Belsejét ideiglenes jelleggel zúzott kaviccsal fogják megjelölni, majd feltölteni, hogy ha lesz pénz a régészeti kutatások folytatására, azt el lehessen végezni” – részletezte a szakember.

a nyugati és délnyugati szárnyban” – mondta a régész. Szakemberekként megpróbálnak alapos munkát végezni, de ez attól is függ, hogy a tervező és kivitelező mennyire fog sietni. „Lesznek olyan helyszínek, ahol a palota alapozása lemegy négy-öt méterig is. Egészen az alapozás aljáig fogunk ásni, ez a fő cél” – részletezte lapunknak a régész. Hozzátette, ebben a mélységben vannak a királysírok is, de azok az udvar közepén találhatók, így – mivel a fal mellett dolgoznak majd – nem tudják ezeket érinteni. „Mi a nyugati szárnynak a külső részét fogjuk feltárni, ami nagyjából a székesegyház nyugati tornyát érinti, illetve a keleti oldalon a szentély egy részét” – összegzett.

mesélte Mihálka Nándor. A Szent László-kultusz miatt a koronás fők előszeretettel temetkeztek Váradra, egyes történészek szerint egy darabig ide volt eltemetve II. András király is, és úgy gyanítják, szintén itt lehetett IV. László nyughelye.

hiszen az utóbbi 130 évben sokat fejlődött a technika, így a leleteken ma sokkal bonyolultabb, igényesebb elemzéseket is el lehet végezni. „Valójában nem a király teteme a lényeg, hanem a tetemnek a helyszíne, ahol a királyi sír volt. A hely szelleme az, ami nekünk nagyon fontos. Ezt kellene úgy bemutatni, hogy be is lehessen kukkantani a sírboltba, nemcsak a kőlapot nézni felülről” – vázolta a szakma által megfelelőnek tartott megoldást Mihálka Nándor.

Hatalmas munka

A régész szerint, bár terv egyelőre nincs rá, a váradi önkormányzat nem mondott le a várudvar és az egykori gótikus székesegyház feltárásáról. Ennek szükségessége már a vár felújításával egy időben felmerült, és mivel hatalmas összegű beruházásról lenne szó, uniós pályázati pénzből szeretnék megvalósítani.

– magyarázta. Elmondta, a dóm kiásását követően a bemutatását is meg kell tervezni oly módon, hogy a reneszánsz udvarnak a belső struktúráját is megtartsák. „Úgy kellene bemutatni, hogy alatta és felette is lehessen sétálni” – magyarázta Mihálka, aki szerint erre ugyan még nincs terv, de hosszú távon ez a polgármesteri hivatal szándéka. Mivel a tulajdonképpeni régészeti park eredeti, középkori szinten kellene látogatható legyen, ahogyan a vármúzeumban, a kőtárban is láthatók a gótikus dóm egyes feltárt részei.

Előtérbe kerülnek a bástyák

Jelenleg ugyanis a bástyáknak és a várfalnak a felújítása képez prioritást, erre terv is készült. A bástyák a kezelése, kitakarítása, szintcsökkentése és a burkolat helyreállítása után, a vár felújított épületeihez hasonlóan ezeket is átadnák a turizmusnak.

„Ez az első bástya, amely elkészült a 16. század második felében, eredetileg üres volt, a többit már úgy tervezték, hogy fel legyen töltve földdel, így is kellene bemutatni, üresen. Rendezvényhelyszínként is megfelel, ez a legideálisabb egy késő középkori, reneszánsz vásári kavalkád korhű megjelenítésére” – sorolta a hasznosítási ötleteket a régész. Ehhez azonban ki kellene üríteni belőle a késő középkorban, kora újkorban beletöltött földet, amely tele lehet régészeti anyaggal. „Kőfaragványokkal, rengeteg kerámiával, stukkótöredékekkel, üveggel, egy zárt komplexum, a régészeknek a legnagyobb öröme tulajdonképpen” – írta le a lelőhelyet a szakember.

Régi téglát csak bontott épületből lehet szerezni, ami nem nagyon van, mondta Mihálka, hozzátéve, hogy ellenben lehet újonnan készített „régi téglát” is vásárolni. „De semmiképpen nem lehetne ezt az új, préselt téglát használni, mert elüt a minősége, rosszabb, hamarabb megszívja magát vízzel, és hamarabb tönkremegy. Olyan, mintha feleslegesen költenék a pénzt” – osztotta meg véleményét.