 500. évfordulóját egymás mellé állítva arról is beszélt, hogy
Ehhez kapcsolódva úgy fogalmazott, személy szerint „kevésbé a Nagy-Magyarországra”, sokkal inkább „a mindenkori magyar nagyságra” büszke: arra a teljesítményre és nagyvonalúságra, amely nem abban mérhető, mennyit tud egy közösség maga köré zárni, hanem abban, mennyit képes kisugározni.
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke
Fotó: Orbán Orsolya
Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke a Kolozsvári Magyar Napok egyik legfontosabb eredményének nevezte, hogy
Az idei Tárt kapukkal mottó kapcsán hangsúlyozta: a nyitottság és az önrendelkezés nem egymás ellentétei. Utóbbit nem csupán közjogi fogalomként, hanem olyan közösségi gyakorlatként értelmezte, amelyben az erdélyi magyarság maga határozza meg, mit tart fontosnak, mit ünnepel és milyen jövőt képzel el magának.
Toró T. Tibor a magyar közösségen belüli politikai megosztottságra is kitért, és arra figyelmeztetett, hogy az anyaországi és külhoni magyarok közötti ellentéteket nem szabad „új normalitásként” elfogadni. Szerinte éppen ezért van szükség találkozásokra, párbeszédre, egymás meghallgatására és a sérelmek meghaladására.
Maier-Orosz Judith többszörös szenior úszó-világbajnok vehette át az idei Kincses Kolozsvárért díjat
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnepi beszédeket követően átadták a Kincses Kolozsvárért Díjat is. A Kincses Kolozsvár Egyesület az elismerést az Orosz család értékteremtő örökségének hűséges ápolásáért, a kolozsvári magyar kulturális és sportélet nagylelkű támogatásáért, a Kolozsvári Magyar Szalon létrehozásáért, valamint példaértékű közösségi és mecénási tevékenységért ítélte oda Maier-Orosz Judith többszörös szenior úszó-világbajnoknak.
A díjátadást követően a Magyar Állami Népi Együttes Szállj el, madár… – Kallós Zoltán öröksége című előadásával folytatódott a nyitógála.
A produkcióval a száz éve született Kallós Zoltán életműve előtt tisztelegtek:
Gyűjtéseinek világa így nem archívumokba zárt örökségként, hanem megszólaló dallamokban és tánclépésekben tovább élő hagyományként került színpadra. Az előadás zenei rendezője és szerkesztője Kelemen László.
Fotó: Orbán Orsolya

Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!